Szijjártó Péter külügyminiszter is támogatja a Csepel SC újjáépítését
Hirdetés

– Néhány héttel ezelőtt lapunkban és honlapunkon is beszámoltunk róla, hogy másfél évtizednyi küzdelem után a Csepel SC sporttelepe újra a csepelieké lett: a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány (KIMBA) megvásárolhatta a mostanra teljesen lepusztított komplexumot. Mi lesz a következő lépés?

– Egészen pontosan a Béke téri stadiont, a Hollandi úti és a Gubacsi hídnál lévő vízitelepeket tudtuk az utolsó pillanatban megmenteni a csepeli sportélet számára. Az elmúlt két hónap nagyon megfeszített munkával járt: tárgyaltunk, egyeztettünk, javaslatokat hallgattunk meg az érintett sportolók, egyesületek, szövetségek részéről. Óriási volt a forgalom a KIMBA csepeli csarnokában, szinte egymás kezébe adták a kilincset a sportélet kiválóságai, hogy megoszthassák álláspontjukat az alapítványi kurátorokkal. Emellett felmértük az ingatlanok állapotát, fejlesztési lehetőségeit és azok feltételeit. A dicső múlt visszahozásának igénye mellett sok az újdonság is.

– Például?

– Szabó László elnök úrral a napokban egyeztettünk egy paralimpiai központ létrehozásáról, Schmidt Gábor elnök úrral és több kajak-kenus olimpiai bajnokkal pedig a családi sárkányhajózás meghonosításáról váltottunk szót. Még Szijjártó Péter külügyminiszter úr is beszállt, ő a futsal mellett állt ki nagyon határozottan. Itt jegyzem meg, Csepelnek is óriási szerencséje, hogy Orbán Viktor kormánya a sportot nemzeti ügynek és stratégiai ágazatnak tekinti. Ez a gondolkodás tette lehetővé a visszavásárlást és a fényes jövő megteremtésének lehetőségét. Hálásan köszönjük az anyagi, szakmai és erkölcsi támogatást! A fejlesztéssel és a jövőbeni működtetéssel az eredeti alapítói célt és annak kedvezményezettjeit fogjuk szolgálni. A Csepel SC „alapvetően a kerület, tágabb értelemben a főváros és agglomerációja dolgozói és azok gyermekei egészséges életmódjának elősegítésére, sportolásának biztosítására jött létre. Kedvezményezettjei: Budapest XXI. kerületének lakossága, szabadidő-, diák-, tömeg- és versenysportja” – ez áll az alapítói okiratban, ha úgy tetszik, kőbe vésve. Tizenöt évig azért harcoltam, hogy a csepeliek visszakaphassák ezt az esélyt, és ismét egy, a bajnokok sorát kinevelő sportklubot hozhassunk létre a XXI. század körülményei között.

Korábban írtuk

– A megújulás tehát nemcsak a sporttelepet érinti, hanem az egyesületet is?

– Új, egységes, modern Csepel SC-ben gondolkodunk, és ennek, az eddigi tapasztalatok szerint, meg is van a támogatottsága. Alkotni azonban csak ésszel, szívvel és tisztességgel lehet. Szükség van a cselekvő összefogásra is: a kormány, az önkormányzat, az alapítvány és a sportélet képviselői együtt kell hogy működjenek a siker érdekében. A Csepel SC szakosztályainak újjáépítésével kerületünk gazdagabb, szebb lesz, és ezzel minden csepeli sportszerető ember nyer: profi és amatőr, versenyző és szurkoló, mester és tanítvány, diák és felnőtt egyaránt jól jár. A megújuló sportegyesületnek viszont méltóvá kell válnia ahhoz az 1912. január 27-én alapított, 109 éves klubhoz, amelynek nagyszerű sportolói húsz olimpiai, 68 világ- és 47 Európa-bajnoki címet szereztek a magyar nemzetnek. Kellenek majd a tehetséges, szorgalmas, kitartó és fegyelmezett csepeli fiatalok. És kellenek a kiváló edzőik, mestereik, no meg a családjuk, iskolájuk, környezetük értő támogatása is. Ezek függvényében kell döntenünk arról, mit és hogyan kell modernizálnunk, milyen szervezeti kultúrát és működési rendet alakítunk ki. Vannak előttünk mai kiváló példák: a Puskás Akadémia, a Fradi és immáron a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia is.

– Akkor tehát, ha jól értjük, a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia gyakorolja az alapítói jogokat a Csepel Sport Club Alapítványban?

– Pontosan így van, de a sportklub működtetése továbbra is a Csepel SC Alapítvány kuratóriumának dolga lesz. Egyébként a kis-Duna-parti sportcsarnok megépítésével és üzemeltetésével a KIMBA csapata, Süle László vezetésével, már bebizonyította, hogy még a Covid-járvány árnyékában is alkalmas és méltó a kerületi sportélet megújítására. Sőt, a KIMBA jó példa egy nemes közösségi cél összefogással történő megvalósítására. 2018 márciusában Seszták Miklós fejlesztési miniszter és Borbély Lénárd csepeli polgármester urakkal közösen tettük le az alapkövet, és még az év decemberében, a bokrétaünnepen Szabó Tünde sportállamtitkár asszony és Morovik Attila alpolgármester úr biztosította támogatásáról akadémiánkat. És ha nincs a koronavírus-járvány, akkor már tavaly márciustól előre lekötött nemzetközi versenyeknek is tanúi lehettünk volna ebben a gyönyörű csarnokban. A hatvanas évekből ránk maradt, lepukkant, toldozott-foltozott, szocreál úttörőtábor bitumenpályájának helyén egy minden szempontból XXI. századi, a csepeliek sportját és kulturális életét szolgáló multifunkcionális csarnok épült meg. A KIMBA Csepel új jelképe lett. És ha nincs az irigységből és a politikai hovatartozásból táplálkozó ostoba és nemtelen hazudozás a csarnok körül, ma már az akadémia diákotthona is épülne. Bízom benne, hogy ami késik, az nem múlik!

– Egy kicsit eltávolodva Csepeltől: a közelmúltban a kelebiai határvédelmi bázison járt. Továbbra is bírni fogjuk a ránk nehezedő erős nyomást?

– A szervezett és illegális migráció nemcsak hazánk, de egész Európa békéjét, biztonságát, kultúráját teszi kockára, és most, a koronavírus-világjárvány idején az európaiak egészségét, életét közvetlenül is fenyegeti. Az embercsempészek és az illegális határátlépők elfogásának emelkedő napi száma, a határlegyűrési kísérletek durvulása, módszereinek és eszközeinek egyre bővülő tárháza mind-mind azt mutatják, hogy ismét felértékelődött a nyugat-balkáni útvonal, nő a nyomás a déli határunkon. A kerítés, a honvédek és a rendőrök elszántsága, a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fenntartása, azaz a jogi és műszaki határzár viszont betonbiztosan védi a magyarokat és az unió többi nemzetét is. Erre nemcsak a magyarok többször kinyilvánított akarata, hanem a schengeni egyezmény is kötelezi és fel is hatalmazza a kormányt.

– Múlt héten kiderült, hogy az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége, a Frontex felfüggesztette műveleteit a magyar határszakaszon. Mit gondol a döntésről? Lehet-e hatással a magyar határvédelem hatékonyságára?

– A magyar emberek pénzéből, az ország költségvetésből 2015 óta már 561 milliárd forintot fordítottunk védekezésre, aminek az unió eddig még egy százalékát sem térítette meg. A Brüsszelből irányított Frontextől pedig eddig sem kaptunk sok segítséget, ezért nélkülük is tenni fogjuk a dolgunkat, továbbra is megvédjük a külső határokat. Én úgy gondolom, éppen az a baj velünk, hogy mi megállítani akarjuk az Európába özönlő, több szempontból is veszélyes migránsokat, nem pedig megszervezni a be- és áttelepítésüket. A határ- és partvédelmi ügynökség kivonása éppen ezért csak az első lépés ahhoz, hogy a bevándorláspárti bürokraták azt a minimális határvédelmi támogatást is elvonják, amit eddig a Frontex jelenléte miatt adtak.