CPAC: a konzervatív reneszánsz újabb állomása
2022. május 19–20-a mérföldkő lesz a nemzetközi konzervatív politikai erők számára. Ezen a két napon első ízben rendezik meg Európában az Amerikai Konzervatív Unió konferenciáját, a CPAC-et (Conservative Political Action Conference). Az Alapjogokért Központ társszervezésében megvalósuló rendezvény valójában egy amerikai stílusú politikai fesztivál, amely látványos külsőségek közepette biztosít lehetőséget a konzervativizmushoz kapcsolódó gondolatok kifejtésére, a véleménycserére, valamint természetesen a konzervatív politikai oldalhoz tartozó szereplők közötti személyes kapcsolatok építésére egyaránt.
A CPAC-események méltán tekinthetők az amerikai Republikánus Párthoz közel álló konzervatívok legbefolyásosabb, legjelentősebb rendezvényeinek.
A „politika” a konferencia vonatkozásában azonban nem csak választott politikai tisztségviselőket, azok részvételét takarja: politikai tanácsadók, influenszerek, médiaszemélyiségek, egyetemi oktatók, kutatók, a politika holdudvarában dolgozó elemzők egyaránt bekapcsolódnak az előadás-sorozatba és az eszmecserébe.
Noha a CPAC közel ötvenéves múltra tekint vissza, és természetesen az elmúlt évtizedekben számos republikánus elnök is felszólalt rajta, a rendezvénysorozatnak új lendületet és célt a Donald Trump elnökké választásával kezdődő konzervatív reneszánsz adott. Az elmúlt időszak kihívásai, a családi értékeket és a nemzetállamot ért támadások, az illegális migráció felerősödése és ösztönzése, a nyugaton tobzódó genderőrület, a társadalmi értékeket érő, a balliberális média által megtámogatott progresszív ideológiai támadások mind-mind szükségessé tették a konzervatív politikai-ideológiai válasz megvitatását, megfogalmazását, egyszersmind a konzervatív erők globális szerveződésének felgyorsítását. Mindezekre megfelelő keretet biztosít a CPAC.
A konferencia budapesti helyszínválasztásának üzenete van. Noha korábban olyan, a globális politika színpadán jelentős országok, mint Japán, Ausztrália vagy Brazília adtak otthont a rendezvénynek, Európában – némileg meglepő módon – mind ez ideig nem került rá sor. Napjainkban az ideológiai küzdelem a progresszív és a konzervatív erők között – talán az Egyesült Államokat követően – az európai kontinensen a legjelentősebb. A baloldali, liberális és zöldpártok által képviselt világnézeti irányvonal, megtámogatva a fősodrú média által, minden eszközt megragad, hogy a hagyományos konzervatív értékeket elnyomja, a konzervatív politikai alternatívát elzárja a választópolgárok elől. Éppen ezért minden korábbinál nagyobb szükség van Európában az „öreg kontinens” balliberális politikacsinálóival, véleményvezetőivel, a balra tolódó európai politikai intézmények álláspontjával szemben a józan ész politikájának a képviseletére.
A rendezvény magyarországi lebonyolításának joga elismerés és lehetőség is egyben. Elismerés az eddigi teljesítménynek: a jobboldali, nemzeti-konzervatív politikai erők sikeres, 12 évnyi kormányzásának Magyarországon. Magyarország sikereket könyvelhet el a keresztény örökség megőrzése, a családpolitika, a hazai érdekeket előtérbe helyező gazdaságpolitika terén egyaránt. Hazánkat ma sikeres, egymás után négy választást nagy fölénnyel megnyerő, hiteles nemzeti-konzervatív politikai erő irányítja, amely ellensúlyt képez a progresszív európai erőkkel szemben. Ma Magyarország túlzás nélkül a globális konzervatív politikai oldal európai hídfőállása. A hazai kormányzó párt az elmúlt bő egy évtized alapján ma méltán tekinthető a nyugati világ legsikeresebb politikai közösségének. A konferencia szervezői döntésének helyességét a magyarországi rendezésről az április 3-i hazai országgyűlési választás eredménye is visszaigazolja. A budapesti rendezvény súlyát jól mutatja, hogy vezető amerikai és európai konzervatív személyiségek mellett a rendezvény főszónoka Orbán Viktor, hazánk miniszterelnöke lesz. Emellett – és ennyi elfogultságot engedjen meg a kedves olvasó – a budapesti rendezés elismerés az Alapjogokért Központnak is, amely az elmúlt közel egy évtized munkájának köszönhetően mára nemzetközi szinten is meghatározó konzervatív kutatóintézetté nőtte ki magát.
Az elismerés mellett a konferencia lehetőség is a jövőre nézve. Az „Isten, haza, család” mottóval jelzett programsorozat lehetőséget nyújt a jelenkor kihívásaira adott konzervatív politikai válaszok ismertetésére, megvitatására. Az eszmecsere közelebb viszi a résztvevőket és a hallgatóságot egyaránt ahhoz, hogy a politikai ajánlat megfogalmazásán túl mely csatornák révén juttathatók el a konzervatív oldal politikai üzenetei a választópolgárokhoz. Az influenszerek, médiaszereplők részvétele a rendezvényen már csak ezért is kiemelkedően fontos.
A CPAC Magyarország kiváló keretet ad tehát a politikai programalkotásra, a nemzetközi sikerreceptek megismerésére, azok alkalmazhatóságának vizsgálatára. A rendezvény azonban nem csak előadások sorozata. Remek alkalom a résztvevők közötti nemzetközi együttműködés lehetőségek feltérképezésére. Magyar szempontból különösen fontos ez a jobboldali-konzervatív politikai erők európai közösségének, pártcsaládjának megteremtése céljából. Emlékezetes: a Fidesz 2021 tavaszán elhagyta az Európai Néppártot, mivel az EPP az elmúlt években fokozatosan hátat fordított a hagyományos konzervatív értékek képviseletének. A hazai kormánypárt az elmúlt egy évben új utakat, új szövetségeseket keresett egy nemzeti-konzervatív erőket összefogó európai politikai közösség megteremtéséhez. A CPAC budapesti rendezvénye ezt illetően is mérföldkő lesz, és lehetőséget kínál az elmúlt hónapokban megkezdett európai jobboldali együttműködés elmélyítésére, kibővítésére. A többek között spanyol, osztrák, cseh, belga és brit konzervatív politikusok részvétele bizakodásra ad okot a konzervatív erők európai együttműködését illetően az EU-n belül és azon kívül egyaránt. A nagy nevek közül is kiemelkedik a brexit atyjának tartott Nigel Farage, a spanyol Vox elnöke, Santiago Abascal és Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt elnöke.
A CPAC jelentős médiaesemény is egyben, nem függetlenül a rendezvény politikai súlyától és a médiában jól tálalható, az amerikai rendezvények sikeres médiamegjelenésén alapuló politikai fesztivál jellegétől. Ne legyen kétségünk: az online és televíziós közvetítést nem csak a konzervatív meggyőződésű polgárok követik majd. A rendezvény a képernyők és az online hírcsatornák elé szögezi majd a progresszív oldal – köztük a hazai ellenzék – tagjait is, akik aggódással vegyes irigységgel szemlélik majd az eseményeket. A rendezvény rá fog cáfolni a baloldalnak a hazai politikai vezetők nemzetközi elszigetelődéséről szóló évtizedes hazugságsorozatára is.
Noha a résztvevők, a rendezvényen felszólalók körét sokan – ideológiailag helyesen – a jobboldalra sorolják, kijelenthető, hogy az általuk képviselt politikai erők ma számos országban nem a politikai spektrum szélét, hanem a fősodrát, a centrumot képviselik. A nemzetközi baloldal sokáig élen járt a hálózatosodásban, nemzetközi kapcsolatépítésben. De, mint ahogy a közösségi médiában, úgy a nemzetközi együttműködés területén is konzervatív hullám, mondhatnánk, reneszánsz zajlik: előbbire a konzervatív influenszerek, utóbbira például a CPAC a jó példa. És mind a közösségi média, mind a CPAC elősegíti, hogy a konzervatív meggyőződésű politikusok és választók egymásra találjanak, éljenek bár a föld bármely sarkán.
A szerző az Alapjogokért Központ európai uniós műhelyének projektvezetője.