József, a nemzet nádora
A nádor vagy nádorispán, a palatinus regni Hungariae a feudális Magyarországon az ország első zászlósura, a király után a legnagyobb országos méltóság volt, a király távollétében annak helytartója. József nádor ötven évig állt az ország élén, s noha Habsburgnak született, magyarként halt meg, kezdeményezéseivel rengeteget tett a refomkori Magyarország felvirágoztatásáért.
II. Lipót császár fia, I. Ferenc császár öccse, József Antal főherceg 18 éves korában, 1795. szeptember 19-én délelőtt vonult be Budára királyi helytartóként. Politikai ellenfelei azt is próbálták elhitetni, hogy József nádor el akarja szakítani Magyarországot a birodalomtól, hogy magyar királlyá koronáztassa magát. Valójában hűséges alattvalója volt a császárnak és királynak, de igazságérzete, a magyarok szeretete eltávolította a bécsi Burg gazdáitól.
Amikor Napóleon seregei betörtek a Habsburg Birodalomba, I. Ferenc császár öccsét, József nádort leánykérőbe küldte Szentpétervárra. A kiszemelt menyasszony Alekszandra Pavlovna, I. Pál cár (1796–1801) legidősebb lánya, II. Katalin cárnő unokája volt. Alekszandra a formális leánykérésen díszmagyart viselt, budai bemutatkozásán pedig a polgárok megszerették a vidám nádornét, „magyar királynéként” emlegették. Hamarosan azonban újszülött gyermekével együtt elhunyt, és Ürömbe, a számára épített pravoszláv sírkápolnába temették. József nádor további házasságaiban is tartotta magát a mondáshoz: Bella gerunt alii, tu felix Austria nube. (Háborúzzanak mások, te csak házasodjál, boldog Ausztria). Harmadik feleségétől, Mária Dorottya főhercegnőtől született későbbi utódja, István nádor.
A főváros csinosítására, a tudományos élet intézményeinek létrehozására, múzeumok építésére, a magyar nyelv gondozására a nádor sok energiát fordított. Érdekes volt Széchenyi Istvánhoz fűződő kapcsolata: a bölcs, megfontolt, csöndes nádor nehezen viselte a gróf hevességét, indulatos beszédét, ennek ellenére minden okos ötletét megpróbálta kijárni a bécsi udvarnál. Amíg bátyja, I. Ferenc uralkodott, József nádort szívesen fogadták a Burgban, így „kapcsolati tőkéje” is erős volt.
1835-ben meghalt I. Ferenc, és trónra lépett fia, V. Ferdinánd. Az országgyűlés két táblája még ebben az évben felkérte József nádort, hogy járjon közbe a magyar nyelv érdekében. A nádor a szentesítő magyar szöveget írta alá. Az 1836-os főbb törvénycikkek: a törvények nyelve a magyar; a Részeket visszacsatolja Magyarországhoz; kimondja, hogy az építendő Lánchídon mindenki köteles hídvámot fizetni; pénzt szavaz meg a Nemzeti Múzeum építésére; a Nemzeti Színház létrehozására gyűjtést rendel. Eközben a palatinus népszerűsége a Burgban V. Ferdinánd alatt csökkent, így a közvetítő szerep is egyre nehezebbnek bizonyult. A nádor két célt akart elérni Magyarországon: alkotmányának fenntartását és az elszigetelt nemzetiségek megőrzését. Ezzel zárta az utolsó általa vezetett országgyűlést is. Gyakran járta az országot, innen való híres mondása: „Egy uralkodónak vagy kormányzó hercegnek olyan jól kell országát ismerni, mint saját dolmánya zsebét.”
József nádor magyarul is megtanult, ha nem is túl jól, főleg értette nyelvünket. Ha összegezni akarjuk a nádorsága ötven éve alatt létrejött intézményeket, mindenekelőtt a nyelvművelés céljából alakult Magyar Tudós Társaságot, a későbbi Tudományos Akadémiát kell megemlíteni, amit ugyan nem ő alapított, de a munkássága alatt jött létre. A nádor pártfogása mellett szervezték meg 1841-ben a Természettudományi Társulatot Bugát Pál egyetemi tanár ösztönzésére. Az ország legtekintélyesebb szépirodalmi intézete, amelyet a nádor is pártfogolt, a Kisfaludy Társaság lett. A Magyar Nemzeti Múzeumot tulajdonképpen Széchényi Ferenc hozta létre, de a nádor azzal a tervvel lépett föl, hogy „általános múzeummá bővíttessék ki”. A palatinus nevéhez kötődik a Ludovika Akadémia megalakítása is, a rendek őt bízták meg az intézmény főigazgatói tisztével. A Városliget és a Margit-sziget területén, később pedig alcsúti birtokán értékes arborétumot létesített. A nádor határozta el azt is, hogy Szent István napján körmenetet tartsanak. A Vakok Intézetét is ő szorgalmazta megszervezni. A forradalmak által fölzaklatott világ már fárasztotta a palatinust, 1847 januárjában végleg ágynak esett, és január 13-án elhunyt. A budai palota alatti nádori kriptában helyezték örök nyugalomra. A nádori temetkezőhelyre az 1970-es években betörtek, a szarkofágokat fölfeszítették, a családtagok mumifikált tetemeit ruhátlanul kidobálták. A kitüntetéseket ellopták, az értékes bronz- és márványszobrokat fegyverrel szitává lőtték. A Kádár-rendszer illetékesei nem nagyon törekedtek felderíteni, hogy kik gyalázták meg a tetemeket. Egy összeszokott munkacsoport Kiszely István antropológus vezetésével tíz év munkával rendbe tette a Mediciek temetkezőhelyére hajazó kriptát. Vírusmentes időben a temetkezőhely látogatható.
