A balliberális országgyűlési képviselő hamisan vádaskodott, ugyanis az általa kifogásolt zenekar a valóságban nem lépett föl a lap születésnapi rendezvényén. Lendvai Ildikónak azonban nem kellett bíróság elé állnia, a parlament kimentette őt.

Kialakult korábban egy feltevés a közvélemény jelentős részében az első eset kapcsán, hogy ugyanis Magyarországon az igazságszolgáltatás álarca mögött valójában egy jól körülírható hatalmi csoportosulás, ha úgy tetszik, oligarchia jogszerűnek látszó eszközökkel a demokrácia intézmény-rendszerének felfüggesztésére törekszik. Ilyen értelemben a Demokrata cikkírója és főszerkesztője elleni első- és másodfokú ítéletet legalább annyira kell egy hatalmi csoport nyilvánvaló bosszújának tekinteni, mint egy szokatlanul, sőt értelmetlenül szigorú bírói ítéletnek.

E vélekedés bizonyítása vagy cáfolása azonban meglehetősen aggályosnak látszott, még akkor is, ha nemcsak az elítéltekkel rokonszenvezők látták egyértelműen a politikai bosszú eszközének az ítéletet, hanem egyes, a balliberális érdekkörhöz tartozó személyek is, ugyanakkor mások, köztük vezető jogászok a jogállamiság diadalát ünnepelték benne.

Bencsik András ezért kedvező alkalomnak találta Lendvai Ildikó nyilvánvalóan hamis, alaptalan, ezért jogsértő vádaskodását, mert ily módon próbára tehette az igazságszolgáltatást. Ha ugyanis Magyarországon jogegyenlőség van, akkor a jogszolgáltatásnak minden irányban azonosan kell működnie.

Ha el lehet ítélni egy lapszerkesztőt azért, mert egy országgyűlési képviselőt megrágalmazott – feltéve, de meg nem engedve, hogy a Mécs-dokumentum közlése és kommentálása rágalmazásnak minősül -, akkor el kell ítélni egy országgyűlési képviselőt is, ha egy lapszerkesztőt rágalmaz meg.

Bár Magyarországon, eltérően az angolszász országoktól, a precedens jog elve formálisan nem érvényesül, igen gyakran hangzik el bírósági ítéletek kihirdetésekor a "töretlen bírói gyakorlatra" való hivatkozás, ami lényegében véve ugyanezt fejezi ki. A bűnt és a büntetés mértékét ugyanis nem szabad eltérő mércével mérni. Nem szabad, de mint az alábbi példából is látható, lehet. Magyarország e tekintetben sajnos már nem nevezhető jogállamnak.

—————————

Feljelentés

Tisztelt Rendőrkapitányság!

Alulírott Bencsik András, mint a Magyar Demokrata hetilap (1062 Budapest, Andrássy út 124.) főszerkesztője feljelentést teszek Lendvai Ildikó parlamenti képviselő ellen a Btk. 179. § (1) bekezdésbe ütköző és ez alapján minősülő rágalmazás vétsége miatt, az alábbi tényállás alapján: Lendvai Ildikó 2004. szeptember hó 13. napján a parlamenti ülésen tett napirend előtti felszólalásában a következőket mondta: "És hiányzik nekem egy mondat a fideszes (…)-től, hogy többet nem vállal fővédnökséget ilyen rendezvények fölött, és többé nem mondatja alpolgármesterével, hogy a Magyar Demokrata ünnepe gazdag, kedves és választékos program, az a program, amelyben olyan zenekar is helyet kapott, amelyiknek egy dala doktor Mengelét élteti, nyilván gazdag, kedves és választékos módon. És hiányzik egy mondat (…) úrtól, amellyel visszavonja felszólítását a Magyar Demokrata előfizetésére."

Tekintettel arra, hogy az idézetben szereplő állítások megvalósítják a Btk. 179. § (1) bekezdésében szereplő tényállást, kérem a T. Rendőrkapitányságot, hogy az ügyben nyomozást lefolytatni szíveskedjenek, annak eredményeként Lendvai Ildikó ellen az ügyben szükséges más intézkedéseket is megtenni szíveskedjenek.

Bp., 2004. szeptember 23.

Tisztelettel: Bencsik András főszerkesztő

——————————

Végzés

A Magyar Köztársaság nevében! A Pesti Központi Kerületi Bíróság Budapesten 2005. február 18. napján tárgyaláson kívül meghozta az alábbi végzést. A rágalmazás vétsége miatt Lendvai Ildikó ellen fenti számon folyamatban lévő büntetőeljárást a bíróság megszünteti. E végzés ellen a kézbesítéstől számított nyolc napon belül fellebbezésnek van helye. Indokolás Bencsik András, a Magyar Demokrata hetilap (…) főszerkesztője a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz 2004. október 11-én érkezett beadványában a Btk. 179. § (1) bekezdésébe ütköző rágalmazás vétsége miatt tett feljelentést Lendvai Ildikó országgyűlési képviselő, az MSZP frakcióvezetője ellen. A PKKB 2004. október 14-én kelt és november 5-én jogerős 13. B 25.017/2004/2. sz. végzésével az eljárást felfüggesztette, és az iratot megküldte a Magyar Köztársaság Országgyűlésének a mentelmi jog tárgyában hozandó állásfoglalásra. A Magyar Köztársaság Országgyűlése 138/2004. (XII. 23.) számú OGY határozatával Lendvai Ildikó országgyűlési képviselő mentelmi jogát nem függesztette fel. Fentiekre figyelemmel a bíróság a Be 552. § (2) bekezdés I. fordulata alapján az eljárást megszüntette.

Budapest, 2005. február 18.

Dr. Dénes Veronika s. k. bíró