Bognár József és Gazdag István

Uniformizált korszakunkban az emlékezés is uniformizált. Hovatovább már csak arra emlékezünk, amire emlékeztetni akarnak bennünket, miközben más dátumokra inkább a feledés jótékony homályát borítanák. Ha hagynánk…

1. (1849) „Közönséges volt a panasz, hogy a honvédeket soha sem lehetett a templomban látni; ellenben a cs. kir. katonákkal minden ünnep- és vasárnapokon, sőt köznaponta is telvék a templomok. (…) Windischgraetz őhercegségéről mondják, hogy minden nap rendesen sz. misét hallgat. A cs. kir. seregek Budavárát elfoglalván először is a vári plébániatemplomba tértek”, írja a Religió és Nevelés című magyar nyelvű katolikus lap.

2. (1848) A Guadalupe Hidalgó-i szerződéssel lezárt Mexikó elleni területrabló háborúját követően az Egyesült Államok annektálja déli szomszédja területének csaknem felét, a Rio Grande folyótól északra fekvő, több mint hárommillió négyzetkilométernyi országrészt.

3. (1945) A háborús bűnösök felelősségre vonására felállított népbíróságok első budapesti tárgyalásán egy munkásszázad 124 tagjának a meggyilkolásáért halálra ítélik Rotyis Péter főtörzsőrmestert és Szívós Sándor szakaszvezetőt, és másnap mindkettejüket nyilvánosan felakasztják az Oktogonon. Ötéves ténykedésük során a népbíróságok 477 személyt ítéltek halálra és közülük 189 főt ki is végeztek.

4. (1983) Israel Eldad, az „Izrael felszabadítását” zászlajára tűző cionista Lehi mozgalom egyik történelmi vezetője a tel-avivi Yediot Aharonoth című napilapban megerősíti, hogy szervezete és a náci Németország hivatalos képviselői között tárgyalások folytak a „zsidóprobléma végleges megoldása” és a „zsidómentes Európa” (Judenreines Europa) megteremtése céljából. A Lehi fegyveres csoportja, a palesztinai zsidó állam kikiáltása érdekében angolellenes terrorakciókat végrehajtó Irgun Zvai Leumi (Nemzeti Katonai Szervezet) késznek mutatkozott ténylegesen is hadba szállni Németország oldalán, és ezzel Hitler óhajának megfelelően hozzájárulni Anglia elszigeteléséhez és legyőzéséhez, már csak azért is, mert – mint azt önmagukról állították – „szervezete és világfelfogása szerint (az Irgun) szorosan kapcsolódik az európai diktatórikus mozgalmakhoz”.

5. (1971) Szovjetunióbeli száműzetésében meghal Rákosi Mátyás, Magyarország egykori kommunista diktátora, a nevéhez fűződő korszak törvénytelenségeinek első számú felelőse.

6. (1945) Robert Brasillach francia írót „hazaárulás és az ellenséggel való együttműködés” vádjával kivégzik, annak ellenére, hogy Francois Mauriac-kal az élükön a francia kulturális élet kiválóságai, köztük Aymé, Anouilh, Camus, Claudel, Cocteau, Colette, Honegger, a Tharaud testvérek, Valéry és Vlaminck kegyelmi kérvényt intéztek De Gaulle tábornokhoz Brasillach életének megkímélése érdekében.

7. (1386) A budai várban véres „puccsot” követnek el II. (Kis) Károly király ellen. Az Erzsébet anyakirálynő és lánya, Mária érdekében és cinkosságával Garai Miklós volt nádor által kitervelt merényletet több országnagy – köztük Garai és Alsányi Bálint pécsi püspök – jelenlétében Forgách Balázs követi el, kardjával orvul Károly fejére sújtva. Ezután a súlyosan sérült királyt Visegrádon fogságba vetették és valószínűleg méreggel végeztek vele. Hívei alig fél évvel később megbosszulták halálát: a garai vár közelében lemészárolták Garait és Forgáchot, Erzsébetet Novigrádon megfojtották, Máriát pedig fogságba vetették.

8. (1587) I. Erzsébet angol királynő kivégezteti Stuart Mária skót királynőt, a katolikus párt reménységét. Erzsébet uralkodása alatt titkosszolgálata mintegy 650 katolikus papot vett nyilvántartásba, közülük 133-at felakasztottak, kibeleztek és felnégyeltek, 377-et börtönbe vetettek. A reformáció Angliájából időközben eltűnt tízezer szerzetes és kétezer apáca, sok ezer magánkápolna és sok száz vallásos társaság, az ezernél is több kolostori templom összedőlt vagy protestáns templomként működött tovább.

9. (1956) „Áttanulmányoztuk a KGB által őrzött archívumokat, amelyekből kitűnik, hogy az 1935-1940 közötti évek az egyszerű szovjet állampolgárokat célzó tömeges terror évei voltak. Ezen időszak alatt 1 980 635 személyt tartóztattak le szovjetellenes tevékenység vádjával, közülük 688 503-at kivégeztek. Az 1934-ben a párt központi bizottsága tagjává vagy póttagjává választott 139 személy közül 98-at letartóztattak és kivégeztek. A párt XVII. kongresszusának 1966 küldötte közül 1103-at ellenforradalmi tevékenység vádjával letartóztattak, és közülük 848-at kivégeztek” – áll egyebek mellett abban a jelentésben, amelyet a sztálini korszak megtorlásait Hruscsov megbízásából vizsgáló bizottság vezetője, Pjotr Poszpelov olvas fel az SZKP KB elnöksége előtt.

10. (1919) A szovjet politikai rendőrség, a Cseka letartóztatja Marija Szpiridonovát, a baloldali szociálforradalmárok (eszerek) vezetőjét, akit a forradalmi bíróság „szanatóriumi fogvatartásra ítél hisztériás állapota miatt”. Ez az első eset a szovjet rendszerben, hogy ideggyógyintézetbe zárnak egy politikai ellenzékit.

11. (1929) Mussolini és Gasparri bíboros aláírja a lateráni szerződést, amelynek értelmében 44 hektáron megalakul a független egyházi állam. A katolikus egyház az esemény bekövetkeztét az isteni gondviselésnek tulajdonítja. A későbbi XXIII. János pápa írja néhány nappal később: „Az Úr legyen áldott! Mindaz, amit a szabadkőművesség, vagyis az ördög kezdett az egyház és a pápa ellen hatvan év óta Olaszországban, semmivé lett.”

12. (1920) „A sztrájkoló, ez a sárga és ártalmas szúnyog a koncentrációs táborban van a legjobb helyen”, írja a Pravda, a bolsevikok központi orgánuma.

13. (1945) Az angolszász légierő porig bombázza Drezda városát, több mint százezer polgári személy halálát okozva. (1974) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége „a szovjet állampolgársággal összeegyeztethetetlen és a Szovjetuniónak kárt okozó, rendszeresen elkövetett cselekményekért” állampolgárságától megfosztja és az országból kizsuppoltatja Alekszandr Szolzsenyicin Nobel-díjas írót.

14. (1650) Miután a harmincéves háború vallásfelekezeti vérengzései nyomán Németország lakossága 16 millióról négymillióra csökkent, a nürnbergi frank kerületi gyűlés megtiltja a 60 éven aluli férfiak kolostorokba történő felvételét, lehetővé teszi a papok házasodását, valamint minden férfinak két feleséget engedélyez.

15. (1919) Egy bolsevik kormányrendelet arra kötelezi a helyi csekákat, hogy a parasztok közül szedjenek túszokat azokban a helységekben, ahol nem takarították el kellőképpen a havat a vasútvonalról. „Ha nem takarítják el a havat, kivégezzük a túszokat”, áll a Lenin által aláírt rendeletben. (1991) „Háborús hírek: Az irakiak gázkamrákkal rendelkeznek minden zsidó számára” (War News/Iraquis Have Gas Chambers/For All Jews), harsogja címlapján a The Jewish Press című nagy példányszámú amerikai zsidó hetilap.

16. (1687) Caraffa tábornagy, a felső-magyarországi császári csapatok főparancsnoka saját maga által koholt vádak alapján megkezdi a Thököly Imrével szimpatizáló környékbeli nemesek és polgárok letartóztatását. A következő hónapban Eperjesen zajló felségsértési perekben 21 halálos ítéletet hoztak, két gyanúsított pedig a kínvallatás közben vesztette életét. A tábornagy áldozatai majdnem mindannyian a protestáns nemesség, illetve a kassai és eperjesi vagyonos polgárság köréből kerültek ki.

17. (1708) XI. Kelemen pápa brévét ad ki, amelyben elítéli az ónodi trónfosztást és felszólítja a katolikus papokat, hogy ne Rákóczit, hanem a Habsburgokat támogassák. (1921) „Nagyon anyagiasak a püspökök, és csak a kommün alatti veszteségeikről tudnak sopánkodni; nem elég agilisak, sőt nem is jó hazafiak. Üzentem Rómába, hogy el lehetnek rá készülve, hogy rakásra gyilkolják vagy az ablakon hajigálják ki őket az elkeseredett magyarok! (…) Gasparri államtitkár bíboros erre azt válaszolta, hogy »tegyék«!”, mondja Horthy Miklós Zadravecz páternek, ez utóbbi emlékiratai szerint. (2003) „Meg tudnánk semmisíteni valamennyi európai fővárost! Több száz nukleáris robbanófejjel rendelkezünk, és rakétáink minden irányban elindulhatnak… Az európai városok többsége légierőnk célpontja… Katonai potenciálunk nem a harmincadik, inkább a második vagy a harmadik helyet foglalja el a világon. Lehetőségünk van megsemmisíteni, velünk együtt, az egész világot. És biztosíthatom önöket, hogy meg is tennénk ezt, mielőtt Izrael eltűnne” – mondja Martin Van Creveld neves izraeli katonai szakértő, a jeruzsálemi Héber Egyetem tanára a The Christian News című lap szerint

18. (380) I. Theodosius ediktumában a Római Birodalom minden polgára számára kötelezővé teszi a „Péter isteni apostol által a rómaiaknak közvetített vallást”.

19. (1929) A Pravda vezércikkben hív fel „az antiszemitizmus elleni küzdelemre” (ugyanezen év végén egy bizonyos Iszak Silberman arról panaszkodik a Szovjet Igazságügyi Hetilap 4. számában, hogy a moszkvai kormányzóság népbíróságai túlságosan kevés antiszemitaügyet tárgyaltak: Moszkvában 34-et, vagyis tíznaponta egyet).

20. (2003) „Tartozunk azzal az amerikaiaknak, hogy elmondjuk nekik a teljes igazságot, vagyis hogy egy izraeli őrült militarista klikk és amerikai zsidó és keresztény támogatóinak összefonódott bandái látják el üzemanyaggal a háborús hajsza szólamait” – írja Stanley Heller amerikai zsidó író az antiwar.com honlapon.

21. (1948) A szovjet Legfelső Tanács elnöksége elrendeli, hogy deportálni kell Ukrajnából mindenkit, aki „nem hajlandó teljesíteni a »munkanap-minimumot«, és élősdi életet folytat”. Három hónappal később a rendelkezést az egész országra kiterjesztik.

22. (1948) A The New York Timesban Hanson W. Baldwin Pulitzer-díjas újságíró a zsidó szervezetek adataira hivatkozva 15,6 és 18,7 millió közé teszi a világ zsidóságának létszámát, összhangban az előző évben kiadott World Almanach-kal, amely az 1938-as évre 15,7 millió zsidót ad meg az egész világra.

23. (1948) A német tábornokok perében elnöklő Charles F. Wennersturm bíró a The Chicago Tribune-nak nyilatkozva kijelenti: „Ha hét hónappal ezelőtt tudom, amit ma tudok, nem jöttem volna ide. (…) Az egész itteni légkör beteges… Olyan ügyvédeket, hivatalnokokat, tolmácsokat és vizsgálókat alkalmaztak, akiknek háttere az Európa iránti gyűlöletbe és előítéletekbe ágyazódott”. Wennersturm azzal az érzéssel hagyta el Nürnberget, hogy „ott az igazságot lábbal taposták”.

24. (2002) „Mindig szemrehányást kapunk valamiért. A Schindler-listája például egy nagyon fontos film. Sokan nézték meg és tanultak belőle dolgokat a holokausztról, még ha nem is ez a pontos történelem” – mondja Costa-Gavras filmrendező a Le Journal du Dimanche-ban arra a kérdésre, hogy vajon a Vatikán és a III. Birodalom cinkosságát leleplező Amen című filmje megfelel-e a történelmi igazságnak.

25. (1570) V. Pius pápa Regnans in Excelsis című bullájában „eretnekség és eretnekek bujtogatása” miatt kiátkozza és megfosztja trónjától I. Erzsébet angol királynőt. (1939) Az Imrédy-kormány belügyminisztere betiltja a Magyar Nemzetiszocialista Párt-

Hungarista Mozgalom, valamint a Hungarista Párt működését.

26. (2002) A cionizmussal ellenséges zsidó vallási csoportok összehangolt akció keretében nyilvánosan és demonstratíve elégetik az izraeli zászlót hét amerikai, kanadai és angliai városban (Kasho Bedford Hill, Monsey, Williamsburg Brooklyn, Monroe, Montréal, Québec, London).

27. (1944) A francia ellenállási mozgalom Défense de la France című lapja parancsba adja a makizároknak: „A feladat világos. Ölni kell! Megölni, kiirtani a milicistákat… Végezni kell velük, mint a veszett kutyákkal… Ölni kell kegyelem és lelkifurdalás nélkül!” A háborút követő tisztogatások több tízezer áldozatot követeltek Franciaországban, az Isére megyei Voironban például egy egész „milicista családot” mészároltak le, a 15 hónapos csecsemőtől a 82 éves nagymamáig.

28. (1921) A helyi munkásság támogatását élvező zendülés tör ki a petrográdi öbölben lévő kronstadti tengerészeti támaszpont két páncélos csatahajóján a bolsevik hatalom ellen, amely a matrózok szerint „nem fejezi ki a munkások és parasztok akaratát”. A Tuhacsevszkij által vérbe fojtott lázadás több tízezer halálos áldozatot követelt mindkét oldalon, a fogságba esett felkelők ezreit pedig lemészárolták vagy koncentrációs táborokba hurcolták, ahol a többségüket likvidálták. Trockij, a bolsevik kormány hadügyi komisszárja „tragikus szükségszerűségként” indokolta sorsukat. (1946) Budapesten felakasztják Imrédy Bélát, Magyarország volt miniszterelnökét.

29. (1476) III. Frigyes császár menlevelet állít ki Bekensloer János esztergomi érseknek, aki töméntelen arany- és ezüstneművel, valamint 300 ezer aranyforint készpénzzel kiszökik az országból.