A londoni Times így minősítette a magyar „eseményeket”, melyeket ugyan még nem neveznek ellenforradalomnak, csak köztörvényes randalírozásnak, de nagyon szeretnék. A kissé lenéző nyugati vélemények azt is valószínűsítik, hogy az Európai Unió újonnan csatlakozott országaiban hasonló fejlemények várhatók, Magyarország csak „az előétel”. Naivnak is nevezik a magyarokat, akik lám, felháborodnak, ha kiderül, a politikusok hazudnak. A gyurcsányi beismerés provokációja a provokációk tömegét indította el.

Sötét kormányzati játszmákat, melyek mögött ott sejthetők a hazai és nemzetközi erőszakszervek, titkosszolgálatok és maffiaérdekek is. Orbán Viktornak igaza van, Gyurcsányról már csak múlt időben lehet beszélni, nem kormány- és tárgyalóképes. Inkább az a kérdés, a balliberális trükközés és puccsolás most milyen stádiumban van, melyik erő ültet a trónra egy másik szélhámost, aki a hatalommániás politikai kalandortól átveszi az összevissza csapkodó kormányrudat. Az ötven évvel ezelőtti forradalom előzményeihez való hasonlatosság lenyűgözi a felületes szemlélőket, a Kossuth téren várakozó nemzetközi sajtót is, bár mindenki tudja, kissé mások a körülmények, főleg a szovjet testvéri tankok dübörgése „hiányzik” a posztkommunista hatalomnak, amely egy EU-tagállamban kénytelen fenntartani a demokrácia látszatát. Igaz, hogy nem tudja és akarja garantálni a tömegrendezvények biztonságát, viszont folyamatosan azzal vádolja az ellenzéket, hogy az áll az utcai összecsapások hátterében. A kiszivárogtatott Gyurcsány-beszéd tömeghatása kínosan egyezik az 1956-os Gerő-beszéd következményeivel, bár Gerő Ernő nyilvánosan nem beszélt ilyen mocskosan és cinikusan. Ha már a beszédnél tartunk, elképesztő a cselédsajtó és a balliberális „értelmiségi” klientúra reagálása is: Mészáros Tamás, az ATV bölcse a 168 óra vezércikkében nem kevesebbet állít, mint hogy a miniszterelnök „sommás és igaztalan megállapításokat tesz”, amikor a beszédben a semmittevésről és hazugságról beszél. Vagyis Rákosi elvtárs önkritikája ellenében megvédi magát Rákosi elvtársat! Ezt még a Szabad Nép nyaloncai sem tették meg annak idején. Aztán Nádas Péter, a balliberális irodalom bálványa (természetesen Imre Kertész után) azt nyilatkozza, nincs morális válság, sőt, „a beszéd, amit a miniszterelnök úr tartott a májusi frakcióülésen, az én véleményem szerint nagyszerű beszéd, a retorika egyik csúcsa, beleszámítva az összes nem szalonképes kifejezéseket, amelyeket nem neveznék se obszcénnek, se trágárnak, egyszerűen azért nem, mert a helyükön vannak. A beszédben egy elszánt, jó retorikai képességekkel megáldott ember megpróbálja meggyőzni a saját elvtársait, szociáldemokraták elvtársnak nevezik egymást…” és így tovább. Ilyen szépen még a hasonlóan csúnya szájú, ugyancsak „szocdem” Marosán elvtársról sem írtak az akkori nyaloncok. Mindegy is ez most már, ezek szánalmas és szégyenletes utóvédharcok egy minden tekintetben bűnös és bukott kormány jól fizetett mesternyalnokai részéről. Bár Dobrev Klára szerint Gy. F. „jól bírja a terhelést”, lecserélése alighanem folyamatban van. Kérdés, ki puccsolja meg, és hirdet „bátor és igazságos Magyarországot”. Az önkormányzati választás előtt azonban világosan látnunk kell, a zavarkeltés ebben a pillanatban a balliberális oldalnak az érdeke, legszívesebben kijárási tilalmat rendelnének el még a választás idejére is. Amint a liberális Magyar Narancs fogalmaz: „Azt csak találgatni lehet, hogy az október elsejei választáson milyen következménnyel jár a hangfelvétel kiszivárgása vagy a tévészékház ostroma. Mindkét eset nyilván megerősíti a törzsszavazók elszántságát, ami a koalíciónak jön jobban, s a válsághelyzet is a nyugodtabbnak tűnő, emellett hatalmon lévő formációnak kedvez.” Én láttam 1956-ban az ávósok rohamát a nép ellen. Az „utcamegtisztítás” eszközei azóta sem sokat fejlődtek. A hatalom általában nem szokta megadni magát, és mindig a közrendre, a közbiztonságra hivatkozik. A kisember nem szereti a „megszorításokat”, de jobban szereti a nyugalmat – még akkor is, ha azt könnygázzal, gumibottal és válogatott hazugságokkal tartják fent. Nem lesz könnyű választás.