Demokrata vagy radikális párti győzelem, európai integráció vagy bezárkózás – ez volt a tétje a napokban lezajlott szerbiai parlamenti választásoknak.

A radikálisok úgy győztek Szerbiában, hogy veszítettek. Bár 28 százalékos eredménnyel az ultranacionalista Vojislav Seselj mögött álló Szerb Radikális Párt szerezte a legtöbb szavazatot, kormányt mégis a demokratikus pártok alakíthatnak. A Demokrata Párt 22,9 százalékkal második lett, harmadik a Szerbiai Demokrata Párt 17 százalékkal, utána következik az üzletemberek által életre hívott G17 Plusz nevű politikai tömörülés 6,8 százalékkal. A Szerbiai Szocialista Párt 6,1 százalékot szerzett, míg a Liberális Demokrata Párt által vezetett négypárti koalíció 5 százalékos eredménnyel végzett. A kormánytöbbség tehát biztosított, bár a radikálisok ilyen mértékű megerősödése mindenképp figyelmeztető jel kell hogy legyen a szerb politikai elit számára. Nem kevésbé volt jelentős erőpróba ez a hétvége Szerbia számára, mint amilyen a Slobodan Milosevics vereségét hozó elnökválasztás volt 1999-ben. A rendkívüli választást azt követően írták ki Szerbiában, hogy 2006 őszén népszavazással hagyták jóvá Szerbia új alkotmányát, amellyel végleg lezárult a Milosevics-korszak. Míg a pártok számára Szerbiában is az ötszázalékos küszöb elérése a parlamentbe jutás feltétele, kisebbségi szervezeteknek elegendő egy természetes, 0,4 százalékos eredmény ahhoz, hogy részt vehessenek a törvényhozás munkájában. Ez jelen esetben a magyarokon kívül a bosnyákoknak és a roma szervezeteknek sikerült, akik 2, illetve 1-1 képviselőt küldenek a parlamentbe. A megosztottan induló magyar szervezetek közül a Kasza József vezette Vajdasági Magyarok Szövetsége szerzett 3 mandátumot, a VMDK és a VMDP által alkotott Magyar Összefogás Koalíció nem érte el a küszöböt. Kasza József, a VMSZ elnöke elégedetten nyilatkozott pártja szerepléséről, és ígéretet tett arra, hogy folytatják azt a kisebbségvédő politikát, amelyet eddig végeztek. Zsoldos Ferenc, a vajdasági Civil Szervezet egyik vezetője szerint sokkal több magyar képviselő ülhetne a következő négy évben a szerb törvényhozásban, ha a délvidéki magyar pártok összefogtak volna a választás előtt, és nem veszik el egymástól a voksokat. Hogy milyen koalíció alakul Szerbiában, azt nem könnyű megjósolni. Minden bizonnyal a demokraták fognak majd kormányozni, s talán belefér ebbe a kormánykoalícióba a Vajdasági Magyarok Szövetsége és a G17 Plusz tömörülés is. A Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ igazgatója szerint, a választások eredményét döntően befolyásolta annak a mintegy negyedmillió fiatalnak a véleménye és voksa, akik a legutóbbi 2003-as megmérettetés után váltak nagykorúvá. Tarics Péter