Biztonságban a szülőföldön
Vajon milyen következményei lesznek a járványnak a magyar vidék sorsában? Főleg, hogy a falut kultúránk és hagyományrendszerünk leghitelesebb letéteményesének tekintjük, élelmiszer-termelő képességéről és az élelmiszer-biztonság terén játszott szerepéről nem is beszélve. Gyopáros Alpárt, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztost kérdeztük.
– Mit mutatnak a számok, mennyire tépázta meg a magyar falvakat a koronavírus-járvány?
– A hazai falvak példásan helytálltak ezekben a mindenki számára embert próbáló időkben. Más helyzetben volt a lakosságuk a városokéhoz képest, más helyzetből vágtak neki a vírushelyzet kezelésének, gondoljunk csak az infrastrukturális kérdésekre. Itt is megmutatkozott azonban a közösség összetartó ereje, amelynek hála sikerült higgadtan, egymást és például különösen az időseket támogatva átvészelni ezt az időszakot.
– Ki vitte a zászlót, kik jelentették a magyar községekben a védekezés oszlopait?
– Az egészségügyi dolgozókon kívül kiemelném a falu- és tanyagondnokok munkáját, akikre sokkal több teher hárult. Tevékenységüket több formában is megkülönböztetetten támogatja a kormány. A járványhelyzet szerencsére a Magyar Falu Program pályázatainál nem okozott fennakadást, a jelentkezések beadása folyamatos, a beruházások megvalósítása is halad. A helyi életminőség javítását célzó különböző pályázati kiírásokra idén eddig több mint hétezer kérelmet adtak be a kistelepülési önkormányzatok és a történelmi egyházak.
– Sok-sok vidéki magyar érkezett haza kényszerű módon, aki eddig Nyugaton dolgozott. Vissza tudnak illeszkedni a hazai életbe, vagy a határok megnyitásával újra távozhatnak?
– Úgy gondolom, hogy egy ilyen, eddig sokak által nem tapasztalt, extrém helyzet is jól mutatja a haza és a család fontosságát, a közösségek összetartó erejét. Sokan talán csak most szembesültek vele, hogy habár évek óta egy adott országban élnek, a biztonságérzetük mégis szülőföldjükön, itthon a legnagyobb. Bízom benne, hogy az itthon töltött hetek, hónapok sokakat elgondolkodtatnak a végleges hazatérésen. Fontos megmutatnunk, hogy az állami támogatásoknak hála egész Európában itt lehet a legjobb feltételekkel családot alapítani, boldogulni. A Magyar Falu Program mind a vidéki lakhatás támogatásával, azaz a falusi csokkal, mind az úthálózat fejlesztésével, mind pedig a helyi életminőség javítását célzó különböző pályázati kiírásokkal igyekszik vonzóvá tenni a hazai falvakat a letelepedni vágyók számára.
– Milyen pályázatokat ír ki a kormány, és mennyi pénzről van szó?
– A Magyar Falu Program célja, hogy a vidék népességmegtartó ereje erősödjön. Már megjelent a Magyar Falu Program új eleme, a Falusi Civil Alap pályázata is, mely a falusi életben megkerülhetetlen szerepet játszó civil szervezeteknek nyújt fejlesztési lehetőségeket az idei évtől. A helyi életminőség javítását célzó pályázati alprogramban 2020-ban eddig orvosi rendelők fejlesztésére, orvosi eszközök beszerzésére, önkormányzati tulajdonú út-, híd-, járdaépítésre vagy -felújításra, közösségi terek fejlesztésére és közösségszervezők foglalkoztatásának támogatására, óvodai játszóudvar és közterületi játszótér fejlesztésének támogatására, közterület karbantartását célzó eszközbeszerzésre, valamint orvosi szolgálati lakások építésére – ez még nyitva álló kiírás – lehetett eddig pályázatokat benyújtani, de az alprogram folytatódik tovább. A Magyar Falu Programnak köszönhetően tavaly mintegy 150 milliárd forint értékű beruházás valósulhatott meg a hazai kistelepüléseken. Idén pedig megközelítőleg 170 milliárd forint támogatást nyújt a kormány a falusiak életkörülményeinek javítására.
– Minden jel arra mutat, hogy a hazai turizmus az eddigieknél is fontosabb szerepet kap a jövőben, ami a falusi vendéglátóknak is jövedelmet jelenthet. De erősítheti-e a szélesebb társadalom identitását ez a fajta turizmus, vendéglátás?
– Úgy vélem, hogy már a járványhelyzet előtt is egyre többen fedezték fel hazánk szépségeit, egyedülálló természeti kincseit, és egyre többen választották hazánkat szabadságuk eltöltésének helyszínéül. Mindenképpen előremutató tendenciának látom a belföldi és ezen belül is a falusi turizmus erősödését. Az országot járva azt tapasztalom, hogy a szálláshelyek, a szolgáltatás színvonala rendkívül sokat fejlődött az elmúlt években, sok esetben meghaladja a nyugat-európait is. És hát muszáj megemlítenem a falusi vendégszeretet utánozhatatlanságát is.
– Az MSZP–SZDSZ-kormány fokozatosan meg akarta szüntetni vagy legalábbis uniformizálni a magyar falvakat. Sikerülhet száznyolcvan fokkal fordítani a kormányrúdon?
– A Magyar Falu Programra különösen nagy szükség volt, hiszen a balliberális kormányok 2010 előtti faluromboló tevékenysége miatt a kistelepülések zöme teljesen ellehetetlenült. Azon túl, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormányok 2007-ben és 2009-ben összesen 38 vasúti mellékvonalon és vonatpótló autóbusz-viszonylaton állították le a személyszállítást, számos iskolát zártak be kormányzásuk idején, nem kevesebb mint 381 helyen szűnt meg az oktatási tevékenység az országban, az önkormányzatok pedig akkora adósságot halmoztak fel, hogy 2002 és 2008 közt az egész helyhatósági rendszer az összeomlás szélére került. A polgári kormány azonban segítő kezet nyújtott, és a teljes önkormányzati alrendszert érintő adósságkonszolidációt hajtott végre. Az önkormányzatok helyzetének rendezése után a fenntartható fejlődés, a vidék erősítése, a helyi életkörülmények javítása került a középpontba. Ez hosszú távú kezdeményezés, amely a Magyar Falu Programmal indult 2019-ben.
– Most a turizmuson kívül is felértékelődik a jövőben a vidék? Ha igen, akkor milyen részeire, elemeire kerül különösen nagy hangsúly?
– Szerencsére már a vírushelyzet előtt is egyre többen döntöttek úgy, hogy vidéken képzelik el az életüket, itt szeretnének családot alapítani, gyermeket nevelni. A Magyar Falu Program hosszú távú programként indult, de már az első év eredményei alapján számos kistelepülésen a helyben maradás és a beköltözés iránti fokozott igényről számoltak be. A falusi csokot a program indulása óta eltelt nyolc hónap alatt tízezer, kistelepülésen élő család igényelte, mindösszesen 50 milliárd forint értékben. A Magyar Falu Program minden elemével az a célunk, hogy a falvak és nagyvárosok közötti választás ne életminőség és életminőség, hanem életstílus és életstílus közötti választássá váljon.
– A Modern Városok és a Magyar Falu Program egymásra hangolódott, de miként vesznek részt ebben az együttműködésben azok a nagyvárosok, amelyek 2019 októberében ellenzéki kézbe kerültek?
– A kormány a Modern városok program keretében valamennyi megyei jogú város önkormányzatával együttműködési megállapodást kötött. Az elsőt 2015 márciusában Sopronban, míg az utolsót 2017 májusában Hódmezővásárhelyen írták alá. A program részeként megvalósuló beruházások javítják a városok elérhetőségét, a gazdasági és oktatási fejlesztésekkel megerősítik a foglalkoztatást, a szakképzést. A program a további szabadidős sport- és kultúrafejlesztési elemekkel hozzájárul nemcsak a nagyvárosokban élők életminőségének javításához, hanem a térség fejlődéséhez is. Az MVP jelenleg 270 projektet tartalmaz, megvalósulásuk folyamatos az összes megyei jogú városban. Számunkra sosem szempont, hogy milyen pártállású vezető áll egy város élén, a projektfelelősön múlik, mennyire aktív egy város a programban.
