A hazánkat érő számtalan alaptalan vádaskodás egyik leggyakrabban visszatérő eleme az antiszemitizmus. Azonban az idő előrehaladtával, illetve a magyar–izraeli kétoldalú formális és informális kapcsolatok bővülésével és erősödésével egyre nehezebb azt a látszatot fenntartani, hogy a magyar jobboldal és a Soros-klán hálózata között feszülő – valós és érték­alapú – ellentétnek bármi köze volna a mágnás származásához. Az elmúlt években kibontakozódó jó viszony azonban nem pusztán eszmei értékkel bír. Ahogy a világ egyre mélyebbre süllyed a XXI. század geopolitikai válságában, a kapcsolatrendszer ápolása pragmatikus gazdasági és biztonságpolitikai érdekünk is.

Hirdetés

Az elmúlt évek sikerei

A rendszerváltoztatás óta a két ország kapcsolatrendszerét mindig is a kölcsönös tisztelet jellemezte, Magyarország támogatta és támogatja a zsidó állam jogát az önvédelemhez és a biztonság garantálásához. Budapest akkor is kiállt Izrael mellett, amikor az európai és a globális baloldal képviselői megkísérelték szamárpadra ültetni Jeruzsálemet az európai intézményekben és az ENSZ-ben azért, mert védi polgárait.

„Az elmúlt időszakban többször előfordult, hogy olyan közös európai álláspontokat kellett megvétóznunk, amelyek egyértelműen elfogultak, tisztességtelenek, kiegyensúlyozatlanok és igazságtalanok voltak Izraellel szemben” – jelentette ki Szijjártó Péter idén tavasszal izraeli látogatása során.

Miközben – a balliberális kormányok által előidézett, életben tartott és egyre kendőzetlenebbül támogatott parttalan muszlim migráció miatt – Nyugat-Európában egyre fokozódó, nemritkán erőszakba és bűncselekményekbe torkolló antiszemitizmus figyelhető meg, Magyarország a biztonság, megbecsülés és a kulturális kibontakozás oázisává vált a hazai zsidóság számára. Ezekkel a tényekkel tisztában vannak Izraelben is, ennek köszönhető, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök többször kifejezte háláját azért, mert Magyarország erőteljesen fellép az antiszemitizmus minden jele ellen, illetve igyekszik gátat vetni a nyugat-európai baloldal felől érkező Izrael-ellenes támadásoknak. Magyarország érdemeit ezen a téren több nemzetközi zsidó szervezet is elismerte. 2022-ben a londoni székhelyű Zsidó Politikai Kutatások Intézete (Institute for Jewish Policy Research) kiadott egy részletes tanulmányt, mely arra a megállapításra jutott, hogy Olaszország után hazánk a második legbiztonságosabb európai ország a zsidók számára.

A virágzó kapcsolatrendszernek igencsak kézzelfogható hozadékai is vannak. A kétoldalú gazdasági együttműködés rekordmértéket ért el, a kereskedelmi forgalom 2022-ben 750 millió dollárral új csúcsot döntött, és idén is jelentősen bővült. 250 izraeli tulajdonú vállalat több mint négyezer embernek ad munkát hazánkban elsősorban a high-tech szektorban. Az együttműködés kiterjed a védelmi ágazatra is, ami roppant előnyös, mivel a precíziós fegyverek terén Izrael a világ élenjáró gyártói közé tartozik.

A kapcsolatok jelentősége

Magától értetődő, hogy – a jelenleg zajló haderőreform idején – miért hasznos a magyar honvédelmi szektor számára, ha szorosan együttműködik Izraellel. A zsidó állam azon képessége, hogy a fejlett fegyverekre és hatékony védelmi doktrínájára építve óriási túlerővel szemben is megvédje magát, illetve elrettentse a potenciális támadásokat, közismert. A biztonságpolitikai együttműködés egyre előnyösebb lesz hazánk számára a világrend elkerülhetetlen, már zajló átalakulása során.

A XXI. század geopolitikai válsága egyértelműen kihat majd a világgazdaság szerkezetére és a kereskedelemre, elsősorban az ellátási láncok átrendeződése által. Magyarország feladata, hogy ennek a folyamatnak a negatív hatásait – amennyire lehet – kivédje, és az új rendszerben olyan pozíciót találjon, mely versenyelőnyt biztosít számára. Izrael kiemelkedően fontos partner lehet ennek a stratégiának a megvalósításában, ugyanis a Közel-Keleten igen gyors fejlődésre számíthatunk az elkövetkező években.

Míg a világ egésze számára meglehetősen borúsak a kilátások, Izrael jóval optimistábban tekinthet a közeljövőbe. Donald Trump béketervének, az Ábrahám-megállapodásoknak, valamint az iráni–szaúdi megbékélésnek köszönhetően a régióban olyan geopolitikai körülmények jöttek létre, amelyeket bölcs politikával jelentős gazdasági előrelépésre lehet váltani. Ennek részeként Izrael fontos közvetítő szerepet játszhat abban a folyamatban, amelynek eredményeként a térség energiahordozói gyorsabban és olcsóbban juthatnak el Európába. A zsidó állam már ma is jelentős földgázexportőr. Ha a magyar–izraeli kapcsolatok tovább fejlődnek, és amennyiben megvalósulnak a Három Tenger Kezdeményezés infrastrukturális fejlesztései – erre Görögország csatlakozásával egyre nagyobb remény van –, úgy már középtávon elképzelhető, hogy a hazai energiamix közel-keleti nyersanyagokkal bővülhet. Mindez jelentősen fokozná Magyarország energiabiztonságát.

Európai csúcstalálkozó

A fentiek tükrében különösen időszerű, hogy az Alapjogokért Központ október 9-én rendezi meg Izrael Barátainak Európai Csúcstalálkozóját. A konferencián különös hangsúlyt kapnak a fent említett témák. Kibontakoznak majd a biztonsági és védelmi együttműködés perspektívái. Kiderül, hogyan kapcsolható össze – a Három Tenger Kezdeményezés fejlesztésével – az Ábrahám-megállapodásokból következő közel-keleti fejlődés és a közép-európai energiabiztonság. Természetesen szó lesz a magyar–izraeli baráti kapcsolatok épüléséről, mely éles kontrasztban áll a Nyugat-Európában tapasztalható növekvő antiszemitizmussal. A Biden-adminisztráció elhibázott közel-keleti politikája is téma lesz, és megvitatják, hogy Magyarország és Izrael milyen stratégiákkal vészelheti át a XXI. század geopolitikai válságát, illetve mik azok a kapcsolódási pontok, amelyek segítségével a két ország maximális verseny­előnyt és biztonságot érhet el magának a veszélyes átrendeződési folyamat végén.

A konferenciára számos magas rangú vendég érkezik Izraelből és az Egyesült Államokból. Budapesten köszönthetjük Boaz Bizmutot, a Likud képviselőjét a kneszetben, Ariel Bulsteint, Benjamin Netanjahu főtanácsadóját, Tamir Wertzbergert, aki a legnagyobb kormánypárt, a Likud nemzetközi kapcsolatait irányítja, felszólal Takács Szabolcs, hazánk washingtoni nagykövete, Chris Farrell, az amerikai Judicial Watch nyomozati és kutatási igazgatója, illetve dr. Shea Bradley-Farrell, a Counterpoint Institute elnöke és az Alapjogokért Központ vezető kutatója, aki nemrég fejezte be a munkát egy olyan köteten, amely bemutatja a magyar jobboldal hagyományait és világnézetét az amerikai olvasóknak. Az eseményt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszéde nyitja meg, és felszólal Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa.

A rendezvény jól illeszkedik a jobboldali kapcsolatépítésben idén elért sikerek közé, hiszen a CPAC Hungary, az MCC Feszt és a Demográfiai Csúcs után újabb rangos nemzetközi fórumnak adhatunk otthont. 2023-ban Magyarország tekintélye jelentősen nőtt, köszönhetően az atlétikai vb sikeres lebonyolításának, illetve Orbán Viktor interjújának Tucker Carlsonnal, amely csak a Twitteren (X-en) minimum 130 millió érdeklődőhöz juttatta el a magyar álláspontot a világ sorskérdéseiről. Hab a tortán, hogy tovább fogy az oxigén hazánk azon ellenfelei körül, akik minden alapot nélkülöző módon antiszemitizmussal vádolnak minket.

A szerző az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője

Korábban írtuk