Kincsek a könyvtárban
Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében és Magyar márkák sorozat, nemzetikonyvtar.blog.huA karantén ideje alatt több érdekes blogsorozat is indult az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) honlapján, ami kettős haszonnal bír: nemcsak elfeledett érdekességek kerülnek az írások által napvilágra, de a nagyközönség számára jobbára láthatatlan intézmény szakemberei is megmutathatják végre magukat. Az erre való kutatói-olvasói igényt jól mutatja, hogy a Trianon-sorozatnak a 15., az egykori ismert magyar márkákat bemutató szériának pedig a 6. része következett immár a világhálón a múlt héten.
A békediktátum századik évfordulójára emlékező, Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében széria dicséretes alapossággal, festmények, korabeli fotók és újságcikkek segítségével veszi számba a kiegyezés után, de különösen a honfoglalás ezeréves évfordulójának időszakában született köztéri szobrokat és emlékműveket. És persze azok általában szomorú történetét: az első világháború után a megszállt területeken megkezdődött a magyar emlékművek módszeres pusztítása, csonkítása, illetve kegyeletsértő átértelmezése, amelynek számos esetben páratlan művészeti alkotások estek áldozatul. A tematikus csoportokba (Hét vidéki emlékmű, Munkács, Ópusztaszer, Zombor, Nagybecskerek stb.) rendezett válogatás nemcsak a laikusnak mutat újat, akár iskolai történelemórák kiegészítő anyaga is lehet.
Jóval vidámabb, színesebb, de nem kevésbé alapos összeállítás a Magyar márkák sorozat, amelyben olyan egykor mindenki által ismert és divatos, esetenként ma is létező brandek sztorijáról esik szó, mint többek közt a Stühmer, a Caola, az Orion, a Corvin vagy a Közért vagy a Modiano. Népszerűsítésükön a kor legnevesebb grafikusai dolgoztak, az OSZK munkatársai szerdánként az ő emléküknek is adózva mutatják be a könyvtár állományában lévő, a témához kapcsolódó archív kincseket, főleg színes reklámplakátokat. Az éppen megfelelő hosszúságú, könnyed hangvételű, akár személyes emlékeket is felidéző írásokból olyan érdekességek is kiderülnek, mint hogy Stühmer József 1880-as években először kapott engedélyt Ferenc Józseftől a magyar címer használatára, vagy hogy 1942-ben az egész világ rádióexportjának mintegy 25-30 százalékát az Orion bonyolította le.