Árpád-nap Pomázon
Ha meg tudjuk őrizni a hitünket, ha meg tudjuk őrizni a magyarságunkat, ha tudunk ragaszkodni mindenhez, ami a miénk, nekünk nem kell kitalálni semmit, nekünk csak meg kell találni az elveszített és elfelejtett kincseinket. Ha ezekbe mind meg tudunk kapaszkodni, jöhet ellenünk bárki bármikor, bármekkora erővel. Így vagy úgy, de mindig megállítjuk, mindig lesz Árpád vezér, mindig lesz olyan uralkodója, vezetője az országnak, akiben van annyi hit, szeretet, hűség és bátorság, hogy képes megküzdeni bármilyen fenyegetéssel – mondta Bencsik András a pomázi Árpád-szobornál 2021. július 10-én.
Bár a pomázi Magyar Vár Tábor, amely az idén nyílt népzenei, néptánc- és családi táborként, valamint szabadegyetemként határozta meg magát, már július 5-én elkezdődött, a jelentősebb eseményeket a soron következő hétvégére időzítette Herpai Sándor, a Magyar Vár Alapítvány alapítója. Ennek keretében érkezett meg a Történelmi Lovas Egyesület rendezésében a 32. Tavaszi Emlékhadjárat úgynevezett ötödik eleme, mivel ezt Európa legterebélyesebb katonai hagyományőrző rendezvénysorozatában még megelőzte négy elem. Így a tiszafüredi előrendezvény, majd a „Nagy Menet”, amely a Hatvan–Hort térségtől indulva 9 napon át Vácig tart, azután a Felvidéki Tavaszi Emlékhadjárat Nagysallótól Komáromig, valamint Budavár bevételének megünneplése.
Ennek a pomázi eseménynek, amely nem történelmi alapon, sokkal inkább az emlékhadjáratok közösségének megerősítése, valamint a tavaszi emlékhadjáratok és a magyar folklór szereplőinek egymásra találása érdekében szerveződik, a rendezők a II. Pomázi Huszár és Katonai Hagyományőrző Ünnep elnevezést adták – tekintve, hogy tavaly augusztus végén került sor az elsőre. Ám pont azért, mert ennek az ötödik elemnek nincsenek történelmi szálai, időbeni elhelyezése szabadon választható. Így esett meg, hogy az idén a 32. Tavaszi Emlékhadjárat utolsó mozdulata és a pomázi Árpád-nap egymást erősítő programmá érett.
Parádé a főúton
Mivel a pomázi önkormányzat támogatja a Huszár és Katonai Hagyományőrző Ünnep meghonosítását, a városi nagy felvonulás is közös programmal indult a városháza elől. Leidinger István polgármester fogadta az emlékhadjárat, valamint a csatlakozó Némethy Lovasíjász Akadémia lovasait. Székely Tibor, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöke itt mondta el ünnepi beszédét, Fülöp Tibor Zoltán rendezvényigazgató pedig átadta az emlékhadjárat kitüntetéseit – így Kertész Zsoltnak, a Magyar Hagyományőr Világszövetség egykori elnökének, Bereczki Szabolcsnak, a Mátraaljai VándorlÓ Sport- és Hagyományőrző Lovas Egyesület képviselőjének és Györe József Gábornak, az emlékhadjáratok első számú grafikusának. Az ünnepség zárásaként elhangzott a székely himnusz, majd a Pomázi Önkéntes Tűzoltózenekar felvezetésével útjára indult a pomázi katonai hagyományőrző és lovas parádé a járókelők nagy csodálatára, hogy aztán a Szent István parkban fejezze be díszes menetét. Ahol ló és lovasa az árnyékban megpihenve erőt gyűjtött, hogy aztán felfelé induljon a hegyre, fel Árpád fejedelem lovas szobrához.
Árpád vezér szobránál
Árpád fejedelem diadalmasan tekint le lováról Pomáz színes cseréptetőktől is szépülő városára, a környező hegyek zöldellő, forró napsütésben rezgő karéjára; mintha átlátna múlt és jövő évszázadain. A magyar történelem képei villantak fel: hazatéréskori lovasok, 48-as lovas huszárok, lovas szabadcsapatok és korunk kobakos sportlovasai – na és a gyalogos sokaság. Magyar trikolórok és árpádsávos zászlók lobognak a magasban, Petrás Mária és barátai csángó énekei, Nagy Koppány és Farkas Annamária történelmi dalai lengték be a sziporkázó panorámát, a furcsa időutazást, amelyet Bencsik András felszólalása fokozott. A szkíták királyának, Atilla nagykirálynak említésével nyitotta mondandóját, és a hazatéréssel folytatta, amikor Atilla király uralkodói háza Árpád vezetésével visszaköltözik a Kárpát-medencébe, hogy azután a pozsonyi csata különleges és megmaradásunk szempontjából meghatározó nagyszerűségéről szólhasson. Katonai értelemben egy nagyon magasan fejlett hadi kultúra csapott össze – mondta – egy számban lényegesen nagyobb erőt képviselő, de fejlettségben, intelligenciában, hősiességben, önfeláldozásban kevésbé nagy erővel. A pozsonyi csata mérföldkő volt, hiszen a magyarok megmutatták a világnak, hogy amikor az életünket meg kell védeni, hihetetlen dolgokra vagyunk képesek. Mert van egy pont, ahonnan mi már nem hátrálunk tovább.
Újra a Magyar VárbanA szívet, elmét lelket gazdagító együttlét után aki tehette, a Magyar Várba vonult, ahol íjászversenyek, lovas vetélkedők és bemutatók váltogatták egymást, a gyerekeknek pedig lovaskocsikázás idézte egy nem is olyan régi világ hangulatát, miközben folyamatosan szólt a népzene, készülve az esti táncházra is. A hőmérséklet közelítette a 40 fokot, a hűvösben hideg csapolt sört kortyoltak a hűsölni vágyók, hiszen be kell látnunk: e nemes nedűnek így kánikula idején legalább olyan jó hatása van a testre, mint az egész napi ünnepség üzeneteinek a szellemre és a lélekre.
