Fotó: ShutterStock/Feddes
Hirdetés

Hazánk lassan a tízmillió hobbikertész országa (is) lesz, egyre többen fedezik fel a konyhakert nyújtotta örömöket és előnyöket. A falu képéhez régóta hozzátartozik, de az agglomerációban is ritka az olyan porta, ahol a szép zöld gyepen kívül semmit ne tett volna a földbe a gondos gazda, egyre többen ragadják meg a kerti szerszámokat tavasszal, és paradicsom- vagy paprikapalántát ültetnek, fűszer- és gyógynövényeket nevelnek. Könnyű dolga van annak, akinek viszonylag nagy telek tartozik a házához, de mit kezdjen az, akinek csak egy zsebkendőnyi beültethető sáv jutott a kocsibeálló mellett, vagy a lakásához tartozó erkélyen próbál meg bűvészkedni? Érdemes egyáltalán ilyen kis területen belevágni a termesztésbe? A válasz: igen, némi utánjárással és gondos tervezéssel a kiskerten is lehet nagy haszon.

Először is fontos néhány alapvető tényezőt figyelembe venni. Mindenekelőtt gondoskodni kell a megfelelő mennyiségű napfényről, ez ideális esetben napi legalább hat-nyolc óra. Válasszunk ezért olyan helyet, ahol a kert vagy az erkély elegendő napsütést kap. Emellett figyelembe kell venni az öntözési lehetőségeket is. Hobbikertről beszélünk, érdemes hát mindent a kényelmünknek alárendelni. Legyen ezért a kiskertnek könnyen elérhető vízforrása, például kerti csap vagy öntözőrendszer formájában. A balkonkerthez általában elég egy hétköznapi öntözőkanna is.

Mi való a kiskertbe?

Miután gondoskodtunk az alapvető körülményekről, elkezdhetjük a növények kiválasztását. Fontos, hogy olyanokat ültessünk, amelyek jól adaptálódnak a kis területekhez, és nagyobb termésátlagot hoznak a rendelkezésre álló helyen.

Fotó: ShutterStock/Lu Mikhaylova

A cserépben vagy függőkosárban nevelt paradicsom szűk helyen is gazdag termést hozhat, érdemes kisebb méretű fajtákat választani, egyes példányai ugyanis képesek kinőni a világból is. Az apróbb paprikafajták könnyedén megteremnek akár cserépben is. Zöld és piros paprikát egyaránt termeszthetünk kiskertben vagy erkélyen. A saláta számos fajtája szintén kiválóan alkalmas lehet. Az apró salátalevelek gyorsan növekednek, így gyakran lehet betakarítani őket. Választhatunk különböző típusokat, például fejes salátát, rukkolát vagy mizunát, hogy minél többféle ízt és textúrát adjunk az ételeknek. Az uborka hosszú indákon nő, így az a legjobb, ha függőkosarakat vagy rácsokat használunk; az egészséges növekedéshez támrendszerre van szüksége. Az uborka friss és frissítő zöldség, nagyszerűen illik salátákhoz vagy akár limonádékhoz is. A zöldhagyma kis helyen is jól növekszik, ráadásul könnyen gondozható. Használhatjuk saláták, szószok vagy más ételek ízesítéséhez. A fűszernövények, mint például a bazsalikom, a petrezselyem vagy a rozmaring szintén nagyszerűen passzolnak a konyhakertbe. Kis cserepekben, ablakpárkányokon vagy függőkertekben is termeszthetők.

Alapos tervezés

Minél kisebb a rendelkezésre álló terület, annál fontosabb az alapos tervezés. Érdemes induláskor alaprajzot készíteni a kiskertről, és jól átgondolni, hogyan osztható fel a terület. A növények összeválogatása során ugyanis figyelembe kell venni azok kölcsönhatásait is. Ha sikerül olyan zöldségféléket összeválogatni, amelyek jól harmonizálnak és segítik egymás növekedését, akkor virulni fog a kiskert. Ilyenek például a bazsalikom és a paradicsom. Ezek jó párost alkotnak, mivel a bazsalikom elűzi azokat a rovarokat, amelyek károsíthatják a paradicsomot. Ugyanakkor el kell kerülni az olyan növények egymás mellé ültetését, amelyek versengenek az erőforrásokért, vagy hajlamosak ugyanazon betegségekre. Jó példa erre a burgonya és paradicsom. Mindkettő hajlamos lehet a burgonyavész nevű betegségre, amelyet a Phytophthora infestans, egy gombafaj okoz. Mivel könnyen terjedhet, ajánlott távol tartani ezeket a növényeket egymástól. A hüvelyesek és a hagymafélék között gyakran versengés tapasztalható a tápanyagokért és a vízért. Ezenkívül a hagymafélék károsíthatják a hüvelyesek gyökereit. Tehát érdemes elkerülni, hogy ezeket közvetlenül egymás mellé ültessük. Az uborka gyorsan terjedő növény, amely könnyen árnyékolhatja az alatta lévőket. Az aromanövények, mint például a bazsalikom vagy a rozmaring, szeretik a napos környezetet, ezért semmiképp se ültessük őket az uborka tövébe. Káposztaféléket sem érdemes közvetlenül a paradicsom mellé tenni, ugyanis mindkettő hajlamos lehet káposztamolyra és más káposztakártevőre. Ha együtt ültetjük őket, könnyen terjedhetnek a kártevők a konyhakertben, jobb távol tartani őket egymástól.

Korábban írtuk

Kis terület, nagy haszon

Végül, de nem utolsósorban: minek is nevezzük a balkonkertészkedést, hobbinak, aminek nem sok valós haszna van, vagy számíthatunk értékelhető terméshozamokra is? Kis területen, néhány négyzetméteren vagy akár az erkélyen is jelentős mennyiségű zöldséget lehet termeszteni. A pontos mennyiség attól függ, hogy milyen növényeket választunk, és mennyire intenzíven termesztjük őket. Folyamatos gondozással és betakarítással akár napi friss zöldséghez is hozzájuthatunk saját kertünkből. Néhány növény, mint például a saláta vagy a zöldhagyma gyorsan növekszik és gyorsan szüretelhető, így többször is beültethetjük őket egy szezon során. A zöldbab vagy a cukkini szintén gyorsan nő, és rendszeres szedést igényel. Vannak folyton termő paradicsomfajták is, mint a cseresznye- vagy koktélparadicsom. Ezek hosszabb időn keresztül termeszthetők, és huzamosabb ideig adnak termést. Na de mennyit? Egy kisebb tő is megajándékozza a termesztőt legalább egy kilogramm paradicsommal, egy méretesebb példány pedig a többszörösét is adhatja. Ha azzal számolunk, hogy ügyesen elhelyezve tíz tő is elférhet egy erkélyen, az tíz-húsz kilós termést jelent, ami nem csekély. Persze amellett, hogy élvezhetjük a saját termesztésű zöldség ízét és táplálkozási előnyeit, a legfontosabb mégis az, hogy egyensúlyt teremtünk életterünk és a természet között.