Berlin elesett

„Olyan, mint egy rossz álom. Mindennap azt remélem, hogy egyszer felébredek. Hova menjek? Hamburgba? Münchenbe? Idegen ez az ország. Németország mindenkit befogad? Hiszen ezt ígérték! De nekem nem jut egy ágy, nincs egy kis szoba… Hazamennék, de nincs már hová. Mindenemet elvesztettem…” – kesereg a közösségi médiában egy ukrán menekült lány. Nem arra számított, amit Németországban talált.

Meg tudjuk csinálni! Wir schaffen das, jelentette ki Angela Merkel német kancellár 2015. augusztus 31-én a migrációs válság küszöbén. Az elhíresült szlogent később többször is használta annak bizonygatására, hogy Németország erős, ezért képes befogadni a migránsok tömegeit.

Özönlöttek az országba az írni-olvasni sem tudó atomfizikusok és agysebészek, azután bukott a CDU, eltelt hét év, és váratlanul szembejött a valóság.

„Most mindenki láthatja a különbséget a szomszédból, harcok elől, összekapkodott csomagokkal és gyerekkel menekülő rémült nők és a több ezer kilométerről érkező, határunkat megostromló migránsok között. Magyarország segít a menekülteknek, de továbbra is elutasítja a migrációt” – üzente Orbán Viktor miniszterelnök a Facebookon. A különbség szívbe markoló, a fájdalom tapintható, a háború elől menekülő, férjük, bátyjuk, édesapjuk miatt aggódó nők és a hozzájuk bújó, védelmet kereső, fázó kisgyerekek látványától összeszorul minden jóérzésű ember torka.

2015 szeptemberében Röszkén kövekkel dobálták meg a magyar rendőröket a több ezer kilométert és jó néhány biztonságos országot maguk mögött hagyó, árkon-bokron átgázoló, jogaikat skandálva követelő, papírok nélkül érkező illegális bevándorlók. Zömében fiatal férfiak, akik az autópályán menetelve követelték, hogy vigyék őket Németországba, ahol azután virágcsokrokkal integető, tapsoló, Willkommen, Isten hozott táblákat a magasba emelő ünneplő tömeg fogadta őket. Ám ezúttal elmaradt az ováció. A valódi menekülteket virágcsokrok helyett kilátástalanság és kaotikus zűrzavar várja.

Nincs már szállás, Berlin megtelt! – tárják szét a karjukat a tehetetlen egyenruhások. Az Ukrajnából menekülők még azt sem tudják, hol hajtsák álomra a fejüket. Egyre többen éjszakáznak az utcán. Padokon. A pályaudvaron óriási a tömeg. A szociális munkások jelenléte csak formális, érdemben nem tudnak segíteni. A rendőrök a síneken állva próbálják megsaccolni az érkezők számát, amint befut egy újabb, zsúfolásig megtelt szerelvény a főpályaudvarra. Senki nem tudja megmondani, hogy eddig hányan érkeztek. Mivel a regisztrációra nincs elég kapacitás, akár hetekbe is telhet, mire az első dokumentumokat kiállítják. Csak azokat regisztrálják, akik vállalják, hogy elmennek Tegelbe, a régi repülőtér használaton kívüli hangárjában berendezett menekültközpontba.

Kezdetben éjszakára két hálókocsit toltak be, ahol a menekültek a többnapos út után kipihenhették magukat, de már csak egy maradt: a másikat egy mozdony elvontatta valahová. Ugyanezen a napon már nem indult több kisbusz sem az érkezőknek felállított hatalmas fehér sátorból, hogy szálláshelyekre szállítsa a kimerült menedékkérőket. Nincs több szállás, közölték az illetékesek.

Ezen az estén négy zsúfolásig megtelt, ukrajnai menekülteket szállító szerelvény futott be a berlini főpályaudvarra Lengyelország felől. Ekkor a berlini szenátus már végleg elvesztette a kontrollt az események felett. Voltak azért, akik kaptak szállást: hotelszobát, de csak egyetlen éjszakára. Ők másnap ismét a pályaudvaron találták magukat, sorban állva és reménykedve, hátha akad újra egy ágy, ahol este álomra hajthatják a fejüket. De olyan esetről is tudunk, amikor a kisbusz elindult a menedékkérőkkel a szálláshelyre, majd látván, hogy már nincs több férőhely, visszafordult, és szó nélkül visszavitte utasait a főpályaudvarra.

Naponta 10-15 ezer ukrajnai menekült érkezik Berlinbe.

Az orosz–ukrán háború kezdete óta a hivatalos adatok szerint több mint 200 ezer ember ment Ukrajnából Németországba. A szövetségi rendőrség legfrissebb adatai szerint eddig 232 ezer főt regisztráltak. Mivel azonban alig van ellenőrzés, és Ukrajnából vízum nélkül be lehet utazni Németországba, a valóságos szám ennél jóval magasabb, egyes becslések szerint akár a milliós nagyságrendet is elérheti. Franziska Giffey berlini polgármester (SPD) a menekültek számának további emelkedésével számol.

A régi repülőtér, amelyet szükségszállásként megnyitottak a menekülteknek, azóta szintén megtelt. Tegel ekkor elosztóközponttá változott, ahol a menedékkérőket regisztrálják és országosan szétosztják a különböző tartományokba. A regisztráció a kellő számú személyzet hiányában akár három-hat hetet is igénybe vehet. Aki például nem megy el Tegelbe, azt nem regisztrálják. Ha pedig valaki bűnözői szándékkal érkezik, biztosan kihagyja Tegelt, viszont szabadon kiszállhat a vonatból, és utána oda megy, ahová akar.

„Alapvetően helyes, hogy Németország befogadja az Ukrajnából menekülőket. Ám jelenleg a rendőrség nem tudja ellátni a feladatát, nem tudja kontrollálni, hogy ki lépi át a határt. Csak a szúrópróbaszerű ellenőrzésekből lehet következtetni arra, hogy a menekültek körülbelül hat százaléka harmadik országból származik. […] Felelőtlenségnek tartom, hogy az állam messzemenőkig kibújik a fel­adata alól, amikor a menekültek felvételéről és az ellátásuk megszervezéséről, irányításáról van szó. Nincs kontroll, nem tudni, ki jön Németországba, hol szállásolják el őket. A nők és a gyerekek veszélyben vannak” – bírálta Heiko Teggatz, a rendőrszakszervezet elnökhelyettese a szövetségi kormány kontrollvesztett politikáját.

Az a veszély, amire Teggatz a mondandója végén utalt, rosszabb mindennél. A traumán átesett, a háború elől menekülő nők és gyerekek könnyedén az emberkereskedők hálójába kerülhetnek. A pályaudvarokon a sok jó szándékú, szállást kínáló magánember mellett a bűnözők is felbukkantak. Ők is Szállás feliratú táblákat emelnek a magasba. A rendőrség már hetek óta figyelmeztet azokra a gyanús ajánlatokra, amelyek lakhatást ajánlanak az ukrajnai menekülteknek, valójában azonban pedofilok, emberkereskedők prédájává teszik őket.

Az elmúlt hetekben több ilyen bűncselekményre is fény derült. A gyanúsítottakat kitiltották a vasútállomásról. A rendőrség közlése szerint szexuális kizsákmányolás, prostitúcióra kényszerítés és emberkereskedelem állt a háttérben. Már az is eredmény, hogy azóta az esetek száma kétjegyűre csökkent, közölte a rendőrség.

A német vasút megtiltotta az újságíróknak, hogy este 18 és reggel 10 óra között felvételeket készítsenek a pályaudvaron. Az új belügyminiszter bizonyára nem szeretne „csúnya képeket” látni a médiában. Nancy Fae­ser (SPD) a br.de nevű hírportálnak hosszan bizonygatta, „marhaság”, hogy elvesztették volna a kontrollt. Hát persze.