Jean-François Champollion francia orientalista életéről olvasgatok. Ő volt, aki megfejtette az egyiptomi hieroglif írást. Felfedezését 1822. szeptember 27-én közölte a Francia Akadémiával, a világ innen értesülhetett a szenzációról.

Különös fiú volt, már eléggé korán. A dél-franciaországi Figeac városkában született, egy vándorkereskedőből lett könyvesboltos hetedik gyermekeként. Már kiskorában megmutatkozott kivételes nyelvtehetsége: ötévesen egyedül tanult meg olvasni, kilencévesen már latinul és görögül olvasott. Középiskolásként jó néhány európai nyelv mellett az arab három dialektusát, a héber, a perzsa és a káldeus nyelvet is elsajátította.

Hirdetés

Vagyok-e én ilyen? Ezen töprengek. Mert – bevallom – morfondírozásom nem is a jelentős francia szellemi ember életével kezdődött, hanem azzal, hogy elolvastam Márki-Zay Péter jelöltjének önmagáról írott sorait.

Az illető ezt írta: „Eddie vagyok, poli­amor, pánromantikus, demiszexuális, nembináris transz ember.” És itt leblokkoltam. Általában megértek hosszú és összetett mondatokat is, de konkrétan nem fogom fel, mit mond az ürge (néni). És itt jön elő a kétely, hogy vajon mérhető vagyok-e én a jeles francia orientalistához és rejtvényfejtőhöz, mert rendben, zseni vagyok én is, de míg ő kilencévesen latinul és görögül olvasott, én a nyolc év olaszból annyira emlékszem, hogy állok a táblánál, s a tanárnő lemondón ennyit mond: „Adamo, e uno.”

Szóval én ezt nem értem, és biztos, hogy más se – Google használata tilos –, és nem tudom, hogy Eddie, aki Gyurcsány Ferenc és Márki-Zay Péter listájának 231. helyén szerepel, mitől gondolta, hogy a népek majd nekiállnak megfejteni.

Mennyire beteg ez a kor! Egykor ha valaki népszerű akart lenni, a hőstetteivel kérkedett, nem a lábgombájával meg az elmebeli zavaraival. Címeket aggatott magára, vagy ellenségeinek levágott skalp­ját. Bár igaz, ami igaz. Cím, az itt is van. Poliamor, pánromantikus, demiszexuális, nembináris transz ember. Egy őrgróf és titkos tanácsos ehhez képest nudli.

Korábban írtuk