Hirdetés

– Itt hagyhatod nyugodtan – mutat a szerelő az autónkról lekerülő kopott téli gumikra. Bőven túl vannak már a nyolcvanezer kilométeren, ősszel majd újakat veszünk, és nem nem volna jó, ha a használtak a nyakunkon maradnának. Szerencsére ott hagyhatjuk őket, és még csak nem is kell mélyen a zsebünkbe nyúlni, mindössze 250 forintot fizetünk abroncsonként. A kis taksonyi gumiszerviz tulajdonosa siet hozzátenni, ha nála vásároljuk meg az új szettet, akkor ingyen és bérmentve gondoskodik a kidobásra ítélt gumik gyűjtőpontra szállításáról. Azt mondja, akkor sem mutatna ajtót, ha a cserélteken kívül még egy-két korábban nyakunkon maradt abroncsot is le szeretnénk adni nála, de természetesen nagyobb mennyiséget helyhiány miatt már nem tud fogadni. A közelben van viszont egy jókora átvevőpont, a New Energy Kft. Dunaharaszti határában található telephelyén bármennyi gumit ingyen leadhatunk, mindössze időpontot kell egyeztetni a diszpécserrel.

Nem mindenki ilyen szerencsés

De korántsem mindenhol ez a bevett gyakorlat. Egy Észak-Magyarországon élő olvasónk keresett meg minket azzal, hogy az ő térségükben egyszerűen képtelenség megszabadulni a használt gumitól. A szervizesek csak akkor hajlandók átvenni a lecserélt abroncsokat, ha az újat náluk vásárolják meg, különben semmi szín alatt nem foglalkoznak vele. Az ok egyszerű, nincs a közelben átvevőpont, ahová gazdaságosan el tudnák fuvarozni az összegyűlt gumikat, csakhogy éppen ezért az ott lakók sem tudnak mit kezdeni a felgyülemlett gumihulladékkal. Egy ideig működik a kreatív újrahasznosítás, az abroncsokból takaros virágágyás és számos egyéb dolog készíthető, de előbb-utóbb elnyomja a leleményességet a folyamatosan termelődő szemét. Hazánkban nagy hagyománya van a legkülönfélébb hulladékok suttyomban való eltüzelésének, ráadásul a gumi kifejezetten jól égő anyag. 2016-ban látványos fotók születtek Spanyolországban, amikor egy hatalmas, 70-90 ezer tonna használt autógumit tároló abroncstemető lángra lobbant. Csakhogy a használt gumi elégetésekor számos káros anyag szabadul fel, ilyen a benzol, a toluol, a fenolok, a szén-monoxid és olyan nehézfémek, mint a kadmium, a réz, az ólom és a cink. Ezek az anyagok károsíthatják a levegőt, szennyezhetik a talajt és a vizet is. Nem véletlen, hogy az autógumi égetését mindenhol szigorúan tiltják. Magyarországon a büntetés az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban (OTSZ) van meghatározva, eszerint az elkövető pénzbírságra számíthat, amelynek összege 50000–5000000 forint között mozog. Ezenkívül kötelezik a kár megtérítésére is, amely a tüzelésből származhat, sőt bizonyos esetekben akár börtönt is kockáztat, aki rövid úton akar megszabadulni a használt gumiktól, a büntetés mértéke az adott eset körülményeitől, valamint a tettes előéletétől függ. Németországban ennél is súlyosabb pénzbüntetéssel néz szembe, aki ilyesmire vetemedik, a bírság összege az autógumik számától és az állam területétől függően 30 és 25000 euró között változhat. Természetesen az sem megoldás, ha égetés helyett a delikvens egyszerűen kihajítja az erdőszélen a nyakán maradt abroncsokat, amire pedig sajnos rengeteg példát láthatunk országszerte.

Kevés az eszkimó, sok a fóka

A hazai gumiabroncs-hulladék hasznosítása változások tömkelegén esett át az utóbbi 15 évben.

– Korábban a nagy gyártók koordináló szervezetekbe tömörülve, azokkal megszervezve a gyártói felelősség elve alapján gyűjtötték be a szervizpontokról, közszolgáltatóktól, gumiszerelőktől az elkopott abroncsokat, ami egyébként a kötelességük is, hiszen jogszabály írja elő, hogy a gyártónak a forgalomba hozott autógumi-mennyiség 75 százalékát be kell gyűjtenie, és annak 100 százalékát hasznosítania. A legnagyobb változás az volt, hogy ezeket a koordináló szervezeteket megszüntették, feladataik pedig teljes egészükben állami kézbe kerültek, amiket azóta közbeszerzéseken keresztül szerveznek ki és finanszíroznak, a gyártó cégek pedig környezetvédelmi termékdíj befizetésével járulnak hozzá a folyamathoz – mondja a Demokratának Váradi Viktor, a New Energy Kft. ügyvezetője.

– Ez jelentős mértékben szűkítette a feldolgozással foglalkozók körét, mivel a közbeszerzési eljárás nem egyszerű folyamat, és lassú is; a gyakorlatban 14-16-18 hónapos utófinanszírozással működünk, mire megkapjuk a pénzt, ezt a kisebb szereplők nem engedhették meg maguknak, elvégre 10-20, sőt akár 100 millió forintos összegekről beszélünk – húzza alá Váradi Viktor. Az ügyvezető szerint ennek köszönhető, hogy sokan inkább lehúzták a rolót, így jelenleg nagyon kevés hasznosítóüzem maradt talpon. Rajtuk kívül a régióban egyetlen gumidaráló működik Cegléden, Zalában szintén van egy ilyen üzem Marcaliban, illetve Hajdú-Bihar vármegyében, Polgáron üzemel egy gumihulladék-égető. Ebből viszont az is következik, hogy számos hulladékgyűjtő pontról a fél országon át kell utaztatni a hulladékot.

Korábban írtuk

– Most indítottuk el egy, a meglévőhöz hasonló üzem létesítését Kelet-Magyarországon, amely 100 százalékos újrahasznosításra lesz képes – mondja az ügyvezető, aki jelenleg arról egyeztet a Mollal, hogy országszerte legyen ötven kilométeres körzetenként egy gumiátvételi pont, amelyekről mobil darálók segítségével darált állapotban gyűjtenék be az összegyűjtött gumiabroncs-hulladékot, így ugyanis lényegesen gazdaságosabban szállítható. Ilyen rendszer kiépítésére maguk a feldolgozó cégek nem is lennének képesek, hiszen egy ekkora befektetés nem érné meg nekik, önmagában egy mobil daráló is több száz millió forintos beruházás, nem is beszélve a szükséges területek megvásárlásáról és a tárolókapacitások kiépítéséről.

Ezerarcú újrahasznosítás

Pedig az autógumi újrahasznosítása rendkívül hasznos, és nem is új keletű folyamat, az Országos Gumiipari Vállalat váci telepén már 1960-ban megkezdődött a különböző méretű abroncsok gyűjtése és a még használható darabok felújítása. A vulkanizáló-műhelyben ezeket újrafutózták, méghozzá olyan sikerrel, hogy 1965-ben már hatvanezer selejtes autógumit újítottak fel. Ma már komolyabb eljárásokkal zajlik mindez, a New Energy üzemében például kémiai újrahasznosítással olajat, kormot és gázt állítanak elő a gumiőrleményből. Az olajat petrolkémiai üzemeknek adják el, például a német BASF is a vevőik között van. A körforgás során műanyagot és számos más terméket állítanak elő belőle, a kormot pedig a gumi- és műanyaggyártásban tudják felhasználni, míg a kinyert acél megy a kohóknak. De ahol nem űzik ilyen magas fokon az újrahasznosítást, ott sem vész kárba a leadott gumi, az őrleményből készülhetnek játszótéri padlóburkolatok, sportpályák, amelyek általában tartósabbak, és jobban elnyelik az ütődéseket. Vagy készülhetnek járműalkatrészek, mint például a sárvédő vagy az üzemanyagtartály. Az újrahasznosított autógumit energiatermelésre is fel lehet használni, például tüzelőanyagként. Végül, de nem utolsósorban a gumiőrlemény aszfaltkeverékek előállítására is alkalmas, az ilyen útburkolat ugyanis rugalmasabb és tartósabb. Ezzel foglalkozik például a Mol Zalai Finomítója is, ahol 2020-ban nyílt meg az évi 20 ezer tonna gumibitumen gyártására képes új üzem. Ez nagyjából 96 tonnás napi termelést jelent, amiből éves szinten 200 kilométernyi 2×1 sávos új főutat lehet megépíteni.