– Ronda, gusztustalan téma – hümmögött a professzor, elolvasva a szakdolgozat címét: „A XXI. század első évtizedének magyar belpolitikai viszonyai; az Orbán-kormányok közötti provizórikus időszak”. – A források ellentmondásossága izgatott – mondta a diák. – Egyfelől Gyurcsány, a sikeres, jó vezető, felkészült miniszterelnök, másfelől a katasztrofális következmények, a gazdasági-erkölcsi-kulturális összeomlás. – Rossz forrásokat tanulmányozott, kolléga úr. – A korszak legnagyobb példányszámú napi- és hetilapjait, a legnézettebb híradókat vettem alapul – ellenkezett a hallgató. – Tudhatná, hogy az igazság nem a mennyiségben van. Ajánlhatom a Demokrata című lapot mint forrásmunkát. Ha figyelmesen megnézi, láthatja, hogy abban az újságban nyíltan megírták Medgyessyről, mennyire alkalmatlan, zűrös múltú, amikor a fősodratú sajtó hajbókolt előtte. Gyurcsány és politikája sem ejtette át őket; tudták, hogy csődbe viszi az országot, amikor a többség még szárnyaló gazdaságról és tehetséges politikusról vizionált. Jó forrásokhoz kell nyúlni! A történelem mindig egyféleképpen történik, de a róla szóló beszámolók sokfélék. És általában nem az igazságot hirdetik leghangosabban. A mi dolgunk mégis az, hogy a tények, az eredmények ismeretében kibogarásszuk a valóságot. Szép témát választott, nem is bonyolult, csak tudni kell értelmezni a világot. Ne hagyja, hogy a felszín megtévessze! Aki egyszer hazudott, annak a kijelentéseit mindig erőteljes forráskritikával kell kezelni. A hazugok idővel teljesen elveszítik realitásérzéküket, maguk is elhiszik, amit mondanak, ezért is lepődtek meg annyira a posztkommunisták, micsoda gyűlölet mozgatja a felkelőket, akik végül elzavarták őket. Mert a magyarok hihetetlen birkának tűnnek, de ez olyan, mint a pohárba töltött víz. Amíg félig van, háromnegyedik, négyötödig, teljesen mindegy, nem folyik ki belőle. De ha az utolsó csepp belehull, akkor túlcsordul. Ilyen utolsó csepp volt az ’56-os forradalom 50. évfordulójának kisajátított megemlékezése. Az a tanulság, hogy nem szabad a húrt a végsőkig feszíteni. Busht sem lőtték volna le tel avivi látogatásán, ha előzőleg nem támadja meg Iránt.