Erkölcstelenül

„Nem kötelező hittanra és erkölcstanra van szüksége a nebulóknak, hanem informatikára és közgazdaságtanra”, vallja Gelencsér Ferenc (hát ő meg ki?,) a Momentum (hát az meg mi?) elnöke.

Az iskolai tananyag múlandó. Amit az iskolában tanulunk, azt nagyon kevéssé hasznosítjuk. Minden munkahelyen az adott tevékenység elvégzéséhez szükséges kompetenciákat kell elsajátítani. A szakirányú tudást pedig az egyetemen vagy egyéb képzéseken szerezzük meg. Vannak persze elengedhetetlen alapkészségek – írás, olvasás, számolás, idegen nyelv ismerete –, de ami ezen túl van, azt jórészt elfelejtjük. Az iskola feladata elsősorban az, hogy megtanítson tanulni, időbeosztásra, életvezetésre, együttműködésre, önálló gondolkodásra, problémamegoldásra. Ehhez az egyes tantárgyak eszközök, amelyekkel eddzük az agysejtjeinket, illetve irányokat kínálnak fel a gyerekeknek, amerre kedvük és tehetségük szerint elindulhatnak.

Amikor iskolába jártam, az informatikatanítás abból állt, hogy Basic programnyelven a háromszög területszámítási képletét írtuk. Az óra minden perce a mai informatikai tudásom szempontjából felesleges volt. Mégis képes vagyok használni a Microsoft Office-t, az internetet, a mobiltelefont.

Történelemből jórészt hazugságokat és butaságokat tanultam, de azért igyekszem igaz történelmet tanítani, amit a gimnáziumi tankönyvektől függetlenül ismertem és értettem meg. 

A közgazdaságtanra sem mondhatjuk, hogy ércnél maradandóbb. Aki a marxista politikai gazdaságtan emlőin nevelkedett, aligha boldogul el a mai világban. Nem mintha a közgazdászok különböző elméletei olyan sikeresen működtek volna; a legnagyobb válságokat a kirobbanásuk előtt néhány héttel sem vették észre, a megoldási javaslataik pedig annyifélék, ahányan vannak.

A különböző, gyorsan változó ismeretek okításánál sokkal fontosabb, hogy a tanárok erkölcsi példát mutassanak. Az erkölcs ugyanis – szemben a számítástechnikával – nem nagyon változik. A Tízparancsolat és ennek alkalmazása nagyjából elég is lenne.

A világ keletkezésére, felépítésére és működésére elég sokféle magyarázatot adott már a tudomány, vele szemben elég sziklaszilárdan és változatlanul áll a bibliai teremtés elmélete. Az emberi életnek, a közösségeknek, a gazdaságnak nem sok értelme maradna, ha hiányozna az alap, vagyis: „minden ország támasza, talpköve / A tiszta erkölcs, melly ha megvész: / Róma ledűl, s rabigába görbed.”

Aki nem tanul etikát, hittant, erkölcsi alapvetéseket, abból Momentum-elnök lesz, és olyan veszélyes hülyeségeket fog mondani, hogy mások se tanuljanak. S akkor maradnak a vadg(k)enderélvezők, no meg a háborús uszítók.