Június 17-én indult útjára a konzultációs busz, amely ezekben a hetekben az ország 696 települését keresi fel. Orbán Viktor kezdeményezése, a Nemzeti Konzultáció kedvező fogadtatásra lelt, hiszen sokan keresik meg a nyolctagú testület tagjait, hogy gondjaikat, ötleteiket megosszák velük.

Múlt szombaton többek között a vasi megyeszékhely, Szombathely volt az egyik állomás, ahová Hoffmann Rózsa és Iván László, valamint a Konzultációs Testület szóvivője, Kudlik Júlia látogatott el.

– Örömmel tapasztaltam, hogy bár vannak, akik rosszkedvűnek, pesszimistának látszanak, amikor beszélgetni kezdenek velünk, hangulatuk többnyire könnyen megfordítható " mondta a Demokratának Hoffmann Rózsa. – A konzultációs irodában is több alkalommal tartottam már fogadóórákat, és úgy látom, az érdeklődés nemhogy nem csökken, de egyre nagyobb. Ott tartunk, hogy most már telefonon kell időpontot egyeztetni, mert ha nem így tennénk, a háromórás időtartam kevés lenne, hogy mindenkivel beszélgessek, aki eljön.

Az emberek tehát érzik, hogy most végre rájuk is kíváncsi valaki, ez ugyanis nem feltétlenül volt így az elmúlt 15 esztendőben. Hasonló tapasztalatokat szerzett Kudlik Júlia is, aki szerint az emberek megértették, miről szól ez a kezdeményezés.

– Szerencsére bebizonyosodott, amiről korábban is beszéltem, az emberek igénylik, hogy megkérdezzék őket, és nagyon örülnek ennek a lehetőségnek. Bár természetesen vannak, akik panaszkodnak, sokkal inkább az az általános, hogy akik eljönnek a konzultációkra, azok az ötleteiket, terveiket is megosztják velünk. Úgyhogy már most is azt mondhatom, kifejezetten hasznos ez a munka, és a testület olyan tartalmas anyagot tehet a 2006-ban megalakuló kormány elé, amely jó kiindulási alap lehet az ország rendbetételéhez.

Iván László már a testület megalakulásakor is úgy gondolta, helyes Orbán Viktor elképzelése, miszerint törekedni kell a közvetlenségre, s bizonyos döntéseket a napi politikai harcoktól függetlenül kell meghozni.

– Magam is úgy vélem, hogy eredményes az eddigi munkánk. Természetesen vannak, akik saját gondjaikról beszélnek nekünk, de a többség a nagyobb helyi ügyekről, az ország helyzetéről mondja el a véleményét. Ezek a vélemények nagyon fontosak, hiszen vannak olyan problémák, amelyekre a pártoknak nincs olyan rálátásuk, mint a polgároknak – mondta a Demokratának Iván László.

A konzultációs testület útja folyamán hat nagyobb városban nyilvános fórumot szerveznek, amelyeken Orbán Viktor is részt vesz – ilyen volt a szombathelyi állomás is. Ezekre a helyi polgármestereket is meghívják, ám ahogy például Szegeden és Pécsett, úgy Szombathelyen sem jött el a szocialista városvezető. A közönség soraiban ugyanakkor nem csupán Fidesz-szimpatizánsok vannak, mint a kérdésekből kiderült, a jelenlegi kormánypártok szavazói közül is elmennek a rendezvényekre.

A Konzultációs Irodába, a budapesti Madách térre egyébként május 18-a óta több mint ezerötszázan látogattak el, ebből háromszázan személyesen is beszélgettek a testület tagjaival a fogadóórákon. A múlt hét közepéig emellett több mint százezer konzultációs kérdőív érkezett be, s több mint ötezren az interneten válaszoltak a kérdésekre.

A felfokozott érdeklődés Szombathelyen is érezhető volt, ahol az esti, Orbán Viktor részvételével megtartott fórumra megtelt a helyi sportcsarnok. Egy-egy ilyen beszélgetés a kérdőív valamelyik pontjára épül, ezúttal a résztvevők arra keresték a választ a Fidesz elnökével, „Mi legyen a közös célunk?”

– Ha a mostani kormány legalább egyetlen ígéretét betartja, azt, hogy békén hagyják a polgári kormány vívmányait, akkor a polgári Magyarország és a jóléti rendszerváltozás programja összefésülhető lenne. Ma azért sincsenek közös céljai a pártoknak, mert még ezt sem tartották be – fogalmazott bevezetőjében Orbán Viktor.

A Szövetség elnöke szerint ahhoz, hogy tudjuk, mi a helyes út az ország számára, előbb tudnunk kell, mi legyen a cél. Ugyanis a konzultációs kérdőívekből is kiderült, hogy sok gond egyetlen gyökérbe fut össze: Magyarország ma egy céltalan ország.

– A rómaiak is megmondták, céltalan hajósnak semmilyen szél sem kedvez. Lefordítva Magyarországra, hiába változnának esetleg kedvezően a körülmények, mivel nincs cél, nem tudnánk megfelelően kihasználni – mondta, majd hozzátette, éppen ezért összefogásra lenne szükség. – Az összefogás természetesen nem azt jelenti, hogy mindig mindenben egyetértünk. Van egy amerikai mondás, amely szerint „ha két ember mindig ugyanazt mondja, akkor az egyikre nincs szükség”. Ezzel magam is egyetértek. Amíg azonban nincs olyan közös cél, amiben a sokféle felfogású ember meg tud állapodni, nem lehet sikeres a magyar nemzet – jelentette ki a pártelnök.

Orbán Viktor ezek után kitért a gazdaság helyzetére, illetve arra a tényre, hogy a 2002-es kormányváltás óta 5000 milliárd forinttal nőtt az államadósság. Ez azt jelenti, hogy ma Magyarországon mindenkinek, a csecsemőtől az aggastyánig 1,3 millió forint tartozása van. Mint mondta, sokan vannak, akik nem foglalkoznak ezzel, mert azt gondolják, hogy azt az adósságot, amit az állam vesz fel, az állam is fizeti vissza. Csakhogy ezt az állam úgy teszi, hogy előbb elveszi az adófizetőktől a törlesztéshez szükséges pénzt.

Hozzátette, az államadósság napjainkban gyorsabban növekedik, mint az ország gazdasági teljesítőképessége. Számokra lefordítva ez annyit tesz, hogy mindennap hétmilliárd forinttal nő az állam tartozása. – Ez lesz az az örökség, amivel az országnak és a 2006-ban hivatalba lépő kormánynak szembe kell néznie. Ha ezek után valaki azt mondja, hogy 2006 után kormányozni karrierizmus, az valószínűleg nem tudja, hogy mit beszél – jegyezte meg ironikusan.

A Szövetség elnöke elmondta, nem csupán a balliberálisoknak, hanem a jobboldalnak is meg kell változnia. 1998 és 2002 között ugyanis a polgári kormány túl sok energiát fektetett mások meggyőzésére, ahelyett hogy inkább mások megkérdezésével, meghallgatásával és megértésével foglalkozott volna. Ez a meggyőzésre való törekvés pedig sokaknak ellenszenves volt. A jobboldal számára tehát a pártelnök szerint a legfontosabb tanulság ez: nem biztos, hogy az a jó döntés, ami a tudomány aznapi állása szerint a legjobbnak mutatkozik, hanem az, amiben részt vesznek az emberek.

– Azt kell megtanulnunk, hogy az igazi érték nem önmagában a jó döntésből fakad, hanem a döntést követő emberi munkából jön létre. Ha bevonják az embereket, akkor az a munka, amit elvégeznek, több értéket hoz létre, mintha a feladat elvégzése közben mások győzködnék őket a döntés helyességéről. Ha ezt a jobboldal meg tudja valósítani, akkor nagy lépést tesz a közös célok meghatározása és megvalósítása felé – tette hozzá Orbán Viktor.

A polgári kormány miniszterelnöke szerint az elmúlt 15 évben az emberek joggal érezték úgy, hogy mindig valami más volt a fontos – hol a rendszerváltoztatás, hol a piacgazdaság, hol a NATO, hol pedig az EU. A jövőben azonban az embereknek, a magyar embereknek kell a legfontosabbaknak lenniük a politikai élet számára. Természetesen szóba kerültek a 2006-os választások is. Egy kérdésre, mely szerint elképzelhető-e egy Fidesz-SZDSZ-koalíció, Orbán Viktor úgy fogalmazott: „Vannak dolgok, amiktől tartani kell: ettől nem.” Míg azzal kapcsolatban, hogyan lehet sikeres a polgári oldal, azt mondta, 2006-ban mindenkire szükség lesz a győzelemhez.

– A pénz és a médiatúlsúly az ő oldalukon van, mi viszont többen vagyunk. Ezért van az, hogy ha valaki otthon marad, akkor az ellenfélre szavaz. Mert a távolmaradót nem tudjuk sem médiával, sem pénzzel pótolni – jelentette ki a Szövetség elnöke.

A kormányoldalról érkező folyamatos támadások kapcsán mindehhez hozzátette, állni kell a sarat, s emellett át kell menni offenzívába – az ellenzéknek világosan el kell mondania, mi hogyan van az országban. A választások utáni időszakról szólva Orbán Viktor úgy fogalmazott: eljött az idő, hogy megteremtsük a magyar emberhez méltó életet. Először itthon, aztán a határokon túl is.

– S milyen élet méltó a magyar emberhez? Egy olyan világ, ahol a gyermek nem teher, a hit nem szégyen, a munka nem alamizsna, a nyugdíj nem segély, a tudás, az oktatás nem kiváltság, az egészség nem üzlet, és ahol nem dönthetnek rólunk a mi megkérdezésünk nélkül. Ennek a világnak a megteremtése lehet a nemzet közös célja – zárta szavait Orbán Viktor.

* * *

 

Nyíregyháza: – Nem azért találkozunk ma itt, hogy arról beszéljünk, mi mindent nem tett meg a kormány az elmúlt közel három év alatt a foglalkoztatás és általában a munka frontján. Ezt ugyan lehetne napokig sorolni, de nem érdemes. Amit eddig nem tettek meg, azt már ezután se fogják, erre a négy évre keresztet vethetünk, de már nem tart sokáig. Ezért nekünk most már azzal kell foglalkoznunk, hogyan tegyük rendbe mindazt, amit eddig nem sikerült. Arról kell beszélnünk, hogy mi együtt mit akarunk, mit fogunk majd tenni, mi mindent kell közösen elvégeznünk 2006-tól annak érdekében, hogy a munka visszanyerje becsületét és megteremtsük a magyarok számára a biztonságot. (…) A munka és a tőke alkudjon és szerződjön egymással és osztozzanak meg a hasznon, illetve a veszteségen. Legyenek az alkalmazottak törperészvényesek addig, amíg a cégnél vannak. Ez esetben a munkavállalói érdekképviselet nem fog szembekerülni a munkavállalók érdekeivel, hiszen nem lesz más dolga, mint a szerződés és a munkatörvénykönyv betartását felügyelni. A sztrájk senkinek sem érdeke. Sem a tulajdonosnak-munkaadónak, sem a munkavállalónak. A sztrájk mindenkinek rossz. Léteznek erre kidolgozott modellek. Nem lesz könnyű a hátralévő másfél év a munkavállalóknak és a munkanélkülieknek, de egy új, érett politikával a munkaalapú gazdaság közös erőfeszítéssel megteremthető. Mi már ezen dolgozunk.

Pécs: – Ma a legtöbb magyar nem tulajdonos saját hazájában, és ez nem helyes, mert ha fordítva lenne, nagyobb felelősséget érezne mindenki országunkért, hiszen valóban átélné, hogy Magyarország az övé is, nem csak másoké. Nagy mulasztása a nemzetben gondolkodó politikai erőknek, hogy akkor erre nem tudtak kézzelfogható és érthető választ adni, és nem érték el a privatizáció nemzeti mederbe való terelését. Mert a 80-as évek elején Margaret Thatcher is privatizált. Arra azonban kitüntetett figyelmet fordított, hogy az angolok részesüljenek ebből, és a nemzeti vagyon ténylegesen a nemzet kezén maradjon.

Szeged: – Az első dolog, amit talán személyes tapasztalatból is mondhatok, az az, hogy a jó vezetőnek nem meggyőzőnek kell lennie, hanem megértőnek. A jó vezető nem meggyőzni akarja az embereket arról, hogy mi a helyes, hanem megérteni, hogy mit gondolnak. A jó vezető pontosan tudja, hogy az igazi erő nem a meggyőzésben, hanem a megértésben van. Ehhez pedig türelem és alázat kell. És az egész jobboldal számára talán itt jön a legfontosabb tapasztalat, hogy nemcsak a nagy nemzeti, nemzetegyesítő célokat kell türelemmel és alázattal szolgálni, hanem az egyes emberhez is türelemmel és megértéssel kell fordulni. Nem csak a nemzethez, az emberhez is alázattal kell állni. Ez a legfontosabb tanulság az elmúlt tizenöt évből. És nemcsak azért, mert ez így keresztényi és nemcsak azért, mert így emberséges, hanem azért is, mert így ésszerű. Az értékeket nem a politikai döntések hozzák létre, hanem a döntéseket követő emberi munka.