Bortudomány a Mecsekalján
Oktatás, kutatás, fejlesztés, innováció a legkorszerűbb ismeretek jegyében – ebben foglalható össze a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének sokirányú tevékenysége. A Demokrata hazánk világviszonylatban is élvonalban álló szakmai műhelyében járt.
Az intézet több mint 300 éves, egykor a pécsi püspökség tulajdonában volt pincéjében megszámlálhatatlan tétel érlelődik, egy-egy fajtából több is. Ezek íze, karaktere jelentősen eltérhet attól függően, hogy mikor szüretelték, milyen módon nyerték ki a bogyókból a mustot, használtak-e fajélesztőt az erjesztéshez, vagy sem, kénezték-e az adott tételt, ha igen, milyen mennyiségben, seprőkeveréssel vagy anélkül iskolázták-e, és így tovább – a variációk száma bőséges. E széles spektrumú kutatás célja, hogy segítséget adjon a borászok munkájához. Ők regisztráció után bármikor ellenszolgáltatás nélkül kóstolhatnak, kérdezhetnek, még laborháttér is rendelkezésükre áll.
– Két fő irányban folyik a kutatás. A szőlészetben a különbségeket keressük, nemcsak az egyes fajták között, hanem a fajták klónjai, azok termesztési, művelési technológiái, például a metszési módok között is. Az utóbbi időben megerősítettük a borászati kutatást is – avat be a munka lényegébe Madaras Zoltán, az intézet elnöke.
– Valamivel több mint 30 hektár szőlőültetvényünkön 1570 tételt gondozunk, egyenként öt-tíz tőkét. Ez nem ennyi fajtát jelent, hanem azokon belül számos klónt is. A tőkék a világ minden tájáról származnak Japántól Grúziáig vagy épp Amerikáig, és különösen fontosak számunkra az őshonos Kárpát-medencei fajták, ezekből 103 tétel szerepel a gyűjteményünkben a szerémi zöldtől a csókaszőlőn, a purcsinon át a tüskéspúpúig vagy a somszőlőig – ad áttekintést az intézet jelentőségéről dr. Teszlák Péter kutatási igazgató. Hozzátéve, hogy ez a munka nemzedékeken átívelő feladat, hiszen egy-egy tételt akár 30 évig is vizsgálnak.
Az ellenállóké a jövő
E fajták összegyűjtése, rendszerezése a nemzetközi hírű Németh Márton ampelográfusnak, az intézet egykori szőlészeti kísérleti vezetőjének érdeme.
– Munkásságának jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint hogy 83 olyan fajtánk van, ami a világon kizárólag itt, Pécsen található meg – mondja büszkén Madaras Zoltán, hozzfűzve, hogy mindezzel az Európai Unióban a második, világviszonylatban pedig a hatodik legjelentősebb szakmai kutatóintézet a pécsi.
Az intézet saját nemesítésű fajtáit is bejegyezték már, mint a fehérszőlők közül például a jázmin, az Andor, a silver, a borsmenta, a kékszőlők közül pedig egyebek mellett a pinot regina vagy a merlin. Ezeket a híres nemesítő, dr. Kozma Pál hozta létre évtizedek munkájával. A folyamat fő célja a növénybetegségeknek minél inkább ellenálló fajták kikísérletezése volt.
– Kozma Pál a nemesítés első körében egy Floridában honos rezisztens fajtát keresztezett egy távol-keletivel, így a peronoszpórának és a lisztharmatnak ellenálló szőlő jött létre – mesél a részletekről Ipacs-Szabó István, a Borászati Technológiafejlesztési és Innovációs Osztály vezetője. A villányi Vylyan Pincészet korábbi főborászától megtudjuk, hogy a sikert mindig több variáció kipróbálása előzi meg, ezek vizsgálata egyenként akár 10-15 évig is eltarthat.
A pécsi borvidék fölemelésének ezek a fajták lehetnek a főszereplői, hiszen a rezisztencia kevesebb szerhasználatot és kevesebb kézi munkát tesz szükségessé, így gazdaságosabb lehet a termelés, vallja Madaras Zoltán. Az intézet elnöke azt is elárulja, hogy több borászatot is bevontak a fajtakísérletekbe, a badacsonyi Varga Pincészet például négy hektárt telepített ilyenekkel.
Üde, friss karakter
Ahogy szemrevételezzük a pincét, különös alkalmatosságokra, kocka alakú műanyag edényekre leszünk figyelmesek.
– Flex cube a neve, ausztrál találmány. Légáteresztő műanyagból készül, ezáltal a bor mikrooxidációt kap, de a hordótól eltérően nem jelenik meg benne a fa íze – magyarázza Ipacs-Szabó István. – Alakjánál fogva a mozgatása, tárolása is egyszerűbb, mint a fahordóké.
Az intézet mindezek mellett palackoz is saját, kereskedelmi forgalomba kerülő bort. Nyolc-tíz tételt hoznak ki önállóan, köztük merlot-t, pinot noirt, kékfrankost; utóbbi a legfontosabb helyi kékszőlőfajta, rozé is készül belőle. És persze nagy figyelmet fordítanak a pécsi borvidék emblematikus fehér fajtájára, a cirfandlira, ami kizárólag itt található Magyarországon, itt is mindössze 16 hektáron.
De vajon milyen a pécsi borstílus, és miben különbözik mondjuk a közeli Villány vagy Szekszárd borkarakterétől, dobjuk fel a kérdést.
– A Mecsek homokköves erdei talaja és viszonylag hűs klímája a döntő tényező. Ez az adottság kitűnő friss, üde fehérborokat eredményez – válaszolja az intézet főborásza.
Metszőrobot és borkultúra
És hogy legyen is, aki borászkodik, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karával szorosan együttműködve, miniszteri engedéllyel 2016-ban elindult a város 1367-ben, Nagy Lajos király által alapított jeles univerzitásán a szőlész-borászmérnök képzés.
– Tudni kell reagálni a mezőgazdaságot, így a szőlőművelést is érintő folyamatokra, a klímaváltozásra, az új technológiák megjelenésére – avat be a részletekbe a kar dékánja. Dr. Horváth Attilától megtudjuk, hogy a képzés hét féléves és gyakorlatközpontú. A jövőben szeretnék angol nyelven is elindítani, mivel jelentős érdeklődés mutatkozik főleg Ázsiában a korszerű szőlész-borász képzés iránt. A tanári karban külföldön tanult, többek között a növényvédelem legkorszerűbb ismereteinek birtokába lévő oktatók sorakoztak fel.
– Az oktatás mellett a kutatás, a fejlesztés és az innováció is elsődleges terület. Pályázatot írtunk ki például metszőrobot építésére és ehhez a mesterséges intelligencia hozzárendelésére. Ugyanígy kínáltunk forrást online meteorológiai rendszer kidolgozására, amely optimális időben jelzi a gazdának, ha be kell avatkoznia a növény megvédése céljából. Genomszekvenálással kutatjuk az egyes szőlőfajták lehetséges rokonságát a keszthelyi Festetics Biotechnológiai Kutatóközponttal közösen. Új piaci irányokat is vizsgálunk, és a bonyhádi Danubiana Pincészettel együttműködésben szőlőalapú gin készítésébe vágtunk bele – mondja dr. Horváth Attila.
Ami az új piaci lehetőségeket illeti, a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete nagy figyelmet szentel a csemegeszőlő nemesítésének is. Ez ugyanis, mivel gyümölcsként nem minősül jövedéki terméknek, több és gyorsabb jövedelmet hoz. Ennek népszerűsítésére kampányt indít majd az intézet és az egyetem. Ahogy egyébként a borfogyasztás terjesztésére is.
– Februártól a borkulturális alapismereteket is tantárgyi keretben oktatják majd az egyetemen, ennek során szakmai, kóstolási és gasztronómiai ismereteket egyaránt szerezhetnek az érdeklődő diákok. A tervek szerint minden héten egy magyar borász tart kóstolót, amin az egyetem bármely karának diákjai részt vehetnek – mondja Madaras Zoltán.
Emellett a világon egyedülálló génbanki adatbázis is épül Pécsen.
– Mindent mérünk és rögzítünk, a génbanki tételeink speciális chipet kapnak, így a szőlésznek néhány kattintással minden információ rendelkezésére áll majd. Az így felhalmozódó adatokat pedig angol nyelven is hozzáférhető rendszerré formáljuk – vázolja a jelenből felsejlő jövőt Teszlák Péter kutatási igazgató.
