Fotó: ShutterStock
Hirdetés

Heti akciókra kötelezi a boltokat a kormány. A részletek még kidolgozás alatt vannak, szinte naponta kerülnek nyilvánosságra új információk, és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye szerint a rendelettervezetet még ez után fogják társadalmi egyeztetésre bocsátani. Amit viszont már tudunk, hogy a kötelező akciózást a kereskedők 2023. június 1. és 2023. szeptember 30. között lesznek kötelesek bevezetni, és – legalábbis jelen állás szerint – a fontosabb élelmiszereket 20 termékkategóriába (pl. baromfihús, sajt, kenyér, péksütemény, zöldség, gyümölcs) sorolják be annak érdekében, hogy kellően széles termékskálára terjedjen ki a kedvezményes vásárlás lehetősége. Az üzleteknek az összes kijelölt kategóriából egy-egy szabadon választott terméket kell majd a kötelező árleszállítást megelőző 30 napban tapasztalt legalacsonyabb árnál legalább 10 százalékkal olcsóbban adniuk heti rendszerességgel. A teljes listát lásd keretes írásunkban!

Rálépett a gázra a kormány

Tél végén jelentek meg az első fecskék, a nagy élelmiszerláncokban egymást követték a rég nem látott akciók. Először a sajt és egyéb tejtermékek, majd a tészta ára csökkent, itt-ott egészen jelentős mértékben, mígnem az elmúlt hetekben egyesek már árháborút kezdtek emlegetni. Okkal lehetett tehát azt remélni, hogy a KSH márciusi inflációs adatai jelentős javulást fognak mutatni. Az eredmény azonban csalódást keltő volt. Noha valóban – immár második hónapja – visszaesett az infláció, 25,2 százalékra mérséklődve éves összehasonlításban, az árcsökkenéseknek köszönhetően mindössze 0,2 százalékponttal lassult az előző hónaphoz képest. Tegyük hozzá, hogy az élelmiszerek inflációja hiába lassul immár harmadik hónapja, még így is 42,6 százalék volt márciusban. A vártnál rosszabb eredmény láttán a boltosok elbúcsúzhattak abbéli reményüktől, hogy a kormány április végén elengedi az élelmiszerárstopokat, amire markánsabb csökkenés esetén minden esély meglett volna. Így viszont újabb intézkedés jött abból a célból, hogy nőjön a boltok árleszállítási hajlandósága. Utóbbival egyébként túl nagy bajok nincsenek, akcióznak az üzletek maguktól is. A kiskereskedelem forgalmának volumene ugyanis a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 10,1 százalékkal esett vissza februárban az előző év azonos időszakához képest. Vagyis megkezdődött a boltok harca a vevőkért, alighanem ezért nem is követte számottevő felzúdulás a kormány intézkedését, ahogy a forint árfolyama is jelentősen javult, az eurónkénti 430 fölötti értékek helyett újabban stabilan 370-380 között mozog, ami szintén jól jön az üzleteknek.

Máshol már bevált

Érdekesség, hogy a francia kormány már korábban hozott hasonló intézkedést, amelynek keretében árkorlátozásokról állapodtak meg a jelentősebb üzletekkel. Biztató, hogy az ottani tapasztalatok szerint az infláció letörésének ez a módja jól működik, átlagosan 5 százalékkal csökkentve az árakat az előző hónaphoz képest. Hasonló szisztéma működik Görögországban is, ott a kormány azt írta elő a kiskereskedelmi láncoknak, hogy kínáljanak olcsóbban egy 51 alapvető termékből álló háztartási kosarat. Azt már az üzletekre bízták, hogy mekkora árengedményt adnak, és ezekre a termékekre fel is kell hívniuk a vásárlók figyelmét. A szlovák kormány is megállapodott a kiskereskedelmi láncokkal, közülük a Billa, CBA, Coop Jednota, Kaufland, Labaš, Lidl, Terno és a Tesco csatlakoztak a kezdeményezéshez, amelynek értelmében egyes termékekre árgaranciát biztosítanak. „Az inflációellenes garancia azt jelenti, hogy minden áruházlánc nagyjából 30-100 olyan élelmiszerfajtát határoz meg, amelyre három hónapon keresztül ugyanazt az árat garantálja. Ez összesen 400 egyedi tételt jelent” – nyilatkozta Samuel Vlčan földművelésügyi miniszter.

Korábban írtuk

Kérnének pár változtatást

Eredetileg úgy szólt a terv, hogy a kötelező akciók rendszere csak az egymilliárd forintnál nagyobb forgalmú üzletekre fog vonatkozni, mondja a Demokratának Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára.

– A közreadott tervezetben viszont már az áll, hogy 500 millió forintnál húzzák meg ezt a határt. Márpedig így nem áll meg az az érvelés, hogy a változások csak a legnagyobb üzletláncokat érintik majd, hiszen a bővített körbe már a nagyobbacska vidéki települések közepes méretű boltjai is beleesnek. Neubauer Katalin szerint a kötelező akciókat nehéz lesz kigazdálkodni a boltoknak, ha ismét csak a kiskereskedők lesznek a rendelet kötelezettjei. Emellett az adminisztráció további nehézségeket okoz majd, a hatóság lépten-nyomon ellenőrizni fogja, hogy betartják-e a kereskedők az amúgy egyelőre nem tisztán érthető, bonyolult szabályokat. A kilátásba helyezett szankciók egyszerűen túlzóak.

Fotó: ShutterStock

– A legnagyobb probléma az, hogy a tervezet jelenlegi tartalma szerint a kötelező akciók rendszere csak az üzleteket érinti, nem fogalmaz meg semmit a termékpálya többi szereplőjével kapcsolatban. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a veszteség mellett minden felelősséget a boltosok viselnek, noha ebben a formában semmi garancia nincs rá, hogy az akciókhoz biztosítva lesz a szükséges árualap – mondja az MNKSZ főtitkára hozzátéve, a héten elkezdődik a tervezet egyeztetési szakasza, ennek során ők azt javasolják majd, hogy a kormány terjessze ki az akciókkal járó kötelezettségeket a teljes ellátási láncra, kezdve a termelőktől a feldolgozókon át a kereskedőkig. Ennek hiányában ugyanis előfordulhat, hogy a kezdeményezés hatása elmarad, és nem hozza meg az érdemi inflációcsökkenést. Amíg a termelőknek és a feldolgozóiparnak nem kötelező csökkenteni a kereskedőkkel szemben az állami akciókhoz az átadási áraikat, szabadon emelhetik őket tovább pontosan úgy, ahogy a hatósági áras termékek esetében 17 hónapja teszik. A fogyasztói árakat hiába fagyasztották be hatóságilag 9 alapvető élelmiszer esetében, az infláció nem csökken, sőt Európában nálunk a legmagasabb. Ez várhatóan így is marad amíg csak a bolti kiskereskedelmi árakat szabályozza az állam. A piac többi szereplőjének is részt kell vennie ebben a folyamatban, akárcsak a mintaként hozott országokban tették annak érdekében, hogy az infláció érdemben csökkenhessen.

– Az lesz az inflációra számottevő hatással, ha a legnagyobb beszállítók a legfontosabb termékeiket hosszú távon lényegesen olcsóbban fogják adni, és abból a legnagyobb kereskedelmi láncok alacsonyabb fogyasztói árakat tudnak majd képezni – foglalja össze Neubauer Katalin.

A tervezett szabályozás a fontosabb élelmiszereket húsz kategóriába (pl. baromfihús, sajt, kenyér, péksütemény, zöldség, gyümölcs) sorolja be annak érdekében, hogy kellően széles termékskálára terjedjen ki a kedvezményes vásárlás lehetősége.

Az érintett kiskereskedelmi üzleteknek valamennyi kijelölt termékkategóriából egy-egy szabadon választott terméket a kötelező árleszállítást megelőző 30 napban tapasztalt legalacsonyabb árnál legalább 10 százalékkal kell olcsóbban árusítaniuk.

Az akcióra heti rendszerességgel kell sort keríteni, és nem vonatkozhat árstopos termékekre.

A boltokban az adott héten az akciózott termékek eltérhetnek egymástól, emellett egy adott kiskereskedelmi egységben hetente is változhat az adott termékek köre. Ez különösen fontos a verseny megőrzése érdekében.

Az aktuális kedvezményezett árú termékek listáját az üzletek bejáratánál és az akciós újságokban jól látható módon fel kell tüntetni. Ez alapján minden héten a vásárlók rendelkezésére áll majd egy 20 termékből álló akciós árú élelmiszerkosár az adott boltban, amelyet olcsóbban vásárolhatnak meg, mint az előző hónapban.