„A kormányfő sokszor vitatta meg a lehetséges kiutakat közvetlen munkatársaival. Gyurcsány Ferencnek tisztáznia kellett önmagában: ő ugyan bírja a strapát, állja a nemtelen támadásokat, de a baloldal kibírja-e? Kibírja-e az országnak az a része – remélhetőleg 2010-es többsége –, amelyik úgy szereti a hazáját, hogy még hisz a rendszerváltozás eszményeiben, az értelmes párbeszédben, bármiféle kirekesztés elutasításában. […] Szombaton az MSZP küldöttei felállva tapsolták meg a kormányfőként távozó Gyurcsány Ferencet. Sokan sírtak is. Itt van hát a katarzis. […] A nagy és közös cél pedig nem változott 2010-re: muszáj győzni és megakadályozni, hogy a Fidesz tönkretegye Magyarországot.” (Gréczy Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó: Miért? Népszava, 2009. március 23.)

* * *

„Csakhogy a Fidesz nem egyszerűen egy másik párt. Sok jel utal arra, hogy egy abszolút parlamenti többség esetén csúnyán átrendezik a magyar alkotmányos berendezkedést. Egy jóval kevésbé demokratikus rendszerre van esélyünk. Ráadásul gyorsan választójogot lehet adni azoknak a határon túli magyaroknak, akik közvetlenül nem viselik döntésük következményét – és akkor aztán jön a húsz évre bebetonozás. Ha jó, ha rossz.” (Dési János: Kecskegidák a keskeny pallón, Népszava, 2009. március 26.)

* * *

„Az 1956-os megtorlások törvényeinek előkészítését az Igazságügyi Minisztérium Törvényelőkészítő Főosztálya végezte. A főosztály vezetője: dr. Eörsi Gyula. Az 1957. évi 25. tvr. szerint a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa 1 szakbíró és 4 ülnök ítélkezhetett. Statáriális tanácsként járhattak el, a halálraítéltek kegyelmi kérvényét szavazattöbbséggel elutasíthatták, ebben az esetben az ítéletet 2 órán belül végrehajtották.” (Kahler-M Kiss: Kinek a forradalma? 261. o.)

* * *

„A demokrácia – hiszi vagy sem a kedves olvasó: a fogyasztói kapitalizmussal együtt – az aljaember korlátozásának leghatékonyabb eszköze. […] A demokrácia legfelemelőbb tulajdonsága pontosan az, hogy intézmények közé szorítja a tömeg önkifejezését: a nagyobb részt műveletlen köznépet egyedeire bontva szavazófülkékbe tereli, ahol messze kisebb kárt tud tenni, mint az utcákon összeverődve és felajzódva. A kapitalizmus ugyanezt a tömeget egyenvágyakhoz láncolja, és nagyon helyesen megtervezi életútjukat a bölcsőtől a sírig annak érdekében, hogy egymást irigyeljék és bámulják ahelyett, hogy egymás vérét ontják. Na persze sokkal emelkedettebben is elő lehet adni ezt, de most az igazmondás heteit éljük” (Béndek Péter: A magasabb erkölcsi szempont, Magyar Hírlap, 2006. október 5.)

* * *

„A világon mindenki potenciális amerikai, és jelenlegi nemzeti és kulturális kötődése szerencsétlen, de visszafordítható baleset.” (Clyde Prestowitz, amerikai kereskedelmi főtárgyaló, 2008.)

* * *

„– És Amerika Európában szövetségest vagy versenytársat, netán ellenséget lát?

– Már felszámolt riválist. […]

– ?

– Amerikának az a rétege, amelyik tényleg vezet, kényelmesebben érzi magát az európai baloldallal, mint a jobboldallal, ha az a baloldal nem megy túlságosan messze a baloldaliságban. Magyarországon nem megy túlságosan messze. Nem is szólva arról, hogy a koalíciót Budapesten ideológiailag az SZDSZ irányítja, nem pedig az MSZP. Ez garanciát jelent Amerika és az amerikai Izrael-lobbi számára, hogy Magyarországon nem lesz változás, és azok maradnak kormányon, akikkel ők egy nyelvet beszélnek. Ez lényegében az egyetlen ok, hogy Amerika az ilyenfajta magyar kormányt szereti inkább.”

(Interjú Molnár Tamás filozófussal, Magyar Nemzet, 2006. június 3.)

* * *

„Nincs igazuk azoknak, akik egy kalap alá veszik a fasizmust és az orosz kommunizmust. A fasizmusban a hóhér a hóhért magasztalja. A kommunizmus drámaibb: az áldozat magasztalja a hóhért.” (Albert Camus)

* * *

Az angol nyelvű budapesti hetilap „tárgyilagos” interjúkészítője Konrád Györggyel beszélgetett és az alábbi kérdéseket tette fel: Orbán politikai kaméleonként változtatja színeit… Lehet belőle mérsékelt politikus?… Semmi nem változik, ameddig Orbán marad? …Vagyis ő opportunista….? Konrád a kérdéseknek megfelelő válaszokat ad, majd Gyurcsányra kerül a sor. Arra a kérdésre, hogy mi róla az író véleménye, Konrád ezt feleli: „Tehetségesnek találom. Érdeklődő; készen áll arra, hogy odafigyeljen és tanuljon.” A kérdező ez után elmondja, hogy tudomása szerint az ország érdekében vált politikussá – Kókával együtt –, hiszen olyan gazdagok, hogy maradhattak volna gazdagok is. Konrád ezt a kérdést is a kérdésnek megfelelően feleli meg. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye Gyurcsány Balatonőszödön használt nyelvezetéről, Konrád azt feleli, hogy nem szereti, ha egy politikus csak olyan féldurva szavakat használ, mint „elkúrtuk”, mert egyszerűen Gyurcsánynak azt kellett volna mondania, hogy „elbasztuk”. Arra az utolsó kérdésre, hogy az író lát-e bajt, ha egy politikus hazudik, Konrád ezt válaszolja: „Nem. Nagy szenvedély van az olyan kifejezések mögött, hogy kurva ország. Szeretem”. (budapesttimes.hu Lovas István lapszemléje, Magyar Nemzet, 2006. november)

Tóth Gy. László