A hibrid háború természetrajza
Nem olyan világban fogunk meghalni, amilyenben születtünk. A nyugati világ mai alapélménye a szorongás, a félelem az ismeretlentől. A dezinformációk és a lelkes amatőrök világmagyarázatainak áradatában fontos megérteni, hogy mi történik velünk. Ebben segít Horváth József vezérőrnagy Hibrid háború a jövőért című könyve – mondta Nagy Ervin filozófus, a XXI. Század Intézet elemzője a kötet bemutatóján.
Az Alapjogokért Központ igazgatója az egyik leghitelesebb biztonságpolitikai szakértőként méltatta Horváth Józsefet. Szánthó Miklós szerint a könyv szerzője holisztikus látásmóddal elemzi a látható és rejtett kihívásokat. Ez pedig azért fontos, mert a konzervatívoknak intellektuálisan és politikailag egyaránt szembe kell szállniuk a tudatipar manipulációival és azzal a gyakorlattal, hogy egyértelműen politikai ügyeket a kultúra, a tudomány, a média, az NGO-k és a legitimációval nem rendelkező jogalkotás világához szerveznek ki, elrejtve azok politikai jellegét, ideológiailag semleges, magától értetődő jóemberkedésnek álcázva őket.
– Nyugaton hozzászoktak, hogy a kulturális imperializmus eredményes, ezért zavarja őket a magyar szuverenitás – hangsúlyozta Szánthó Miklós, aki szerint a cselekvés emberei és a szellem emberei közösen sikerrel vívhatják meg a harcot, ebben pedig útmutatást ad Horváth József kötete.
A könyv szerzője, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója (korábban a Nemzetbiztonsági Hivatal műveleti főigazgató-helyettese, majd a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgató-helyettese) arra hívta fel a figyelmet, hogy a migráció, a terrorizmus, az erőszakos iszlamizálás, a család felbomlasztását célzó törekvések és a genderideológia egyetlen rendszerszerű folyamat elemei. Horváth József emlékeztetett: a hidegháború évtizedeiben a titkosszolgálatok vívták a maguk hibrid háborúját, amiben fontos fegyver volt a lejáratás, illetve a támogatni kívánt ideológia pozitív ábrázolása.
– Ez a fajta dezinformáció a digitális világban hatványozott erejűvé vált – figyelmeztetett a vezérőrnagy.
Nagy Ervin hozzátette: a digitális csőcselék digitális lincselései azt eredményezték, hogy nagy nemzetközi vállalatok akár jobb meggyőződésük ellenére a megbélyegzéstől való félelmükben finanszíroznak bizonyos ideológiákat, mozgalmakat.
– Magyarország ma a béke szigete, de csak akkor őrizhető meg ekként, ha megértjük, mi történik, és azt is, hogy miként lehet választ adni a kihívásokra – hangsúlyozta Horváth József.
