Az I. Tudományfesztiválnak mindezek alapján a szervezés kezdetétől elsődleges célja volt, hogy a tudomány világát érdekes beszélgetésekkel, sztártudósokkal, vagy az fiatalok elé példaként állítható ifjúsági találmányok díjazottaival ismerkedhessen meg a nagyközönség, miközben a Múzeumkertnek otthont adó Józsefvárosnak szinte az összes tudományos, felsőoktatási intézménye önálló programmal csatlakozzon az I. Tudományfesztiválhoz.

A világban többfelé rendezett tudományfesztiválokat mindig jelentős hazai kulturális esemény is kíséri. Az Egyesült Királyságban felvonulnak a skót dudások, míg New Yorkban koncertek, gyermekprogramok és fiatalokat vonzó ifjúsági programok kísérik a tudományos tartalmat. Példát véve róluk, mi, a szervezők is hasonlóan jártunk el, s a fesztivál keretén belül a Kulturális Örökség Napok önálló programmal jelentkezett, méghozzá olyannal, amilyen soha nem volt még Magyarországon, egyszerre volt látható a Múzeumkertben felállított csodálatos fapavilonokban az UNESCO szellemi kulturális örökség jegyzékébe felvett nyolc magyarországi örökségelem a mezőkövesdi matyóktól, a mohácsi busókon át egészen a magyar solymászokig.

A fesztivál nyitóprogramja pedig szintén egy egyedülálló esemény volt. Az UNESCO „A világ emlékezete” listáján szereplő öt világszínvonalú tudományos kincsünket a Nemzeti Múzeumban egy kiállítás keretében először csodálhatta meg a nagyközönség. Ezek: Tihanyi Kálmán radioszkópja, ami a televíziózás alapjait rakta le, Lasarus térképe, amely az első jelentős Magyarország-térkép, Mátyás Corvinái, Bolyai János Appendixe és Kőrösi Csoma Sándor Alexandriái, vagyis a Tibetológia alapmunkái.

A kiállítást Szőcs Géza kulturális államtitkár nyitotta meg közel kétszáz érdeklődő előtt. Az eseményre New York-ból hazautazott Tihanyi Kálmán lánya, Tihanyi Katalin is, aki úttörőnek nevezte az I. Tudományfesztivál jelentőségét. A Múzeumkertben külön megépített, soha Magyarországon még nem látott, impozáns Tudás Presszóban már péntek délutántól felpörgött a tudományos élet.

A Magyar Spin-off és Start-up Egyesület a világhírű magyar innovációs termékeket mutatta be az tudományos Oscar-díjat elnyerő kémiai elemzésre szolgáló gépsorozattól a fesztivál nagy látványosságának számító hidrogénautóig. Fábri György és a Tudás Alapítvány az OTP Fáy Alapítványával pedig sorra látta vendégül a legnagyobb magyar sztártudósokat. Izgalmas beszélgetések voltak a bioetika kérdésétől, a molekuláris biológiáig, az intelligens gépektől a klímaváltozásig. Mindeközben a magyar kulturkincseink bemutatkozása a „Szellemi örökség programon” belül színes forgatagot adtak a Múzeumkertben, igazi fesztivál, hangulatot teremtve, a mezőtúri fazekasok gyermekfoglalkozást tartottak, és a kalocsai pingálók a szemünk előtt pingálták ki világhírű motívumaikat.

A gyermekeknek külön tudományos érdekességeket szervezett a „Lángész” program, és az egész családnak lenyűgöző két bemutatót tartott a Csodák Palotája. Az ifjúsági innovációs pályázatok három első helyezettje jött el és mutatták be, hogyan jutottak el zöldprocesszorukkal, vagy veszélyes folyadékok biztonságos föld alatti tárolásával budapesti gimnáziumukból az Egyesült Államokba, Kínába, és Párizsba, ahol ma ünnepelt feltalálóknak számítanak. Kettejükről a világ tudományos életének elismeréseként kisbolygót és elneveztek a világegyetemben.

A három nap alatt több ezren látogattak ki a Múzeumkertbe és több százan hallgatták végig a Tudás Presszóban megtartott tudományos előadásokat.

Az I. Tudományfesztivál híreit és eseményét örömmel fogadta a hazai médiavilág is. A Hír Tv-től az ATV-ig, a Demokratától az m1 hírportáljáig, az Echo Tvtől, a Klub Rádióig mindenütt jelentősnek és fontosnak tartották a kezdeményezést, köszönet érte nekik. A sajtótájékoztatón megjelent újságírók pedig alapos tájékoztatást kaphattak a fesztivál önálló tudományos és önálló kulturális programjáról. Mármint azok, akik eljöttek. Merthogy a Népszabadságban a fesztiválról „áltudósító” újságíró, Hargitai Miklós igencsak lekicsinylően (és szokásosan mindentől irtózóan, ami magyar) ragadott tollat az I. Tudományfesztivál szervezőinek becsmérlésére.

Cikkének címe mindent elárul: „Tudományfesztivál” jurtákkal, busókkal. Vagyis olyan jó magyarosan, bőgatyásán, mucsaian. Kikérjük magunknak. Nem a szervezők, hanem a fesztiválon megjelenő és előadó akadémikusok, fiatal tudósok és a soha korábban együtt nem látott tudományos kiállítás szervezőinek nevében. A Népszabadság pedig most már megválogathatná munkatársait, ha már lassan kezdi megbocsátani és elfelejteni a tudományos közélet a nem létező Teller Ede-levél közzétételét. Álljon itt a szervezők válaszlevele Hargitai Miklósnak, amit lapzártánkig még nem tudjuk, hogy közöl-e a Népszabadság.

* * *

„Tudományos újságírás”

„Vezető tudósok, nemzetközi hírű kutatók, aktuális témák, valamint a magyar tudományos és kulturális örökség az I. Tudományfesztiválon” – ez lehetett volna a címe a hétvégi múzeumkerti eseményről szóló tudósításnak, ha azt egy tényekre figyelő, a rendezvényen (de legalább a sajtótájékoztatón) megjelenő, korrekt újságíró készíti. Sajnos, a Népszabadság olvasóinak nem volt szerencséjük: nekik Hargitai Miklós és ki tudja, mitől motivált félretájékoztatása jutott a lap 2010. szeptember 18-i számában („Tudományfesztivál” jurtákkal és busókkal). A szerző vádaskodásával ellentétben, miszerint a rendezvényen túltengett a „múltba nézés”, s nem jelent meg a jövőbe mutató, izgalmas kérdéseket felvető tudomány, íme néhány tény s adat: a fesztivál három napja alatt a több száz érdeklődővel kötetlen, felhasználóbarát formában találkozott hat vezető kutató, professzor (ha úgy tetszik, „sztártudós”, köztük négy akadémikus), nyolc – már nemzetközi hírnévnek örvendő ifjú feltaláló, kutató. Több mint kilencórányi tudományos beszélgetés hangzott el a fesztivál Tudás Presszójában – amelynek moderátora a honi tudománykommunikáció elméletének és gyakorlatának leg(el)ismertebb képviselője, az ELTE rektorhelyettese, Fábri György volt. A Hargitai szerint „avítt” témák ezek voltak: biotechnológia, intelligens gépek, nanotechnológia, klíma, részecskefizika, bioetika. Először találkozhatott a közönség a legnagyobb magyar tudományfinanszírozási program, a kutatóegyetemi projektek bemutatásával. Középiskolások és óvodások számára zajlottak interaktív tudományos foglalkozások (ez sem elegendően jövőbemutató Hargitai szerint). Mindezek mellett a Palotanegyed szinte összes tudományos intézménye (hat egyetem, országos közgyűjtemények, kulturális intézet stb.) saját konferenciával, előadással reprezentálta magát az eseményen. Önálló programmal jelentkezett a tehetséggondozás területén élen járó Lángész projekt és az OTP Fáy Alapítványa. Tudományos Oscar-díj győztes műszereket s a világ élvonalába tartozó, hidrogén hajtású autókat állított ki az innovációban élen járó Magyar Spin-off és Start-up Egyesület. Eljött a zöld processzor két ifjúsági innovációs díjazottja, akikről – kimagasló teljesítményük elismeréseként – két kisbolygót neveztek el a világegyetemben…

Ha mindez Hargitai kényes ízlésének kevés, ennek oka lehetne akár a magas mércét támasztó igényesség is, amihez az újságírónak joga van. Ahhoz azonban nincs, hogy tudósításnak álcázott utálkozásában letagadja vagy figyelmen kívül hagyja a tényeket, csupán azért, mert rendezvény egyben színes kulturális esemény is volt – ahogyan ez világszerte gyakran történik a Science Festeken –, s azon a magyar kulturális örökség UNESCO által jegyzékbe vett büszkeségei (közöttük, igen, a busójárás hagyományát őrző mohácsi közösség képviselői, a mezőtúri fazekasok, a halasi csipkeverők stb.) is megjelentek. Ehhez persze a „tudományos újságírónak” tudnia kellene, hogy Európában – így Magyarországon is – szeptember második hétvégéjét a Kulturális Örökség Napjainak szentelik.

Hargitai Miklósnak érdemesebb lett volna hát informálódni a megvalósuló és megvalósult programokról, mielőtt (…) leminősít egy olyan eseményt, amelynek szervezőivel nem beszélt, s amelyen ő maga meg sem jelent kételyeinek ellenőrzésére. Reméljük, jövőre – ha a Népszabadságban ismét ő tudósít majd a II. Tudományfesztiválról (amihez a szervezők, persze, nem ragaszkodnak), ezt meg fogja tenni.

Az I. Tudományfesztivál szervezői: a Bolyai Pedagógiai Alapítvány, a Magyar Nemzeti Múzeum és a TIT Kossuth Klub Egyesület nevében dr. Lugosi Győző, a Kossuth Klub elnöke