Mindkettőjüket a Kádár-rendszer idején ítélték el kémkedésért, és 1990 után sem a balliberális, sem a jobboldali kormányok idején nem rehabilitálták önöket. Annak már korábban is többször hangot adtam – e lapban is –, hogy a jobboldali kormányok részéről ez az ellenállás logikátlan, hiszen önök a mai NATO-beli katonai szövetségeseinkkel működtek együtt.

Ön volt az, aki felfedezte, hogy az NSZK-ban állomásozó amerikai erők őrmestere, Clyde Lee Conrad és csoportja a szovjeteknek kémkedve Magyarországra küldte az atomaknákra vonatkozó, szupertitkos anyagokat.

Önt a magyar és a nemzetközi sajtó mint a NATO első magyar katonáját tartja számon. Öntől tudjuk, hogy a hadsereg főparancsnokaként Kádár János engedélyezte Moszkvának nukleáris eszközök Magyarországra telepítését, amivel az országot atomcélponttá tette. A „jó” Kádár János. Moldova „jó” Kádár Jánosa.

1984-ben, amikor a londoni magyar nagykövetségen katonai és légügyi attaséhelyettes volt, tájékoztatta az amerikai kormányt arról, hogy a szovjetek Conradéktól azt is megtudták, hogy a NATO a Német Szövetségi Köztársaság keleti határain mintegy százharminc atomaknát telepített földbe rejtett betonkutakba, amelyekkel időlegesen feltartóztathatták volna a szovjet tömb támadó hadműveleteit a nyugati hadszíntéren.

Miután önt 1985-ban letartóztatták, a budapesti tárgyaláson az ügyész kétszer is halálos ítéletet kért önre kémkedés és hazaárulás miatt. Végül életfogytiglanra ítélték. 1990-ben szabadult.

Azóta mindhiába szeretné elérni, hogy rehabilitálják, mégpedig azon az alapon, hogy ön a Szovjetunióról szolgáltatott szóbeli információt, vagyis nem magyar, hanem szovjet érdekeket sértett. Ezt a tárgyaláson a katonai főügyész is kiemelte.

Perújítási kérelmeit a Legfelsőbb Bíróság nem engedélyezi, és ügyiratait 2015-ig titkosították, holott ön mindent megírt tevékenységéről 1998-ban, Fedőneve Skorpió címmel megjelent könyvében.

De az 1990 utáni kormányok is ellenségesen álltak rehabilitálási ügyéhez, arra hivatkozva, hogy a kémkedés a rendszerváltás előtt is ugyanazt a bűncselekményt jelentette, mint most. Érdekes azonban, hogy a Horthy-rendszer alatt a szovjetek javára dolgozó kémeket rehabilitálták a Horthy-bíróság kémkedési vádjai alól.

Én is abszurdnak tartom azt, hogy a NATO-tag Magyarország ne akarja rehabilitálni azokat, akik mai szövetségeseinek adtak át információt. A jobboldali kormányok érvelése is az volt, hogy ön hazaáruló, holott ilyen kifejezés még a bírósági iratokban sem szerepel önnel kapcsolatban. Vagyis a mai nyugatbarát demokrácia még „rá is tesz egy lapáttal”, az egykori szovjet érdekek védelmében.

Jellemző, hogy a lengyelek, akiket – hogy udvarias legyek – jobb lenne nem leckéztetni hazaszeretetből és antikommunizmusból, rehabilitálták Ryszard Kuklinski ezredest, aki szinte pontosan azt tette, mint ön, és akit 1984-ben ítéltek halálra távollétében. Halálát követően a varsói Powazki katonai temető díszhelyén helyezték örök nyugalomra és több város – köztük Krakkó és Gdansk – díszpolgárává választották.

Mindezt eddig is tudtuk.

De sor került két, újabb keletű eseményre.

Az első az ön ügyével kapcsolatos értetlenségemet fokozta, míg a másik esemény, illetve eseménysorozat, felháborodásomat a nálunk folytatólagosan elkövetett képmutatás miatt.

Ugyanaz a Fidesz, amelynek korábbi titkosszolgálati minisztere, Kövér László kormányzati pozícióban az ön rehabilitálása ellen foglalt állást, most több fórumon – beleértve a nyilvánosságot és a diplomáciai csatornákat – fejezte ki felháborodását, amiért a Gyurcsány-kormány Laborc Sándort nevezte ki a magyar elhárítás, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) élére. Laborc, mint a Fidesz kifogásolta, a Dzserzsinszkij Akadémián tanult. Ezután azt állította, hogy Laborc kinevezését megütközéssel fogadták nyugati diplomáciai körökben és a nyugati sajtó is. (Hogy ez nem egészen így van, sőt egyáltalában nincs így, arra kitérek majd máskor, egy Laborc Sándornak írt levelemben.)

Vagyis: az egykori szovjet kémakadémián tanult Laborc a Fidesz szemében ellenség (amivel teljesen egyetértenék, ha nem az Orbán-kormány idején nevezték volna ki 2001. január 1-jei hatállyal Laborcot az APEH Bűnügyi Igazgatóságának információs igazgatóhelyettesévé, amely posztról, ha valaki azt mondja, nem „érzékeny”, akkor annak a kör is téglalap). Az az ember pedig – ön –, aki élete árán is fellépett az egész Dzserzsinszkij-világot képviselő világbirodalom ellen, az, nos, szintén ellenség. Ön érti ezt?

A másik esemény, pontosabban egy kategóriába tartozó eseménysorozat, amely feldühített: 2006. október 22-én a Parlamentben Nagy Imre-érdemrendet kapott dr. Rabóczki Ede, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott elnökhelyettese. Rabóczki ezredes hadbíróként ítélte önt életfogytiglanra. De a „rendszerváltás” utáni Országgyűlés mennyezete nem szakadt be, és az ellenzék nem tiltakozott.

A másik: Lomnici Zoltán után Kaposvári Bertalan lett a Legfelsőbb Bíróság elnöki jogkörben eljáró alelnöke. Ez a Kaposvári tagja volt annak a kollégiumnak, amely önt 1985. január 13-án elítélte. A Kádár-rezsim ugyanezen hadbírája – őrnagyi rangban – ítélte el a Legfelsőbb Bíróság tanácsában 1981-ben két másik bíróval együtt kémkedésért Rimner Gábort és társait. Rimnert a NATO – mai szövetségesünk – javára folytatott kémkedéssel vádolták. 12 évet kapott. A teljes rehabilitációjára irányuló eddigi négy kegyelmi kérvényét mindeddig, a mindenkori köztársasági elnökök elutasították.

A kinevezés ellen az állítólag önt képviselő legnagyobb ellenzéki párt nem tiltakozott.

Alezredes úr, ön érti mindezt?

Dr. Szabó Tamás

a katolikus Mária Rádió elnöke

Tisztelt Elnök Úr!

Bencsik András, e lap – és korábban a Pesti Hírlap – főszerkesztője a koronatanúm, hogy soha nem voltam vádolható az Antall-kormány iránti szeretettel, amelynek ön volt privatizációs minisztere. Miközben Csepi Lajos az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-t vezette. Önök árulták ki ugyanis nagyon olcsón és előszeretettel a legrosszabb kezekbe a magyar vagyon oroszlánrészét, és rakták le annak igen tartós alapjait, hogy itt a másik oldal legyen örökké teljhatalmú úr, hacsak a jobboldalon nem jelenik meg egy olyan vezető, aki hajlandó paradigmát váltani.

Tudja, Szabó úr, arról a Csepi kollégájáról van szó, aki a KISZ Központi Bizottságának egyik titkára volt. Majd a Várszegi- féle Fotex és egyéb ízes privát helyek után visszatért az állami szférába, a volt SZDSZ-vezér, Kóka János hívó szavára. Hogy ismét milliárdok sorsát döntse el, elsősorban a közutak terén, majd pedig a Gyurcsány-kormányban legyen közlekedési minisztériumi szakállamtitkár, ahol ismét csak imád privatizálni: az állami szolgáltatók vasúti elővárosi szakaszaiból nagyvállalkozást szervez, amelyet baráti befektetőknek kíván értékesíteni.

Önről a július 17-i Heti Válasz ezt írta Magándetektív, Mária Rádió és a privatizáció cikkében: „Ha a Te ismerőseid megismerik és hallgatják a Mária Rádiót, az már egy komoly lépés Isten felé, s egy komoly apostoli tett tőled, segítség Máriának, hogy Jézushoz vezessen (sic!) lelketeket” – tartalmazza a HospInvest-csoport egyik tulajdonosának, Szabó Tamásnak (képünkön), a Mária Rádió elnökének a hallgatókhoz írt levele, melyben arra kéri őket, jelöljék be a rádiót az iWiW-en, és így népszerűsítsék a csatornát. Szabó, az Antall-kormány volt privatizációs minisztere, egészségügyi nagyvállalkozó, akinek cége, a kórházi gyógyszergyárakat üzemeltető Ispotály Kft. tavaly egyesült a HospInvesttel. Ugyancsak a cég egyik részvényese Stotz Gyulát bízta meg, hogy Finder nevű betéti társasága figyelje meg Orbán Viktort, a Fidesz elnökét.”

Az mno.hu augusztus 3-án Halott orvosok és verőlegények a HospInvest egri kórházában? címmel számolt be az ön HospInvestje legújabb eseményeiről. Arról a HospInvestről van szó, amellyel ezer dolgozó nem írja alá a munkaszerződést, és ezt az egri Fidesz „szabadságharcnak” minősítette. Míg Mikola István…, na de nem bonyolítom a történetet, mert már én se értem.

Tudja, Szabó úr, én attól tartok, hogy nagyon sokan önnel legszívesebben nem csak lelkileg, de fizikailag is elősegítenék azt a a lépést, amelyet ön a hallgatóinak javasol.

A Pax Televízió főszerkesztőjének

Hiába keresi valaki honlapjukon a Pax Televízió főszerkesztőjének és munkatársainak nevét, nem találja. Az állomással kapcsolatban a Google-keresés különféle neveket dob ki, Prokopp Dórától Krasznai Józsefig, de ettől sem leszünk sokkal tájékozottabb. Titokzatos egy csatorna lehet.

Alakulásukkor azzal hirdették magukat, hogy a négy nagy magyarországi vallásnak szentelik az adó műsorait, és a Vatikán híradóját sugározzák.

Most megnéztem, hogy milyen könyveket hirdetnek. Névvel csak két szerző könyvét reklámozták.

Az egyik szerző Vámos Miklós. A másik Ranschburg Jenő.

Mondják, egy kicsit több ökumenizmusra nem lenne lehetőség?