Jól megél a balliberális média a Demokrata Orbán Viktorral készített újévi interjújából. Elemezgetik szavait, megpróbálnak a sorok közé és a gondolatok mögé látni, igyekeznek kifürkészni, hogy vajon amit nem mondott a Fidesz- Magyar Polgári Szövetség elnöke, azt miért nem mondta, és mi lett volna, ha nem azt mondja, amit határozottan és félreérthetetlenül leszögezett, hogy bár súlyos erkölcsi válságot okozott Magyarországnak a Gyurcsány-kormány történelmi hazugsága, majd a felháborodás kiprovokálását követően a brutális terror, a demokratikus pártok továbbra sem térhetnek le az alkotmányosság útjáról.

De mi van, ha mégis letérnek? – sikolt fel a történelmi hazudozásban az utóbbi időben már mesteroklevelet szerző neosztálinista Népszabadság munkatársa, aki Ranschburg Jenő pszichológust idézi, mondván, a szakember elkerülhetetlennek tartja a zavargások kitörését. „Tragédia nem, de szörnyű dolgok történhetnek” – fenyegetőzik Ranschburg elvtárs. Ez jelent valamit: A baloldal háborúra készül. Vagy hogy egy népszerű francia filmvígjáték címét kölcsönözzük e gyanús komédiához, amelynek a csodálatos BB volt a főszereplője: Fletó háborúba megy. Annyi a hasonlóság a két jelenetsor között, hogy Fletó barátunk éppen úgy nőies jelenség, mint az isteni Bardot, amennyiben a férfiasságot Fletó esetében a tartás, a tisztesség és a becsület alapján határozzuk meg. Több párhuzam nincs. A baloldal ugyanis hagyományainak megfelelően erkölcstelen háborúra készül, ugyancsak a baloldal gyakorlatát követve, gyáván, saját népe ellen. Bár a mesterkélten túlfűtött reagálások már előre Orbán Viktort hibáztatják a válság általuk várt baljós következményeiért, nem árt időben észlelnünk, hogy ez a hangzavar egy stratégia része: elterelő hadművelet. Az ország legjelentősebb pontjának, a budapesti Kossuth térnek a máig tartó megszállása és (had)műveleti területté minősítése félreérthetetlen üzenet éppen úgy, mint az, hogy bár több mint százhetven esetben indult nyomozás az őszi rendőrterror ügyében elkövetett brutalitások miatt, egy esetben sem sikerült egyetlen álarcos rendőrt sem azonosítani. Az egységparancsnokok képtelenek felismerni saját beosztottaikat, arra sem emlékeznek, hogy milyen szavakkal biztatták legényeiket a vérontásra, ami érthető, ha arra gondolunk, hogy a több mint hárommilliárd forintért újrafelfegyverzett rendőrség egy mindent eldöntő nagy tavaszi ütközetre készül. Az MSZP sietve összezárja sorait, átalakítják a párt szerkezetét, s a kongresszustól jogköröket elvonva a demokratikus centralizmus jegyében az új elnök (és szűk köre) kezébe adnak minden hatalmat, úgymond a hatékonyabb pártmunka jegyében. Ami azt jelenti, hogy a baloldal által várt nagy tavaszi összecsapások során Gyurcsány generalisszimusz még közvetlenebbül tudja majd hadait irányítani. Ha valaki figyelmesen – és ami nehezebb -, higgadtan elemzi a két oldal retorikájában felbukkanó elemeket, akkor nem nehéz észrevenni a baloldal egyre görcsösebb készülődését egy polgárháborúra, miközben a jobboldal véleményadó személyiségei egyre elszántabban hangoztatják hitüket vagy már csak reményüket a válság alkotmányos kimenetelében. Fegyverkezési hajsza, csapatösszevonás, a legdurvább martalócok megvédelmezése, sőt fű alatti kitüntetése odaát, az alkotmányos eszközök – például a népszavazás – és az erkölcs felülkerekedésébe vetett bizalom a mi oldalunkon. A hazudós napilap egyik cikkének címében már egyenesen „forró márciusról” beszél, ami bátran besorolható a freudi elszólások határozottan figyelmet érdemlő sorozatába. Egy dolgot ugyanis nem szabad szem elől téveszteni. Hogy Gyurcsány Ferenc történelmi hazugságának nyilvánosságra kerülése tudatos provokáció volt, ami azonban nem érte el célját. Orbán Viktor jól mondta a Demokratának adott interjújában, hogy lényegében véve a dolgoknak mindig a fordítottjuk igaz, mint amit a baloldal állít. Ilyenformán nem az az igazság, amit a baloldal sulykol, hogy Orbánék tavaly ősszel nem tudták megbuktatni a kormányt, hanem az, hogy a tudatosan előkészített jobboldalellenes támadás eredménytelen volt, mert a tábor továbbra is megmaradt az egy zászló alatt. Sőt győzött az önkormányzati választásokon. Következésképpen – az események hirtelen érthetővé válnak – hamarosan indul a második roham. Hiszen csak a pusztításhoz értenek. Egy országot azonban, ha nem támogatja őket hatalmas idegen hadsereg, soha nem lesznek képesek legyőzni.