2006-ban a rendszerváltoztatás utáni legkomolyabb politikai árulást követte el a magyarországi baloldal régi-új vezetője, Gyurcsány Ferenc. A választási kampányidőszakokban különös jelentőséggel bíró konjunktúramutatókat, valamint a politikai, gazdasági, és társadalmi adatokat meghamisító magatartásának is köszönhetően tudott a baloldal végül enyhe többséget szerezni 16 évvel ezelőtt az országgyűlési választásokon. A korábbi „praktikák”, úgy látszik, továbbra is velük vannak: az elmúlt hetekben egyre nagyobb figyelmet kapó finanszírozási botrány is azt igazolja, hogy a Gyurcsány-féle politikai cselszövéseket az ellenzéki erők a mai napig alkalmazzák.

Hirdetés

November 23-án a Nemzeti Információs Központ vezetője – eleget téve az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága kérésének – a parlament honlapján közzétette annak a külföldi kampányfinanszírozást vizsgáló jelentésnek a minősítés és titkosítás alól feloldott anyagait, amelyek az Amerikai Egyesült Államok szélsőbaloldalához köthető Action for Democracy (AfD) nevű szervezettől érkeztek. A magyar nyilvánosságban csak „guruló dollárok” néven emlegetett finanszírozási botrány számos meglepetést tartogatott már eddig is, a nyilvánosságra hozott információk alapján azonban a történet java még hátravan.

Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) vezetője augusztus végén árulta el, hogy az MMM több száz millió forintos adományban részesült egy amerikai NGO-tól. A sportnyelvben csak ki nem kényszerített hibának nevezhető elszólás komoly vihart kavart a magyar közéletben. Kiderült ugyanis nem sokkal kijelentését követően, hogy csaknem kétmilliárd forintnyi támogatást kapott az MMM önmagában, vélhetően kampánycélokra. Márki-Zay pedig nem látta az összeférhetetlenség, pláne a jogszerűtlenség lehetőségét az anyagi támogatás elfogadása és a tiltott pártfinanszírozás között. Az ő védelmi stratégiájának középpontjában a kezdetektől fogva az áll, hogy az MMM nem pártként, hanem egyesületként fogadott el támogatást, így sem jogi, sem politikai felelősség nem terheli a szervezetet emiatt.

A magyar pártfinanszírozási rendszer az európai standardokat követve tiltja, hogy egy párt vagyoni hozzájárulást fogadjon el más államtól, külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől. Sokak szerint a magyar politikai kultúra része volt korábban az is, hogy az 1990-es átmenetet követően a demokratikus és jogállami elveket elfogadó szervezetek közmegegyezésen alapuló paktumot kötöttek, amelynek lényege az volt, hogy a jelentős és bőkezű állami támogatáson túl külföldi pénzeket nem vesznek igénybe. Azért, mert így az ország nemzeti szuverenitása fikarcnyit sem csorbul, ráadásul a politikai pártokkal szembeni, egyébként sem magas közbizalom további degradációja is elkerülhetővé válik.

A baloldal hatalomra kerülésével – többek között – ez is megváltozott. Maga Gyurcsány Ferenc beszélt egyszer arról, hogy bizony az MSZP elnökeként eltöltött évei alatt számos forrásból tudták a szocialisták működését támogatni. „Én voltam ennek a pártnak az elnöke. Sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon. Ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk” – árulta el az MSZP egykori vezetője.

Az aktuális helyzet még ennél is komolyabb. Nemcsak arról van szó, hogy Márki-Zay és csapata a jogszerűtlenség határait súrolva fogadott el közel kétmilliárd forintnyi amerikai dollárt az AfD-től. Önmagában ez a körülmény sem lenne elhanyagolható, az azonban sokkal izgalmasabb, ami a további, 1,2 milliárdos támogatás ügyében zajlott. De mit lehet tudni jelenleg? Annyit biztosan, hogy az AfD – Márki-Zay Péterék állításával szemben – több mint hárommilliárd forintnak megfelelő támogatást utalt át a baloldal kampányának gyakorlati megvalósításában részt vevő több szereplőhöz. Az MMM 1,848 milliárdot kapott közvetlenül, de jutott 148 millió a DatAdat Professional Kft.-nek, valamint 1 milliárd forint az Oraculum 2020 Kft.-nek is. A finanszírozási modell fő nyertese a Bajnai Gordon korábbi miniszterelnököt, valamint Ficsor Ádám egykori titokminisztert – aki nem mellesleg Gyurcsány kabinetfőnöke volt – is foglalkoztató DatAdat cégcsoport lehet, ők ugyanis jelentős pénzeket kaptak az MMM-től (1,4 milliárd), az Oraculum 2020 Kft.-től (324 millió), valamint közvetlenül az AfD-től is a titkosszolgálati anyag tanúságai alapján. Az AfD és a DatAdat esetében nemcsak az anyagi szál, hanem a személyi összefüggések is világosak. Előbbi – a magyar választások előtt pár hónappal, konkrét politikai célok érdekében életre hívott – szervezet vezetője az a Korányi Dávid, aki Bajnai Gordon kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója volt. Korányi önéletrajza számos ponton kötődik a nyílt társadalom hálózatához is, de vállalt pártpolitikai szerepet is korábban, 2009-ben ugyanis az MSZP EP-listájának 16. helyére is felkerült.

Ha már a posztkommunistáknál járunk, érdemes pár gondolatot az Oraculum 2020 Kft.-nek is szentelnünk. A céget 2019-ben alapították azért, hogy a politikai- és kampánycélokat ellátó Ezalényeg.hu oldal üzemeltetését biztosítsák. Az Oraculum tulajdonosának neve ismerősen csenghet sokak fülében, nagy valószínűség szerint ugyanis ifjabb Páva Zoltán – az egykori MSZP képviselő és polgármester fia – birtokolja a céget, amelynek 2021-es nettó árbevétele meghaladta a 650 millió forintot. Az Ezalényeg.hu radikálisan kormányellenes platform, amelyről több alkalommal kiderült már, hogy álhíreket és valótlanságokat terjeszt. Mindezt azért fontos rögzíteni, mert nem valami „független-objektív” sajtótermékről, hanem az ellenzéki kampánygépezet online motorjáról van szó. Az Oraculumnak nyújtott egymilliárdos támogatás is azt mutatja, hogy kiemelkedően fontos szerep hárult a cégre, amely egyébként a DatAdatnak is utalt 324 milliót.

A pénzügyi összefüggésrendszer még korántsem világos, a fent bemutatott adatokból azonban több következtetést is le lehet vonni, amelyek közül egyik sem kedvező a balliberális térfél meghatározó szereplőire nézve. Először is, a választási kampányban egymással összekapaszkodó balliberális pártok mindegyike érintett lehet a rendszerváltoztatás utáni legnagyobb volumenű pártfinanszírozási botrányban. Hiába tagadja a teljes baloldali politikai elit, hogy semmit sem tudtak az amerikai baloldaltól érkező dollárokról, nehéz azt elképzelni, hogy Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon vagy Karácsony Gergely közeli emberei ne szóltak volna az AfD-től érkező milliárdokról. Másodszor az is teljesen világos, hogy Korányi Dávidék állításai gyenge lábakon állnak, szerintük ugyanis mikroadományokból sikerült 7 nap alatt 650 ezer dollárnyi adományt összeszedni, miközben a hivatalos adománygyűjtő oldaluk számlálója szerint mindössze tizenegy felajánlás érkezett hozzájuk. Harmadszor pedig érdemes a jogszerűség oldaláról megközelíteni a fejleményeket. Az MMM mint egyesület kapott pénzeket, amiket aztán a választási kampány gyakorlati kivitelezését megvalósító szervezeteknek utalt át. Ezek a szervezetek nem civil jelölteket és nem pártok nélküli kampányokat támogattak, hanem a DK-tól a Jobbikig terjedő összefogás hatalmi ambícióit igyekeztek segíteni.

Hogy mit kérhettek ezért cserébe a mecénások? Látva a baloldal akkori és jelenlegi kampányát, egy dolgot biztosan: a magyar nemzeti érdekek felülírását. Ezért hangoztat szankciópárti, háborúpárti és szuverenitás ellenes szólamokat még mindig a Gyurcsány Ferenc vezette ellenzék.

A szerző az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója.

Korábban írtuk