Autóval járni nem deviancia

– Ma Budapesten is a járvány elleni védekezés a legfontosabb feladat. Vannak-e sajátosságai a fővárosi küzdelemnek?

– Legelőször is le a kalappal a budapestiek, különösen a lakótelepeken élők előtt! Köszönjük nekik az együttműködést, a szükségszerű korlátozások fegyelmezett betartását. Hatszázezer ember él a háromszázezer fővárosi panellakásban, amelyek felének még csak erkélye sincs… Itt a legnehezebb megtartani a korlátozásokat, miközben a városi élet lényege a jövés-menés, a találkozás. Ráadásul Karácsony Gergely úgy döntött, hétvégente tilos kimenni a Margitszigetre, a Római-partra, a Hajógyári-szigetre. Van más út is: Zugló szocialista polgármestere a korlátozások betartatása mellett nem zárta le a Városligetet, és lehetőséget adott a pestieknek a fegyelmezett szabadtéri időtöltésre.

– Mit tehetne másképpen a városvezetés?

– Nem várható el a budapestiektől, hogy két hónapig a hétvégéken is állandó bezártságban éljenek, és nem is szolgálja a védelmüket. A városházának érdemes lenne megfontolnia a járványügyi szakemberek tanácsát. Merkely Béla professzor, a Semmelweis Egyetem rektora fogalmazott így május 1-én: „Mint orvos, nagyon remélem, hogy megszüntetik az olyan nagyobb területek lezárását, mint a Dunakanyar vagy a Margitsziget, hiszen ezek lezárása inkább növeli a tömeget azokon a helyeken, ahol nincs lezárás. Semmilyen káros, sőt inkább jótékony hatása van, ha a szűk családok közösen sétálnak a szabadban.”

– Ön a korlátozások enyhítését javasolja Budapesten?

– Semmiképpen sem avatkozunk a városvezetés dolgába! A hétvégi parklezárások a főpolgármester és a polgármesterek döntései, ők ismerik a város viszonyait, egyes városrészek eltérő sajátosságait, ezért volt érdemes hozzájuk telepíteni a döntést. A korrekt együttműködés jegyében csupán józan megközelítést, a nehezebb, de lakosságbarátabb intézkedések szabad megfontolását javasoljuk Karácsony Gergelynek, a döntésébe nem szólunk bele. Lezárni és tiltani egyszerű, világos döntés. Megszervezni és biztosítani, hogy a Margitsziget létszámkorláttal és a távolságtartás elfogadtatásával látogatható legyen, több munkát és erőfeszítést kíván. De meggyőződésem, hogy a budapestiek érdekében érdemes rajta elgondolkodni. Használható lenne a Sziget Fesztivál tapasztalata, kifejleszthető lenne regisztrációs mobilapplikáció, sok minden működhetne a digitális világban.

– A kormány vajon mindent megtett a nagyvárosok védelmében?

– Igyekeztünk legjobb tudásunk szerint és a nemzetközi tapasztalatok alapján eljárni. Ahhoz, hogy lehetséges legyen az újrakezdés, a korlátozások oldása előbb-utóbb Budapesten is, három dolgot kellett megoldani. A magyar polgárok együttműködésével az idejében meghozott korlátozások révén sikerült lassítani a járványt, ellaposítani a terjedésének görbéjét. A második feladat az egészségügy felkészítése volt egy sokkal nehezebb erőpróbára is. Rezidensek kiképzése, kórházi kapacitás biztosítása, a védekező üzemmód megszervezése. Ennek része a leginkább Szijjártó Péter és csapata által végzett munka, az eszközbeszerzés. Sokmilliónyi védőfelszerelés, több ezer lélegeztetőgép, miközben az egész világ, köztük a nagyhatalmak is ezekre vadásznak, nem csak sörétes puskával. A harmadik kihívás az volt, hogy a magyar tudósok, az orvosi egyetemek és a statisztikai hivatal részvételével kifejlesszünk egy olyan tesztprogramot, ami pontos képet ad az ország és Budapest átfertőzöttségéről, és azonnal riadót fúj, ha az enyhítések után veszélyes mértékben emelkedne a fertőzöttség.

– Erről talán még kevesebbet tud a közvélemény: mi a tesztprogram lényege?

– A H-uncover a világon is egyedülállóan nagy mintás, a lakosság összetételét tükröző, ezért a magyar járványhelyzetről rendszeresen ismételt tesztek és vérvételek révén folyamatosan hajszálpontos látleletet adó reprezentatív tesztelési program. Az adatok reprezentativitását és pontosságát a KSH részvétele biztosítja, Palkovics miniszter úr irányítja a kormányzati munkát. Az egyetemek dolgozták ki a módszertant, ők végzik a tesztelést, a mintavételt, ha kell, mozgólaborokkal házhoz menve, ők értékelik az eredményeket. A vizsgálat jelentőségét nem lehet túlhangsúlyozni: egy éven keresztül – és ha kellene, tovább is – kontrollt tesz lehetővé, megmondja a fertőzöttek valódi számát, a fertőzés dinamikáját, megmutatja a valóságot, így ahhoz lehet igazítani az intézkedéseket. Ha kell, ez százezer vizsgálat elvégzését jelenti egy év alatt.

– A főváros eközben drasztikus változtatásokat vett tervbe a közlekedésszervezésben. Például a legforgalmasabb fő­út­vonalakon, még a Nagykörúton is lezártak egy sávot a bicikliseknek, és óriási felháborodást váltott ki Karácsony Gergely elképzelése a budapesti sebességhatárok csökkentéséről. A főpolgármester később nem győzte javítgatni az ötletét. Ezekről volt egyeztetés a kormány és a főváros között?

– Nem volt ilyen, a városháza nem keresett bennünket, nem tudtunk a terveikről. De fontos rögzíteni, hogy ehhez ma a várost teljhatalommal, egy személyben, a Fővárosi Közgyűlés összehívása nélkül irányító Karácsony Gergelynek joga van, nem követett el semmilyen jogszabálysértést. A Vitézy Dávid vezette Budapest Fejlesztési Központ készen áll az együttműködésre, a következő hónapokban a közös szakmai munka pótolható. A kormány hozzáállása a városvezetéshez változatlan, sőt. Bajban különösen az összefogást és az együttműködést keressük. A választás napjától korrekt partnerségre törekszünk, mert Budapest nem lehet csatatér. Ezért szögeztük le az őszi választás után azonnal, hogy fillérre és betűre betartjuk a Tarlós Istvánnal kötött megállapodásokat, és nem hajtunk végre olyan jelentős városfejlesztést, amit az új vezetés nem támogat. Ezért hívta meg Orbán Viktor fél éven belül kétszer is kormányülésre Karácsony Gergelyt, ezért egyeztünk meg a fővárossal számos ügyben a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában, ezért kötöttük meg velük a budapesti színházak szabad és anyagilag biztonságos működését garantáló színház-megállapodást.

– Mit gondol a sávlezárásról, a sebességcsökkentésről, a közparkok lezárásáról?

– A nagyvárosokban él együtt a legtöbb és legkülönfélébb ember. A város sokszínű hely, és Budapest is akkor lehet sikeres, ha megtalálja a jó egyensúlyt lakóinak értékvilága, életmódja, igényei, a városi adottságok és a lehetőségek között. Budapest akkor lesz jó otthona polgárainak, ha stimmelnek az egyensúlyai. Egyetértek abban a főpolgármesterrel, hogy Budapesten új egyensúlyra van szükség a közösségi, az autóval való, a kerékpáros és a gyalogos közlekedés között. Ennek az új egyensúlynak a megtalálása lehet a párbeszéd alapja és célja. De ez nagyon kényes művelet, óvatosan szabad csak beavatkozni, mert nagy bajt is lehet okozni.

– Egyetért Karácsony Gergellyel az autósok üldözésében?

– Nem, semmiképpen. Az autósokat nem szabad ellenségnek kikiáltani, nem lehet a tiltás a legfontosabb eszköz, autóval járni nem deviancia. És figyelni kell arra is, hogy ha a több mint tízéves átlagéletkorú, Budapest útjain közlekedő gépkocsik sávlezárásokkal szűkebb keresztmetszetet kapnak, sebességkorlátozással pedig lassabb haladásra kényszerítik őket, az növeli a dugót, ezáltal a károsanyag-kibocsátást, a légszennyezést. Ez pedig rosszabb lesz a mellettük tekerő kerékpárosnak és a járdán sétáló gyalogosnak is. Vagyis mindenki veszít, ami nem lehet cél. Többek között ezért van szükség alapos párbeszédre bármilyen változtatás bevezetése előtt. Nagyon örülök, hogy Láng Zsolt, a Fidesz–KDNP frakcióvezetője konstruktív javaslatot tett, és elérte a városházán, hogy a társadalmi és szakmai egyeztetés, a hatástanulmányok készítése kötelező eleme legyen a döntések előkészítésének.

– Ha az ember végiggondolja az elmúlt hetek eseményeit, az az érzése, hogy a főváros egyszerűen nem tudja kezelni a járványhelyzetet.

– A bírálatot meghagyom a sajtónak és a városházi ellenzéknek, igyekeztünk segítő javaslatokat megfogalmazni a közösségi közlekedés tehermentesítése ügyében. Ugyanakkor azzal a megállapítással minden segítő szándék mellett egyet lehet érteni, hogy az elmúlt hetekben voltak ki nem kényszerített hibák a városháza részéről, és ezek nem segítették a járvány elleni védekezést Buda­pesten.

– Melyek voltak a legnagyobbak?

– Biztosan ilyen volt a Gyurcsány csapatából érkező Draskovics Tibor vezette BKK áprilisi menetrend-módosítása, aminek következtében három napig centikre álltak egymástól az utasok a tömött járatokon. Ez húszezer utast érintett naponta, három napon át. Ők jellemzően munkába járó emberek, akik a nehéz időben is teszik a dolgukat. Ha mindegyikük csak további tíz emberrel találkozott a munkahelyén, vásárláskor vagy a családjában, akkor 660 ezer érintettről és kontaktról beszélünk. Ez a fertőzés terjedésének melegágya. Kérésemre Vitézy Dávid azonnal intézkedési tervet készített az első napon, amit át is adtunk a fővárosnak. Őszintén nem értem, miért nem lehetett másnapra megváltoztatni a hibás döntést, miért kellett napokig fönntartani ezt a veszélyes helyzetet… Ugyanígy nem értettem az ingyenes parkolás körüli bizonytalankodást.

– A kormánynak köszönhetően az ország többi településéhez hasonlóan immár Budapesten is ingyenes a parkolás a járvány idején. A főpolgármester egyebek mellett egy-két szabálytalanul parkoló autó Facebookra feltöltött fotójával akarta bebizonyítani, hogy milyen kaotikus helyzet alakult ki emiatt. Mennyivel nőtt a forgalom Budapesten?

– E kérdésben először csak javaslatot tettünk, kértük főpolgármester urat a döntés meghozatalára. A városháza késlekedését orvosolta a kormánynak az egész országra kiterjedő rendelete. Vélelmeztük, hogy miután a forgalom Budapesten a felére csökkent, és a legfontosabb szempont a távolságtartás, az egy légtérben tartózkodók számának minimalizálása, az ingyenes parkolás úgy segítheti a védekezést, hogy közben nem okoz zavart a város életében. Az elmúlt egy hónap tapasztalatai igazolják, jó döntés született. Minden Budapesten keresztülhaladó látja, hogy nem omlott össze a város közlekedése, nem keletkeztek nehézségek, miközben sikerült ezzel is tehermentesíteni a közösségi közlekedést. A városháza saját cégének, a Budapest Közútnak a forgalomszámlálási adatai bizonyítják, hogy alig, körülbelül három százalékkal emelkedett a belváros autósforgalma az ingyenes parkolás bevezetése óta. Kisebb mértékben, de e döntés is segítette az egészség és az emberi élet védelmét. Márpedig most ez a legfontosabb.

– Karácsony Gergely egy tévéinterjúban egy fővárosi fenntartású idősek otthonával kapcsolatban mentegetve önmagát azt mondta, hogy „a kormány­oldal elkezdett hazudni, mint az állat”. Ezek után is helyes, ha a kormány az együttműködés útját keresi a fővárossal?

– Igen, mert ez a közös munka nem Karácsony Gergelyről és nem is a kormányról szól, hanem Budapestről és a budapestiekről. Másfél század tapasztalata mutatja, hogy Budapest csak akkor lehet sikeres, ha építésén együtt munkálkodik a mindenkori kormány és a mindenkori városvezetés. Sikeres Budapest nélkül pedig sikeres Magyarország sincs. A városnak és a nemzetnek is az az érdeke, hogy a különböző politikai közösséghez tartozó szereplők megtalálják az együttműködés útját. Természetesen ehhez legalább két fél kell, és nekünk akkor is el kell végeznünk feladatainkat, ha a másik oldalon alábbhagyna a szándék a kooperációra. Bízom benne, hogy ez nincs így. Sértő kijelentésekre az az orvosság, hogy mindig az ügyeket magukat nézzük, és mindig azt a kérdést tesszük fel magunknak újra meg újra: mi a város, és mi a budapestiek érdeke? És ekkor nem vesszük fel a kesztyűt, nem sértődünk meg, nem kezdünk háborúzni. Ha a város érdeke marad az iránytű, fogunk ugyan tévedni is, hiszen nem vagyunk tökéletesek, de nem követünk el nagy hibát. Sok ügyet megoldottunk már együtt, és továbbra is készen állunk az együttműködésre.