Filozófia
Nézegetek egy térképet. A mai úgymond Palesztina és Izrael területe van bemutatva. A különféle időszakok: 1945, 1947, 1967, 2020. Mutatja, hogyan változik a területen a palesztinok aránya. A libsi csoport, ahová kitették, imádja, és záporoznak az „elnyomott palesztinok”. A térkép minden bizonnyal manipulált, de engem nem ez érdekel. Ilyesmit ugyanis én már láttam. Ezelőtt 15-20 évvel tolta a nemzeti radikális közösség meg a Kuruc.info. Megcsontosodott 64 vármegyés arcok posztolgattak ilyesmit az IWIW-en.
Mondjuk magát azt a terméket, hogy palesztin nemzet, nagyjából Egyiptom, Jordánia találta ki, de mindegy, nem ez a lényeg.
Elfilozofálhatnék azon, hogy vajon csak jobboldali lehet-e antiszemita. Sőt, csak jobboldali lehet bármigyűlölő? Ceaușescu azzal kezdte a működését, hogy minden vezető pozícióból eltávolította a zsidókat. Sztálin a nagy népáttelepítési akciója keretében pedig kijelölt egy zsidó autonóm területet. Nyugaton már rég a baloldal Izrael-ellenes. Itt az utóbbi tíz évben zárkóztunk fel ehhez a trendhez.
Ukrajna? Izrael? Még szerencse, hogy vége a történelemnek!
Hogy is mondta Fukuyama A történelem vége és az utolsó ember című művében? „Míg a korábbi kormányzati formákat súlyos hiányosságok és észszerűtlenségek jellemezték, amelyek végül is az összeomlásukhoz vezettek, addig a liberális demokráciáról bízvást állítható, hogy mentes az ilyen alapvető belső ellentmondásoktól.”
Hogyne, csak az ember képe önellentmondásos. Valamint ez a korábbi kormányzati formákkal ellentétben ellentmond az ember néhány alapvető genetikai programjának. Arról nem is beszélve, hogy egy dinamikus rendszer statikus végállapotát feltételezi, ami nem túl szerencsés gondolat. Ismer valaki olyan filozófust, aki nem korlátolt? Ja, igen. A kedvencem. Otto Weininger osztrák–zsidó antiszemita filozófus, aki folyton a női szubsztanciáról írt, és úgy lett öngyilkos, hogy nővel nem volt dolga sohasem.
Én csak az tudom filozófiából, hogy az az ember, aki azt hiszi, nyert, vesztett.
