A gyermekgondozási segély (gyes) a magyarországi szocialista központi irányítás egyedülálló erkölcsi terméke. A támogatási rendszer megalkotása Fekete Gyula nevéhez és a nemzet megmaradásáért folyó harchoz köthető. A gyes bevezetése bizonyítja, hogy az állam mindenhatósága akkor nem káros, ha a hatalmat a közjó érdekében, erkölcsi törvények alapján gyakorolja. A hatalom birtokosai 35 éve úgy döntöttek, hogy a nemzetfogyás megállítása érdekében az anyaságot közérdekű feladatnak tekintik, melyet közpénzzel kell támogatni. Azt mondták, hogy az anyák (apák), akik gyermekeiket otthon nevelik, a társadalom jövőjét építik, ezért gyermekenként (!) a társadalombiztosítás ellátást ad a számukra. A teljes körű foglalkoztatás biztosításának egyik eszközét is jelentette ez a döntés, amely ugyanakkor jóval kevesebbe került, mint a gyermekek bölcsődei ellátása. (A mai legmagasabb összegű gyed éves kifizetése megközelíti egy gyermek teljes évre szóló bölcsődei ellátásának költségét, nem számítva a gyermek betegsége miatt kifizetendő betegállományt.) Nem is beszélve arról, hogy a gyermekek fejlődése szempontjából milyen előnyt jelentett a szoros anya-gyermek kapcsolat. A gyes bevezetésekor – a szocializmus egyenlőséget hirdető időszakában – nem volt alanyi jogú ellátás, csak biztosítottaknak, jogszabályban részletezett körnek járt. Kárvallottai voltak e rendszernek többek között a falun élő, nem téesz-tag asszonyok. A gyes 1995-ig ellátott gyermekenként járt a családnak, azaz több 3 év alatti gyermek esetén minden ellátott után külön-külön, természetesen ikrek esetén is külön-külön minden gyermek után. A gyes a 70-es, 80-as években társadalombiztosítási ellátás volt, biztosításhoz kötött ellátás, ugyanakkor fix összeget jelentett gyermekenként.

1989-ben a XVII. törvény életre hívta a gyermekgondozási díj (gyed) intézményét. A gyed bevezetése azt jelentette, hogy a társadalombiztosítás a gyermek jogán történő azonos mértékű ellátás helyett lehetővé tette az anya jogán járó, táppénznek megfelelő ellátás igénybevételét. A gyed tehát az anyaságból fakadó munkahelyi hátrányok csökkentését tűzi ki célul, nem egyszerűen a gyermekek ellátásához gyermekenként nyújtott állami támogatást. A gyermekgondozási díj bevezetésekor az anya számára a jogszabályok lehetővé tették, hogy a több gyermek után fizetett gyes és a táppénznek megfelelő gyed közül a számára kedvezőbbet válassza. A gyes a fentiek miatt a gyed bevezetésétől kezdve elsősorban a több kisgyermeket nevelő, illetve a kétévesnél idősebb gyermeket gondozó nők számára jelentett fontos támogatási lehetőséget. Mindkét támogatás kifizetése társadalombiztosítási feladat volt. A gyes már a 80-as évek végén nagyon alacsony volt. A gyes összegének emelése helyett a 90-es évek elején az állam a Németh-kormánytól örökölt módon a költségvetésből származó jövedelempótlékkal egészítette azt ki. A jövedelempótlék az ellátás szerves része volt, ezért külön értesítés és igénylés nélkül járt a gyesen lévőknek.

Ilyen előzmények után jött a Bokros-csomag és – akkor még helyettes államtitkárként – László Csaba. Jöttek a szociálisan érzékeny szakemberek, és ahol lehetett – ott is, ahol nem -, megszorításokat vezettek be anélkül, hogy a rendszert átlátták, végiggondolták volna.

Mi történt? Eltörölték a gyedet, mondván, hogy az esélyegyenlőséget súlyosan sérti, hogy akik korábban dolgoztak, magasabb ellátásban részesülnek, mint akik nem dolgoztak. De vajon azok igazságérzetének alakulását ki figyelte, akiket azért büntettek az ellátás megvonásával, mert tisztességes munkáért tisztességes bért kaptak és egzisztenciájukat nem akarták feladni a gyermekvállalás miatt?

Érdekes, hogy a törvényhozókat nem sértette az, hogy betegségük idejére ezek a munkavállalók magas táppénzt kaptak, míg a kényszervállalkozók szinte teljesen ellátás nélkül maradtak, a gyermeküket gondozóktól pedig elvették a táppénz jellegű ellátást! A létező szocializmus idején ránk kényszerített egyenlősdi sok káros hagyatékát (pl a 90 előtti vezető réteg kiemelten magas nyugdíját) törölhették volna el, de nekik pont ez – a munkavállaló anyák megbecsülése – fájt, az esélyegyenlőségre hivatkozva!

A Bokros-csomag a gyed eltörlésével olyan viharokat kavart, hogy az egyéb akciókra kevesen figyeltek. Mi is történt? A gyes, az egyetlen megmaradt anyasági ellátás segéllyé alakult, amelyet a „rászorulók részére” a költségvetésnek kellett fizetni. Ekkor szüntették meg a gyes gyermekek jogán járó jellegét, azaz a gyermekszámtól függetlenül fizették a segélyt. Az csak hab a tortán, hogy a nagy söprésben elfelejtkeztek a gyes mellett járó jövedelempótlékról. Azt egyszerűen – a vonatkozó jogszabályok figyelmen kívül hagyásával – nem fizették ki. A trükk az volt, hogy a „megemelt” gyes összege a korábbi gyes és a jövedelempótlék összegével megegyezett, ezért senki nem vette észre, hogy a jövedelempótlékot már nem kapja. Azok, akik már korábban is kaptak ellátást és az új ellátással rosszabbul jártak volna, választhattak a régi és új típusú ellátás között, és megtarthatták a számukra kedvezőbb korábbi ellátási formát. Egy szemfüles ügyvédnek köszönhetően a Legfelsőbb Bíróságig jutott az ügy, melynek döntése értelmében a 2000 januárja és 2002 márciusa közötti időszakban gyesen lévőket mégiscsak megilleti a 6700 forintos jövedelempótlék.

Kizárták azonban az igénylők közül mindazokat, akiknek 1996 előtt még automatikusan járt a kiegészítés, annak ellenére, hogy a Somogy Megyei Bíróság az év elején elismerte a jövedelempótlék iránti igényeket ötéves elévüléssel. Végül az államháztartási hivatal felülvizsgálati kérelme után döntött az LB. úgy, hogy mindössze három évre visszamenőleg fogadja el a kismamák igényeit.

A kormány a döntés hatására jobbnak látta, ha nekilát kifizetni az elmaradt pótlékokat a Legfelsőbb Bíróság döntése nyomán. A szándék azonban még nem öltött testet cselekedetben, jelenleg csak annyit tudunk, hogy a több százezer érintett közül még csak hárman láttak pénzt. A többiek még várnak.

Sokan hiába. A hároméves elévülési időre hivatkozva a jövedelempótlékra igényt tartó anyák legalább felét eleve kizárja a Legfelsőbb Bíróság döntése a juttatásból, mivel a gyesre vonatkozó hároméves elavulást veszi figyelembe a költségvetési jövedelempótlék esetében is. Érdekes ellentét, hogy ha a polgár tartozik az államnak, az állam legalább öt évig követelheti a tartozást, a polgár viszont csak három évig! Amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek? Hogyan is állunk az egyenlő esélyekkel?

Hasonló a kormányzat álláspontja az ikreket nevelő családok esetében, mint az elmaradt jövedelempótlékot igénylő kismamákkal. Ad is a kormány, meg nem is. A gyes Bokros-csomag idején elszenvedett azon sérülésének, hogy több gyermekre több gyes jár, igen tanulságos kezelését élhettük meg 2002-ben. Az első 100 napos programba bekerült, hogy ikrek születésekor magasabb összegű gyes jár az anyának. Nem a gyermek jogát adták vissza az ellátásra, hanem speciális esetként kezelve ikergyermekek születése esetén magasabb összegű és kibővített juttatást folyósítanak. De hogyan? Félreértés ne essék, az ikres szülők támogatása nagy öröm, de szépséghibája a rendelkezésnek, hogy csak a második gyermek számít, az is csak akkor, ha ikertestvér. Tehát a hármas, négyes ikrek szüleinek is csak annyi jár, mint a kettes ikrek szüleinek. Nagy méltánytalanság továbbá, hogy a nagyobb testvér után egy évvel megérkező újabb testvérkéről egyáltalán nem vesz tudomást a rendszer. Ma ha egy-másfél évvel egy gyermek után megérkezik a kistestvér, a nagyobbik gyerek után a család már nem kap sem gyest, sem gyedet. A 100 napos programhoz beérkező ellenzéki javaslatok hiába próbálták visszaállítani a gyermekenként járó gyes lehetőségét, a kormánypártok minden javaslatot lesöpörtek. Így ha a kormány nem, talán az Alkotmánybíróság végre kimondja, hogy minden gyerek gyerek, akkor is, ha harmadik egy ikerterhességben, vagy egy újabb fogantatás révén érkezik a testvére után!

A gyes körüli szabályozási hibákról nem az érintett anyák tehetnek, nem ők találták ki a Bokros-csomag megszorító intézkedéseit. A gyesre vonatkozó szabályozást a szocialisták kizárólag politikai indokokra hivatkozva változtatták meg. A politikai alapon elkövetett hiba javításánál jó lenne, ha nem jogi indokokra hivatkoznának azok, akiknek politikusként ma a hibát javítaniuk kellene.

Az elmulasztott jövedelempótlék kifizetése után egy újabb súlyos hiba derült ki a mai fiatal anyák leendő nyugdíjával kapcsolatban. Az anya, ha állást vállalt és utána szült gyermeket, méghozzá kereső férj mellett, a Bokros-csomag következtében nem igényelhetett gyest. A jogosultság megvonásával többszörösen hátrányos helyzetbe került, bár ma talán még nem is tudja! A gyes ugyanis nemcsak a gyermekgondozás idejére biztosít állami támogatást az anyáknak, hanem az is fontos eleme, hogy ezt az időszakot a nyugdíj számításakor jogszabályban meghatározott módon számított átlagjövedelem értékével szolgálati időként kell figyelembe venni.

* * *

A törvényhozók az anyák közti esélyegyenlőségre hivatkoztak, miközben súlyosan megsértették azon anyák jogait, akik családjuk jövedelmi helyzete miatt sem a táppénz jellegű gyedre, de még a gyesre sem voltak jogosultak. Ha egy anya 1997-ben szült gyermeket, és anyagi helyzete miatt nem kapott gyest sem, akkor a Bokros-csomag egyúttal a fizetés nélküli szabadsága időtartamával megrövidítette az anya nyugdíjba beszámítható szolgálati idejét!

* * *

Az 1997. évi nyugdíjtörvényben (jegyezték: Medgyessy Péter pénzügyminiszter és Kökény Mihály népjóléti miniszter) nincs nyoma annak, hogy azok az anyák, akiket megfosztottak a gyes lehetőségétől és ezért fizetés nélküli szabadságon maradtak otthon a gyermekeikkel, legalább a nyugdíj szempontjából jussanak a szolgálati idő beszámításához.

Az Orbán-kormány egyik első intézkedésével alanyi jogúvá tette a gyest, ezért a károsultak száma „csak” néhány ezer fő lehet. Közülük azonban egyvalaki, hasonlóan az elmarad jövedelempótláshoz pert indíthat és kikényszeríti a többiek számára is a kárpótlást! A hatalom birtokosai talán arra gondolnak, hogy kevés fiatal anya érdeklődik 30 éves kora körül a nyugdíjba beszámítható szolgálati éveinek száma iránt, ezért megtehetik velük, hogy a szolgálati idő szempontjából is hátrányos helyzetbe hozzák őket, s mindezzel csak évtizedek múlva szembesülnek majd. Most azonban még nem késő, cselekedni kell!

Cselekedni kell, különben újabb és újabb hátrányokat szenvednek el a családok, az édesanyák. Éppen úgy, mint a magánnyugdíjpénztárak kötelezővé tett rendszerével, melynek áldozatai ismét a gyermeket vállaló nők. A gyes, gyed időszaka alatt az állami nyugdíjpénztárakba befizetik a járulékot, de a magánnyugdíjpénztárakba legfeljebb a család fizethet be. Mit jelent ez? Ha egy anya három gyermekkel 9 évet otthon tölt, a magánnyugdíjpénztárban nem nő a tőkéje, ennek következtében lényegesen alacsonyabb nyugdíjra számíthat, mint a gyermekszüléssel nem foglalkozó, egyébként hasonló karriert befutó férfiak. Ez az esélyegyenlőség?

A rendelkezést pénzügyminiszterként korábban a mai kormányfő készítette elő. Az a Medgyessy Péter, aki ma esélyegyenlőségi miniszter kinevezésével, alacsonyra szerelt villanykapcsolókkal, vagyis látszatmegoldásokkal igyekszik elvakítani a háttérbe szorított anyákat, s közben ismét kötelezővé teszi a magán-nyugdíjpénztári tagságot. A fiatalok, a ma szülésre vállalkozók nem a későbbi nyugdíjukat számolgatják, s amikor majd számon kérik az alacsony nyugdíjat, azt mondhatják majd nekik, hogy igényük jogos, de elavult.

Mit is árul el valójában az 1996. évi módosítás a Medgyessy-kormány szociális érzékenységéről? A korábbi munkaviszonyon alapuló, táppénz jellegű gyedet eltörölték a szocialisták. A gyes segéllyé vált, amelyet csak bizonyos jövedelemhatár alatt lehetett igénybe venni. Az ikrek – lehettek akár négyen is – egynek számítottak, a kis korkülönbséggel született testvérke pedig elvette a nagyobb testvér gyes-jogosultságát, illetve a beteg gyermek után született egészséges gyermekre az anya nem tudta igénybe venni a gyest.

Milyen érzékenységre vall, hogy azok az anyák, akik családjuk anyagi helyzete miatt 1997-ben, 1998-ban nem kaptak gyest, és fizetés nélküli szabadságon maradtak otthon a gyermekeikkel, a nyugdíj szempontjából is elveszítették a gyermekápolással töltött időt? Hogy a magánnyugdíjpénztárakba kényszerített fiatal nők nyugdíjának egy része elvész? Mérlegen a szocialisták szociálpolitikája.

De vajon mit tett a polgári kormány? – kérdezhetik sokan. Mit? A családot a kormányzati politika középpontjába állította. A gyest alanyi jogon minden anya (apa, sőt nagyszülő) megkaphatta, a biztosítási jogra épülő gyedet visszahozta, elismerve az anyák azon jogát, hogy ha korábban fizetett társadalombiztosítást, joga van táppénz jellegű ellátásra. Bevezette a családi adókedvezmények rendszerét, amellyel már a gyermeket váró családokat is megbecsülte. Kidolgozta a családok számára a lakástámogatási rendszert, szociális bérlakásokat épített. Nem felejtkezett el a leszakadók tömegeiről: 30 ezer olyan család számára nyújtott segítő kezet, akik nem tudták visszafizetni korábbi lakáshiteleiket és ezért kilakoltatás előtt álltak! Ezen családok megsegítését a korábbi szociálisan érzékeny kormány nagyvonalúan központi támogatás nélkül az önkormányzatokra bízta, akik ha akartak, sem tudtak segíteni nekik. A szociálisan rászoruló családok számára, akik nem tudták az adókedvezményt igénybe venni, kiegészítő családi pótlékrendszert alakított ki, amelynek fejlesztésével a természetben juttatott támogatások (étkezés-, tankönyv-, lakhatási támogatás) kívánta a rászoruló családokat segíteni. A kötelező magán-nyugdíjpénztári tagságot, ezt a nőket kiemelten sújtó intézkedést eltörölte, lehetővé tette a szabad választást.

A sort még lehetne folytatni, de most nem ez a cél, hanem a figyelmeztetés. Vigyázat! A szociális érzékenység hangjai szirénhangok, főleg ha azokat ugyanazok hallatják, aki előkészítették a Bokros-csomagot és most ismét magukhoz ragadva a hatalmat, összeállítottak egy újabb rút pakkot, ezúttal Medgyessy-csomag néven.