Húsz év elteltével az amcsik éppen most lépnek le angolosan Afganisztánból. Bagrami főhadiszállásukról éjjel, teljes elsötétítés közepette slisszoltak ki, nehogy a tálibok filmre vegyék az eseményt és propagandacélokra használják, mint anno a vietnámiak a saigoni evakuálásukat megörökítő felvételeket.

Hirdetés

Úgy tűnik, a jenki fegyveres demokráciaexport ez alkalommal is totális kudarcot vallott. Az afgánok nem voltak vevők az angolszász típusú, „nyugati” parlamentáris demokrácia olyasféle produktumaira, mint a gyermekek szexuális felvilágosítása és nemváltoztató hormonkezelése, az utcai pederasztaparádék, a nőimitátorok exhibicionista szeánszai az óvodáktól a kaszárnyákig, a négerimádat és a BLM-kultusz, a lila hajú, teletetkózott, feminista tramplik és az antifasiszta, feminista szójafiúk stb. Pedig maguknak az afgánoknak is vannak – nyugati szemmel nézve – „haladó” (szex)kulturális hagyományaik, mint például a 8–16 éves kisfiúk táncoslányként (bacsa bází) történő prostituálása, amely főleg az afgán kormányerők soraiban dívik, és amely fölött az amerikaiak szisztematikusan szemet hunytak, sőt azokat büntették, akik szót emeltek ellene. (Report: US Military Ignored Afghan Allies’ Pedophilia, Punished Who Spoke Up, 2015. szeptember 21.; US Continues To Ignore Massive Pedophilia In Afghanistan, 2017. augusztus 4.; DoD IG: US trops were told to ignore child sex abuse by Afghan forces, 2017. november 17.) Ezek a bigott tálibok viszont tűzzel-vassal harcolnak a jelenség ellen, olyannyira, hogy ez a motívum a fővezérük, Omar molla katonai-politikai aktivizálódásában is szerepet játszott.

Az amerikaiak szívesen hetvenkednek az állítólagos hatékonyságukkal és pragmatizmusukkal. Ami azt illeti, két évtizedes erőlködés, 2400 elesett és 20 600 sebesült amerikai sorkatona, legalább 3800 likvidált amerikai zsoldos, 1144 elesett NATO-katona, több tízezer poszttraumás stresszben szenvedő obsitos és (a különböző becslések szerint) 980-2260 milliárd dolláros hadi kiadás gyakorlatilag a semmiért nem éppen a hatékonyságukat bizonyítja. Nem is beszélve a járulékos veszteségnek számító legalább 44 600 meggyilkolt afgán civilről és az afgán kormányerők 66-69 ezer megölt katonájáról. (Az Amerika-ellenes afgán szabadságharcosok embervesztesége kb. 20-50 ezer fő lehetett.)

Pragmatizmust pedig tanulhatnának a kínaiaktól. Ellentétben az USA-val, amely igyekszik ráerőltetni globohomo-kultuszát a világ maradékára, Kínát kizárólag a hideg számítás vezérli nemzetközi kapcsolataiban. Más nemzetek életmódja abszolút érdektelen számára. A kínaiak nem paranoiások, mint a globalisták és nem homoszexuálisak, tehát nincs szükségük arra, hogy a saját képükre formálják az egész világot azt remélve, hogy így tolerálni fogják őket minden devianciájuk ellenére. A globalisták, a homoszexuálisok és a nyugati fehér nők akarják mindenáron átváltoztatni a Földet feminista-pederaszta-transzvesztita zónává, a muszlim világot is beleértve.

Valójában a NATO-erők azért rohanták le Afganisztánt, hogy a helyi nők megszabaduljanak a burkájuktól, és az Instagramon árulhassák magukat, akárcsak a nyugatiak. Most, hogy a NATO elkotródik, minden visszatér a régi kerékvágásba, a kínaiak pedig sietnek arról biztosítani az afgán hadurakat, hogy nyugodtan megvesszőzhetik a feleselő feleségeket és megkövezhetik a pedofil pederasztákat, ahogyan ezer éven át tették, csak nyugalom legyen a közös határukon. Ráadásul nagyvonalú infrastrukturális beruházásokat helyeztek kilátásba. Erre a tálibok, igencsak pragmatikusan, az országuk barátjának nyilvánították Kínát, dacára az ujgur hittestvéreiket sújtó kínai kormánypolitikának. (Taliban Says It Sees China As A Friend Of Afghanistan: Report, ndtv.com, 2021. július 10.)

A tálibok köztudomásúlag muzulmánok, ami egyáltalán nem meglepő egy muzulmán országban. Nem jobban és nem kevésbé muzulmánok, mint a régió többi muzulmánja, vagy mint a szaúdi vahabiták, akiknek a Nyugat lihegve gazsulál, mert olajuk van, noha alkalmanként újságírókat darabolnak fel valamelyik nagykövetségükön. A nyugati lakájmédia sokáig az Al-Kaidával társította a tálibokat, hogy igazolja Samu bácsi Afganisztán elleni agresszióját. Valójában afgán nacionalistákról van szó, akik úgy akarnak élni a saját országukban, ahogy nekik tetszik, tehát az iszlám jog (saria) szerint.

Az amcsik által kiképzett afgán kormányhadsereg éppen most válik kámforrá (Why the Afghan Military Collapsed So Quickly, nytimes.com, 2021. augusztus 14.), a tálibok elsöprő offenzívájuk során a legmodernebb amerikai hadfelszerelést zsákmányolják (Taliban seizes US military equipment including drones, humwees and MRAPs, msn.com, 2021. augusztus 14.), a kabuli „demokratikus” bábrezsim napjai pedig meg vannak számlálva. Lefogadható, hogy a nyugati lakájmédia rövidesen azt fogja szajkózni, hogy Európának égetően szüksége van pár millió afgán tolmácsra, atomtudósra és agysebészre a nyugdíjfizetés zavartalanságának biztosításához és az elnéptelenedő vidékek revitalizálásához. A fősodrú bértollnokok véleménye e tekintetben (is) kategorikus lesz. Amikor pedig fehér kis- és nagylányok fogják akaratuk ellenére tömegesen „élvezni” Európa-szerte az afgán macsók gyakran csoportosan bemutatott szexuális teljesítményét, ugyanezek a skriblerek majd megmagyarázzák, hogy mindez a heteroszexuális, fehér férfiak rasszizmusa miatt történik.

Egy német önkéntes, Sybille Schnehage már több mint 40 éve végez humanitárius munkát Afganisztánban, és legalább hárommillió menekültre számít a közeljövőben, akik valószínűleg mindnyájan Európába fognak özönleni, mert – mint azt az egyik német tévéadónak elmondta – az általa megkérdezett kivándorlók célországként mindig Németországot favorizálják Szaúd-Arábiával szemben.

Mindeközben a kabuli bábkormány hatalommegosztást ajánl a táliboknak (Afghanistan gov’t offers to share power with Taliban: Official, aljazeera.com, 2021. augusztus 12.), az USA pedig udvariasan arra kéri őket, hogy a főváros bevétele során szíveskedjenek megkímélni az amerikai nagykövetséget (US Asks Taliban to Spare Its Embassy in Coming Fight for Kabul, nytimes.com, 2021. augusztus 12.). Ha a nevetségesség ölne, most úgy hullanának Washingtonban az illetékesek, mint az őszi legyek. Egyébként húsz évvel ezelőtt, a tálib uralom idején Afganisztán a világ ópiumtermelésének alig egytizedét adta, ma már több mint a kilenctizedét. Nyilván az ország demokratizálódásának egyik haladó vívmányaként, Samu bácsinak köszönhetően.

Korábban írtuk