Loppert Dániel A Fidesz ifjúsági tagozatának vezetője

Tisztelt Loppert Úr! Ön a Magyar Gárda ügyében a kormány és a balliberálisok nyomása után azt nyilatkozta, hogy „Sem világlátásban, sem gondolkodásban nem értünk egyet a gárdával, és szeretnénk tőlük elhatárolódni”. Hozzátette: „nem ez a militarista vagy félmilitarista felfogás az, ami az ország problémáit megoldja, egy fiatalnak sokkal inkább az életkezdésen, a családalapításon vagy saját vállalkozása beindításán kellene gondolkodnia, semmint hogy gárdákba verődve próbálja meg az ország ügyeit megoldani”. Hozzátette (továbbra is az MTV honlapjáról idézek): „Ez egy letűnt kor gondolkodásmódja, ami szerintünk borzasztómód káros”. Amellett, hogy például a letűnt korok gondolkodásmódjának kifejeződéseként létrejött amerikai Nemzeti Gárda fiataljai is vélhetőleg találnak időt a családalapításra vagy saját vállalkozásuk beindítására, véleményem szerint a jobboldal számára az ön nyilatkozatai „borzasztómód” károsak. Sőt, rendkívül ostobák és öngólokkal terhesek. Hadd idézzem példaként egyik ilyen nyilatkozatát, amely a Népszabadság 2005. de­cember 31-i számában jelent meg arról, hogy ön mit tart az „Év baklövésének”. Idézem: „Ezt szerintem Gyurcsány Fe­renc miniszterelnök követte el, amikor arról beszélt, hogy a fiataloknak mobilizálódniuk kellene”. Vagyis ön ezzel a következőket mondja: 1. Gyurcsány Ferencnek még az év legnagyobb baklövése is pozitív buzdítás, hiszen ha egy miniszterelnök arra biztatja a fiatalokat, hogy legyenek mobilak (például társadalmilag), az kifejezetten hasznukra válik. 2. Én, Loppert Dániel egy akkora politikai ökör vagyok, hogy Gyurcsány Ferenc karrierjének egyik leggusztustalanabb mondatát, amellyel az ország elhagyására szólítja fel azokat, akiknek nem tetszik kormánya antidemokratikus és tolvajkurzusa, az csomagoljon és azt hagyja el, visszájára fordítom, hogy ezzel jobboldali támogatást adjak neki. (Az egy külön történet, hogy önt ezen nyilatkozata után nem rúgták ki azonnali hatállyal a harminc éven aluli Fidesz-tagokat tömörítő tagozat éléről.) A valódi konzervatív emberek – amelyek táborába ön nyilván nem tartozik – undorodnak az „elhatárolódás” aktusától és magától a kifejezéstől is. Nálunk az elhatárolódás gyakorlata egyébként az, hogy azt csak a jobboldali politikusoknak kell megtenniük, kormányzati/balliberális nyomásra. De ha ön az elhatárolódás gyakorlója és pártolója, vajon csak én nem hallottam, amikor felszólította a Gyurcsány-kormányt: határolódjon el attól a vérfürdőtől, amelyet a Such úr által irányított Magyar Rádió udvarán rendezett tavaly ősszel? Vagy netán felkérte a koalíciót: határolódjon el attól, hogy gyáva módon maszk mögé bújt vadállataival verette véresre Révész Máriusz fideszes képviselőt? Ön mintegy két és fél évvel ezelőtt – mint ezt akkor e lap főszerkesztőjének itt írt levelemben szóvá tettem – azt nyilatkozta az Index nevű balliberális zsigeri gyűlölet fórumán, hogy az ön tagozata „mindenki számára nyitott”, úgy mint „baloldaliak, jobboldaliak, liberálisok, kék hajúak, fekete bőrszínűek…” Akkor kifogásoltam, hogy a jobboldal ön által felvázolt útja egy új köntösbe bújtatott Hazafias Népfront, valamint apolitikus, öngyilkos szépelgés a politika terén. Azt is írtam, hogy balliberális szervezetek nem viszonozzák az ön nyitottságát, és nem invitálják magukhoz például a fehér bőrű jobboldali nacionalistákat. Nem tudom, hogy meghívása mennyire volt sikeres, vagyis hogy azóta a Fidesz hány kék hajú liberálissal bővült. Most azonban, hogy a balliberálisok kapcarongyaként simul az önnek előre kitaposott cipőbe, a kék hajúak sikeres tagtoborzásának valóban eljött az évadja. Az viszont igen szomorú, hogy kék hajúan liberális elhatárolódásával tovább növelte a politikából, illetve a mai pártkínálatból tökéletesen kiábrándultak táborát.

Pokorni Zoltán a Fidesz alelnöke

Ön legutóbbi cselekedetével ismét hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon a kormány betilthassa azt, ami törvényes, és legalizálhassa azt, ami törvénytelen. Ön azon koalíció nyomására határolódott el a Magyar Gárdától, amelynek elhatárolódását nem kérte – sőt azt egyetlen szóval el nem ítélte – azon vérfürdőtől, amelyet e kormány azonosítatlan vadállatai (valószínűleg reguláris rendőrei) hajtottak végre a Such-féle Magyar Rádió udvarában. Holott tudja: elhatárolódással a szemkilövetők csak vérszemet kapnak, mint ahogyan az ön elhatárolódása után az ön pártját virtuális marhaként hurcolták el a nemzetközi sajtókonferencia vágóhídjára, majd elnökük elhatárolódását követelték. (folytatás a jövő héten)

Juhász Margit Miskolc

Kedves Juhász Margit! Ön jogos felháborodással írt levelet e lap két héttel ezelőtti számában, amely Szól a rádióm címet kapta. Egyebek között a következőket írja: „Szögezzük le: a rádió új elnöke gyakorlatilag szétverte a közszolgálatiságot… Az egészben az a legfurcsább, hogy a humoristáink úgy tesznek, mintha Such György csak úgy a levegőben lógna, és nem a mostani kormány nevezte volna ki… szerintem nemcsak Such, hanem az őt kinevező kormány is hamarosan el fog tűnni a süllyesztőben”. A jobboldalon 17 éve áltatjuk egymást. De ha körülnézünk és leltárt készítünk, vajon megérte-e, nem biztos, hogy a további áltatás mellett érdemes döntenünk. Én legalább is azt hiszem, hogy nem. Ez vonatkozik Such György ügyére is. Such Györgyöt nem a kormány nevezte ki, hanem a koalíció vágyát a Fidesz is teljesítve, kuratóriumi elnökségi tagjaival együtt megszavazta. Ha ezt nem teszi, még ma is hallgathatta volna kedvelt műsorait, a kuratóriumi elnökség feloszlott volna, és odaveszett volna a benne ma ülőknek zsíros állása. Azon ultraliberális Such Györgyről van szó, aki egyébként korábban Orbán Viktor kabinetfőnökeként, majd a balliberális Magyar Narancs című Soros-barát hetilap munkatársaként dolgozott. Nem csak Csontos János véleménye volt a Magyar Nemzetben, hogy Orbán Viktort Such elnöki kinevezésével szintén átverték. A jobban tájékozódott jobboldali újságírók tényként kezelik, hogy az Agárdi Pé­ter- Gellért Kis Gábor kuratóriumi elnökségi tagok javaslatára indult Such-kampányt a fideszes kuratóriumi elnökségi alelnök, Szadai Károly (korábban Kövér László kabinetfőnöke) segítette beadagolni a Fidesz vezetésének olyan rádiósok aktív támogatásával, mint a korábban MSZMP-tag Perjés Klára, a mai, kiherélt Vasárnapi Újság főszerkesztője. Such György abban az esetben még három évig marad elnök, ha a megválasztásának szabályosságát megkérdőjelező eljárások végén úgy döntenek: tavaly július 10-i megválasztása szabályszerű volt. Csak remélni tudom, hogy a jobboldal picit naiv és talán kevésbé figyelmesen tájékozódó része azt sem kizárólag a Gyurcsány-kormánynak fogja betudni, amikor most majd a Fidesznek az MTI vezető testületébe delegált tagjai Gyarmati László és Antal Zsolt urak hitbuzgalommal és – az utóbbi úr esetében – szolgai alázattal újraválasztják elnöknek Vince Mátyást.

Gillemot Katalin

Az Auchan sajtósa

Tisztelt Asszonyom! E helyen két héttel ezelőtt kértem önt, hogy nevezze meg Lisszabon és a Lajta között az ön által képviselt Auchan cég bármelyik egységét, amelyben – mint ön a televízióban Morvai Krisztinával vitázva állította – akár rendszeresen, akár szúrópróbaszerűen átkutatják (ellenőrzik) a vásárlók táskáját. Ön hallgatott, ami azt mutatja, hogy ön az Auchan kedvéért nem mondott igazat. Ez engem egyáltalában nem lep meg. A nyilvánosság félrevezetése a multinacionális vállalatok alapvető tulajdonsága.

Vicsek Ferenc ATV

Vicsek Úr! A gyűlöletnek még a korábbinál is nagyobb tobzódásával találkoztam most, amikor az Európai Unió szünetében itthon belenézhettem az állami és kereskedelmi televíziókba. Így az önök és a TV2 műsoraiba is. Sem ezekre, sem az egyes műsorok alatt futó csíkon látható moderált (mennyire ellentétes tartalmat takar ez esetben e kifejezés!), névtelen sms-üzenetekre a civilizált világban nincs példa. Hogy egy szerkesztő (TV2) írásos örömét fejezze ki, amikor egy sms-üzenet kacsaúsztatóhoz hasonlítja a magyar nemzeti jelképet, vagy önöknél arról folyik a szó, vajon Orbán Viktor patás vagy szarvas ördög-e, szintén mai hungaricum. Az a színvonalában és ízléstelenségében Marianna-árok mélységű betelefonálós műsor is globálisan példátlan, amelynek egyik vezetője ön. Amikor ottfeledkeztem úgy, mint ahogyan egy gyűrűsférget is a terrárium látogatója négy-öt évente egyszer „megcsodál”, hallottam azt (augusztus 30.), hogy ön „élettérről” beszél (amelyet az ellenzék akar betölteni), és nem hallottam azt, hogy ön tiltakozott volna, amikor hites tévéjének egy lelkes betelefonálója Wittner Mária ötvenhatos halálra ítélt hősről (a Fidesz országgyűlési képviselőjéről) azt állította, hogy köztörvényes bűnök elkövetéséért ítélték el. Tudja, jellemző ez mind a Fideszre, amelynek nincs médiafigyelője, és az ilyeneket nem jelenti azonnal a felügyelő hatóságnak, mind pedig az ORTT-re (ahol a fideszes Szalai Annamária már jó ideje a jelenleg a Népszabadságnál kikötött Körmendy-Ékes Judit, az ORTT volt fideszes elnökének útját járja), hogy ez büntetlenül megtörténhet. Ami pedig az „életteret” illeti: mint hallottam, önt és hites betelefonálóit élénken foglalkoztatja Morvai Krisztina „magukfajta” és „magunkfajta” kifejezéseinek distinkciója, illetőleg meghatározása. Nos, mivel a Civil Jogászbizottság vezetője már pontosan megmondta, mire gondolt, nekem csak egy kiegészítő definícióm van: „magukfajta” ezen ország azon polgárai, akik az „élettér” és hasonló nemzeti szocialista kifejezéseket a legkíméletlenebbül számon kérik, ha azt nem a „magukfajtája” merészeli használni, de önök ugyanakkor nyugodt lélekkel használják azt. Vagyis önök szuprematisták. De ez csak az én véleményem.

Tamás Gáspár Miklós publicista IV. rész

E levélsorozat azzal kezdődött, hogy a szolgaian kormánybarát Népszavában hazudtál a Magyar Nemzetről, mint ahogyan D. Horváth Gábor, a lap helyettes főszerkesztője azt neked írt levelében – amelynek helyetted én adtam helyt – részletezte. Ezt követően elővettem cikked, amelyben más hazugságokat is kiigazítottam. Most azonban fordulat történt: a kormányszócső augusztus 29-i számában Sajnálom – TGM címmel alaptalan állításodat helyreigazítottad. Igaz, a valótlan állításodból a lapra nézve levont igen súlyos következtetéseidet nem igazítottad helyre. Mint ahogyan a cikkedben lévő többi hazug állításodat sem fogod helyesbíteni annak ellenére, hogy a helyreigazításban azt írod: „Én is szóvá szoktam tenni mások tévedéseit és pontatlanságait, illik tehát, hogy a magaméit is elismerjem…” Miután most már a levél folytatása nem olyan sürgős, a jövő heti számban folytatom cikked elemzését és kommentálását. Annak viszont örülök, hogy legalább egyik valótlan állításodat helyreigazítottad.

Bencze József r. altábornagy országos rendőrfőkapitány

Tisztelt Rendőrfőkapitány Úr! Két héttel ezelőtt azt írtam önnek, hogy attól kezdve minden héten megkérem, adjon számot arról, miként áll a nyomozás Balla Irma debreceni önkormányzati képviselő április 7-i meggyilkolása ügyében. Kérdésem a múlt héten az én hibámból maradt el, ugyanis szabadságom miatt egyszerre kéthétnyi levelet küldtem el, és kifelejtettem a kérdést. Többé ez nem fog előfordulni. Sőt: megkérem a szerkesztőt, hogy önhatalmúlag tegye be, ha ezt valaha is elfelejteném, ameddig a gyilkost, illetve gyilkosokat meg nem találják. Remélem, időközben megindult a nyomozás annak felderítésére is, hogy kik támadtak ököllel Vörös Tamás józsefvárosi fideszes képviselőre. Kérem, közölje a Demokratával, amint megtalálták a tetteseket.