Van különbség?

Hajnal van és görgetek. Bár utóbbi időben ezt a függőséget próbálom csökkenteni. Van, aki a reggeli feles ellen küzd, más a láncdohányosság, én a netes görgetés ellen. Mindháromért életével fizet az ember, bár én csak az időmmel. De vajon van-e különbség?

Egy hír kerül elém a bólogató macska és a 70-es évekbeli autók után. „Tobzódik a szexben Kästner felnőtteknek írt, figyelmeztető jelnek szánt könyve, amelyet a nácik máglyára vetettek.” Hú, hát az ember innentől már nagyon figyel. Tele van hívószóval. Szex, nácik, betiltás.

„Erich Kästnert gyerekkönyvei miatt ismerjük leginkább, pedig harcias társadalomkritikákat is írt. Sok vitát és cenzúrát is megélt könyve most először jelent meg magyarul abban a formában, ahogy az író elképzelte.”

Nem, a cikket nem nyitom meg. Nagyjából tudom a tartalmát. Ennyi rutinja az embernek azért már van. Ellenben amíg a kommenteket böngészem, melyek nagy része szerint ma ugyanaz van, és ami itt, az országban megy, az szörnyű, menekülni kell, mindenhol jobb, mint itthon, félünk, rettegünk, visszajön a 30-as évek, stb., eszembe jut egy alig egy hónapja olvasott cikk. „Teljesen átírták Agatha Christie könyveit.” Utóbbi Index-, a korábbi egy Telex-írás, a pontosság kedvéért. „Brit szerkesztők nézték át Agatha Christie egyes műveit, és eltávolították belőlük többek között az etnikai hovatartozásra és a külsőségekre vonatkozó jelzőket. Nem Agatha Christie az első író, akinek könyveit sok évvel a megjelenésük után vizslatják át a szakértők: korábban hasonlóképp jártak el Roald Dahl és Ian Fleming köteteit illetően is.”

Azt írja, „szakértők”. Nem értem, a cenzor olyan jó kis szó. Minek újítgatni? Ja, persze. Az érzések. A cenzor az a náciknál volt, polkorrekt világban szakértők vannak. Sőt, „független” szakértők. De azért feltenném a kérdést. Mi a különbség a között, hogy egy könyvet elégetnek vagy nem kerül a polcokra, vagy hogy a tartalmát átírják, és úgy terjesztik? Én nem látom, de lehet, hogy túl reggel van még hozzá.