Megrendezték a Magyarország étele 2024 szakácsverseny döntőjét
Stratégiai cél a kormányzat számára az ételminőség, az ételbiztonság és az egészséges étkezés előmozdítása – hangoztatta a Belügyminisztérium stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára szombaton Szolnokon, a III. Magyar gasztronómia napja rendezvény keretében szervezett Magyarország étele 2024 elnevezésű élőmunkás, melegkonyhai szakácsverseny döntőjén és díjátadó ünnepségén.
Molnár Karolina a Debreceni Egyetem Szolnok Campusán tartott eseményen megjegyezte: a megmérettetés jelmondata „Csak tiszta forrásból!”, mert ételek elkészítéséhez csupán kiváló minőségű, friss és tiszta alapanyagokat lehet használni.
Továbbá, mert „tisztelendő az a szándék”, mely őrzi a kulturális hagyományokat, köztük a gasztronómiai tradíciót – fűzte hozzá.
„Csak tiszta forrásból!” – nem is lehetnének aktuálisabbak ezek a szavak akkor, amikor Európa ételbiztonsági helyzetét felborították a közelmúlt globális eseményei – vélekedett.
Meglátása szerint ebben a helyzetben különösen fontos, hogy jó minőségű, magyar termelőktől származó élelmiszerek mellett köteleződjenek el az emberek – hangoztatta.
Azt mondta: az étel kifejezheti az adott kultúra és a hagyományok gazdagságát is. Az egyes nemzetek és közösségek különféle ételekkel és receptekkel rendelkeznek, amelyek tükrözik a történelmüket, földrajzukat és kultúrájukat. Az étel által kapcsolódunk elődeinkhez és azokhoz az értékekhez, amelyeket tovább örökítünk a jövő generációjának.
Ez a verseny nemcsak arról szól, hogy kik nyernek, hanem arról is, hogy a versenyzők miként fejlődnek, inspirálják egymást – tette hozzá Molnár Karolina.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, a verseny egyik fővédnöke videóüzenetében arról beszélt, hogy ételeinken ma is ott van történelmünk nyoma, minden, ami a magyar nemzetet jellemezte az elmúlt ezer évben.
Ez teszi olyan különlegessé a magyar konyhát szerte a Kárpát-medencében, szerte a világon – vélekedett. Ezért kell mindig megújítani a tudásunkat és feleleveníteni régi hagyományainkat.
A magyar kormány több mint tíz éve dolgozik azon, hogy megerősítse a nemzet egységét és összetartozását az élet számos területén, így a gasztronómiában is – fűzte hozzá Potápi Árpád János, megjegyezve: „a jó ételnek összetartó ereje van”.
Hubai Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei közgyűlés elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy Szolnokon mindig is nagy hagyományai voltak a gasztronómiai képzésnek. A vendéglátás, a turizmus, az idegenforgalom a vármegye egyik legfőbb kitörési lehetősége – mondta.
Csókay Ákos, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára közölte, hogy nagyon hisznek a szakemberképzésben. Hozzátette: Magyarország jövője a jó szakembereken áll, emellett pedig hisznek a sikeres vállalkozókban. Fontos számukra, hogy a vendéglátói iparág valamennyi szereplője kiváló tudás birtokában kezdje meg működését.
Asztalos István, a főszervező Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesületének elnöke azt mondta, a megmérettetés elindításakor az volt a céljuk, hogy 60 év után szülessenek végre új magyar ételek.
„A magyar konyhát meg lehet újítani, annak van jövője” – hangoztatta, egyben bátorított, hogy „merjünk büszkék lenni” a magyar konyhára.
„Hazai alapanyagokból hazai gasztrokultúrát kell építeni” – vélekedett.
Erdőről mezőre elnevezésű ételkompozíciójával a nyírbátori Kakukk X Bila csapat nyerte a Magyarország étele 2024 versenyt. A verseny második helyezettje a fülöpszállási Vidám Borgőzös Harcsa Kuttyogatók nevű csapat lett a Halász Rapszódia elnevezésű ételsorral. A harmadik helyen a budapesti Kondérbetyárok nevű csapat végzett Malac Mennyország nevű ételkompozíciójával.
A versenyt az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete (Séfklub) és a Debreceni Egyetem rendezte a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának közreműködésével.
A döntőbe a februári elődöntőben induló 20 csapatból 12 jutott tovább.
A verseny jelmondata – „Csak tiszta forrásból!” – Bartók Béla Cantata profana című művének befejező gondolata.
A legfeljebb négy elemből álló innovatív, de populáris ételek esetében elvárták, hogy azok a legtöbb átlagos felszereltségű konyhán, akár nagy adagszámban is elkészíthetőek legyenek, és értékesítési szempontból is megfeleljenek a magyar igényeknek. Fontos volt a hagyomány, a regionális magyarországi alapanyagok megjelenése.
