Magyarország kész részt venni az élelmezési válság megelőzésében
Magyarország kész továbbra is részt venni az ukrajnai háború nyomán várható globális élelmezési válság megelőzését célzó nemzetközi erőfeszítésekben – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön New Yorkban.A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) konfliktusokkal és élelmezésbiztonsággal foglalkozó nyílt vitáján kiemelte, hogy Magyarország szomszédos Ukrajnával, így a háború közvetlen és közvetett módon is biztonsági kockázatot jelent számára: egyrészt a harcok közelsége, másrészt a krízis kiváltotta esetleges újabb bevándorlóáradatok miatt.
Felszólalásában súlyos kockázatnak nevezte a fegyveres konfliktust a globális élelmiszerellátásra, miután Oroszország és Ukrajna is a világ legnagyobb gabonaexportőrei közé tartozik.
Rámutatott, hogy a háború különösen súlyos helyzetet eredményezhet az egyébként is nehézségekkel szembenéző régiókban, a gazdasági kihívások akár a terrorfenyegetettség erősödését is okozhatják, ami újabb migrációs hullámokhoz vezethet.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségnek mindent meg kell tennie egy ilyen válság megelőzése érdekében.
Szavai szerint ennek két lehetséges iránya van: vagy pótolni kell alternatív forrásokból a kieső mennyiséget, vagy amennyiben ez nem lehetséges, akkor hozzá kell segíteni Ukrajnát az export fenntartásához.
Erre tekintettel Magyarország vetőmagokkal segíti a kárpátaljai gazdálkodókat, kukoricából tíz tonnával, burgonyából öt tonnával, napraforgóból fél tonnával, így támogatva a helyi ellátást és az exportkapacitásokat – mondta.
A miniszter kitért arra is, hogy az élelmiszerhiány jelentős áremelkedést okoz, amit az is jól mutat, hogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) árindexe rekordmértékben, egy év alatt 21 százalékkal emelkedett.
Leszögezte: a kormányok felelőssége, hogy ne azoknak kelljen megfizetniük a háború árát, akik nem okolhatók annak kitöréséért, Magyarországon például ezért vezettek be hatósági árat több alapvető élelmiszerre vonatkozóan.
Végül hangsúlyozta, hogy fontos a kapacitásnövelés elősegítése a rászoruló országokban, ezért komoly eredmény, hogy hazánk felsőoktatási intézményeiben már több mint háromszáz külföldi élelmiszeripari szakértő végzett.
„Készek vagyunk arra, hogy továbbra is részt vegyünk az élelmezési válság megelőzését célzó nemzetközi erőfeszítésekben” – összegzett.
