A szocialista kormányfő udvariatlan házigazdának bizonyult, hiszen már bevezetőjében bírálta beszélgetőpartnerét, mondván, az elmúlt időszakban „számok helyett sok lett a jelző, közmondások, dakota közmondások, székely viccek, anekdoták, metaforák uralkodják a magyar politikát”. Kifogásolta azt is, hogy elmondása szerint Orbán Viktor beszédeiben olyan jelzőket használ, mint leértékelődő, eltorzult, szorongó, romló, szenvedő, gyászos, zsugorodó, vagy töpörödő. Ezek helyett a negatív jelzők helyett Gyurcsány szerint adatokról, számokról kellene beszélni.

– Sajnálom, hogy nem mindig fog a tolla, és a negatívnak mondható jelzőket hallja, az országról nagyon sok biztató dolgot is igyekszem mondani, hiszen Magyarország egy erős ország – válaszolta erre Orbán Viktor. – Magyarország jó okkal lehet büszke számos teljesítményére, a magyar emberek versenyképesek az Európai Unió bármely más nemzetével, nemcsak hogy nem vagyunk alábbvalóak, hanem látható, hogy tőlünk félnek. Nem azért, mintha óriási hadseregünk lenne, hanem azért, mert a magyarok szívesen dolgoznak és tudnak is dolgozni, és hogyha lehetőséget kapnak arra, hogy külföldön is megmutassák a tudásukat, akkor helyt fognak állni, ezért nem engedik be Németországba vagy Franciaországba szabadon a magyar munkavállalókat.

A folytatásban Orbán Viktor fontos, a beszélgetés további menetét döntően befolyásoló bejelentést tett – három lényeges kérdésben arra kérte Gyurcsány Ferencet, hogy próbáljanak meg közös nevezőre jutni. Javasolta a kormányfőnek, hogy az adórendszer igazságosabbá tétele érdekében áfacsökkentés helyett a kiskeresetűek adóterhe csökkenjen 13 százalékra; a gázáremelés érintettjei közül vegyék ki a kórházakat, rendelőintézeteket és az iskolákat, hiszen ezek az intézmények e nélkül tönkremehetnek; a nemzeti repülőteret pedig ne privatizálják, mert egyrészt nyereséges, másrészt a gazdasági szempontokon kívül biztonsági szempontból is rendkívül fontos.

– Pártelnök úr, zavarba hoz – válaszolta a láthatóan valóban zavarba jött Gyurcsány Ferenc, majd később így folytatta: – Én azt mondom, hogy elnök úr, önnek egyébként igaza van, hogy ezek népszerű javaslatok, én belátom és belátom azt is, hogy kell valamit mondani a kormány mostani a kormány adócsomagjára. Tanulmányozzuk az önök javaslatait. Mást sem teszünk, hogy mikor magunk javaslatokon dolgozunk, megnézzük, hogy mi más van még. És ezek körében, hogy mi az ellenzék javaslata.

Innentől kezdve a vita többnyire arról folyt, amiről Orbán Viktor akarta. Gyurcsány úgy igyekezett tompítani a helyzetet, hogy az előző kormányt bírálta, például számon kérte a szerinte elmaradt adóreformot. A volt miniszterelnök válaszul emlékeztette rá, a polgári kormány a hatkulcsos, széttagolt adórendszerből háromkulcsosat csinált…

Az alábbiakban szó szerinti részleteket közlünk a vitából.

* * *

Gyurcsány Ferenc: – Természetesen, nagyon sok jó dolog történik hála istennek, az ország megy előre. Engem a dolog irányát tekintve nyilván ugyanaz az ambíció fűt, mint önt.

Orbán Viktor: – Mire tetszik gondolni?

Gyurcsány Ferenc: – Egy helyről jövünk. Megváltoztatni és jobbá tenni az országot. Megváltoztatni ügyeket. Ennek egy része olyan, amiben korrigálni szeretném azt, amit ön ránk hagyott, egy részét, új történet…

Orbán Viktor: – Bocsánat, milyen helyről jövünk mi? Nem értettem pontosan.

Gyurcsány Ferenc: – Hát egy helyről jövünk.

Orbán Viktor: – Mire gondol?

Gyurcsány Ferenc: – Önnek is, nekem is a családja a hatvanas-hetvenes évek munkásainak a köréből jön – hangzott az este egyik leginkább meglepő kijelentése.

Ezt követően a szocialista kormányfő ismét az Orbán-kabinetet bírálta. Úgy vélekedett, hogy az előző kormány egyes szociális intézkedéseinél „mindig azok tudtak többet kivenni, akik a tetején vannak”, magyarul a polgári kormány nem a szegényeket, hanem a gazdagokat segítette. Orbán Viktor tisztázni szerette volna, hogy a milliárdos kormányfő mire gondol, s ekkor lezajlott a két fél első komoly szócsatája.

Orbán Viktor: – A minimálbérre gondol?

Gyurcsány Ferenc: – Nem. A minimálbérre ez nem igaz. Mondom az otthonteremtésre és mondtam ezt a lakástámogatásra. Mind a két rendszer olyan, hogy felfelé húz, annak ad többet, akinek több van, miközben természetesen abból tud adni, amit elveszünk mindenkitől. És hogyha ez így van, akkor mindegyikünk fizeti mondjuk azt az otthonteremtést, ahol a legnagyobb lakásokat vásárlók többet is vehettek, mert a választási kampány előtti hónapokban átalakították a szabályozást.

Orbán Viktor: – Hány ember jutott otthonteremtési hitelhez, amikor mi voltunk kormányon? Csak bocsánat, hogy tisztázzuk, ha már tényekről van szó. Bocsánat, hány ember?

Gyurcsány Ferenc: – Attól tartok, én jobban tudom a számot, hogy ne véletlenül…

Orbán Viktor: – Akkor mondja ön!

Gyurcsány Ferenc: – Azt tudjuk, hogy 45 ezer lakáshitel-szerződés köttetett 2002 első félévének végéig. Önök 270-et szoktak mondani, ezzel a 270-nel két baj van. A 270 ezer az 2003 végéig igaz, merthogy 2002 közepéig 45 ezer volt, ráadásul az embereket, nem tudjuk, hogy hány jutott, azt tudjuk, hogy ez a hitelszerződések száma, de ez indifferens.

Orbán Viktor: – És amit ön helyette megindított, a Fészekrakót, ez idáig hány ember jutott Fészekrakó hitelhez?

Gyurcsány Ferenc: – Nem azt indítottuk meg helyette. Átalakítottuk azt, az otthonteremtési…

Orbán Viktor: – Mennyi a Fészekrakó, bocsánat miniszterelnök úr, akkor ne csússzon ki, mennyi a Fészekrakó?

Gyurcsány Ferenc: – Lesz tízezer év végére.

Orbán Viktor: – Most mennyi, bocsánat? Csak azért…

Gyurcsány Ferenc: – Öt…

Orbán Viktor: – Na, jó. Köszönöm!

Gyurcsány Ferenc: – Kezdjük akkor még egyszer. Csináltunk…

Orbán Viktor: – Beértem ezzel a válasszal. Akkor ötezer ember. Tehát a Fészekrakó program egy jó dolog, és ötezer ember sem kevés, csak kevesebb, mint a 270 ezer és kevesebb, mint a negyvenezer.

* * *

Még az Orbán-Gyurcsány-találkozó estéjén megjelent egy közvélemény-kutatás azzal kapcsolatban, hogy ki nyerte a párbajt. A Kontroll Csoport 300 főre kiterjedő, telefonos felmérése szerint a választók 48 százaléka Orbán Viktor, míg 37 Gyurcsány Ferenc szereplését érezte meggyőzőbbnek a vitában. Ugyan nem ennyire meggyőző fölénnyel, de Orbán Viktor sikerét hozta ki két nappal később a Medián is, a közvélemény-kutató adatai azt mutatják, 32 százalék szerint a Szövetség elnöke, 29 százalék szerint a szocialista kormányfő győzött.