Az Alkotmányvédelmi Hivatal honlapján jelent meg múlt csütörtökön az a két titkosszolgálati jelentés, amelyet Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárgása kapcsán készített az előző parlamenti ciklusban a Nemzetbiztonsági Hivatal. A titkosítás alól feloldott 2007-es és 2009-es dokumentum közül utóbbi az érdekesebb, ez ugyanis arra tesz utalást, hogy a szivárogtatás Gyurcsány Ferenc és köre tudtával, sőt kezdeményezésére történt.

Hirdetés

Időt nyertek volna

Az első, Gyümölcsöskert fedőnevű jelentés alapvetően kevés új információt tartalmaz az eddig ismertekhez képest. Legfontosabb – de eddig sem vitatott – megállapítása, hogy olyan hangfelvételről van szó, amely nem titkosszolgálati módszerrel, például lehallgatással készült, hanem „hiteles vagy annak látszó szóbeli megrendelés alapján” egy MSZP és Gyurcsány Ferenc iránt „elkötelezett és lojális” cég rögzítette. Utalnak benne továbbá arra is, hogy a felvétel a nyilvánosságra kerülés előtt néhány nappal – tehát a május 26-i miniszterelnöki beszéd elhangzása után három és fél hónappal – eljutott egy „erősen jobboldali beállítottságú” személyhez, aki aztán e-mailben továbbította a kalózmásolatot. Az illető, akitől a hanganyag származott, „nem politikusi körökből kerül ki”, s több médiumnak is (RTL Klub, Index, Origo, Magyar Rádió) felkínálták az anyagot. A jelek szerint – ezt már mi tesszük hozzá – sikertelenül, hiszen ha ez igaz, ekkor még egyik médium sem kapott rá.

A 2009-es, Gerilla fedőnevű jelentésről az anonimizálás ellenére világos, hogy az Rózsa-Flores Eduardo megfigyelése alapján készült, akit aztán 2009 áprilisában, Bolíviában kivégeztek. Ez a dokumentum a Guevaraként emlegetett Rózsa-Floresre hivatkozva azt állítja, hogy a kiszivárogtatásról maga Gyurcsány Ferenc is tudott.

„Guevara elmondása szerint az őszödi miniszterelnöki beszéd kiszivárogtatója egy MSZP-s politikus, aki a miniszterelnökkel és a frakciótársaival egyeztetve szervezte meg az inkriminátum nyilvánosságra hozatalát. A politikus személye találgatás tárgya volt. Célszemélyünk eszmefuttatása szerint [kitakart rész] jöhet szóba, de az akkori beosztásánál és a miniszterelnökkel ápolt jó viszonya miatt inkább az utóbbit tartotta potenciális »elkövetőnek«” – áll a jelentésben, ami aztán indokot is talál arra, mi lehetett az oka a volt kormányfőnek saját leleplezésére.

„Guevara elmondása szerint a beszéd kiszivárogtatására azért volt a kormánynak szüksége, hogy időt nyerjen, továbbá valamilyen módon elterelje a figyelmet a költségvetési vitákról, illetve rávilágítson az ország rettentően rossz gazdasági helyzetére. A nyilvánosságra hozatalban az MSZP azért választotta a jobboldal/ellenzék bevonását, mert az elhangzás és a médiába kerülés között eltelt hosszú idő magyarázkodásra kényszeríthette volna őket, s így esetleg az elérendő céljuk elsikkadhatott volna. Célszemélyünk állítása szerint a médiába juttatás érdekében több verzió is kidolgozásra került.”

A felvételt a kiszivárogtatók először a Jobbik.net internetes honlappal kapcsolatban álló személynek adták át, majd néhány külföldi ismerősüknek küldték el interneten, később arra jutottak: ha a Fideszhez juttatják el, fajsúlyosabb lesz az ügy. Rózsa-Flores szerint szeptember 16-án, a nyilvánosságra kerülés előtti napon keresték meg egy fideszes ismerősüket, aki értesítette a párt néhány ismertebb politikusát.

„Másnap [vagyis a nyilvánosságra kerülés napján – a szerk.] délelőtt az érintettek egy budapesti [kitakart rész] fideszes irodában gyűltek össze, hogy megbeszéljék a hangfelvétel sorsát. Az egyeztetésen [kitakart rész] és a pásztói fideszesen kívül jelen volt [kitakart rész] és [kitakart rész]. (Megjegyzés: [kitakart rész] nem tudott részt venni, mert Brüsszelben tartózkodott. Indulása előtt, a Ferihegyi repülőtéren értesült a hangfelvétel meglétéről.) Hosszas huzavona után úgy döntöttek az egybegyűltek, hogy [kitakart rész] motoros futárral – előre tervezett időpontokban (fél órás időközökkel – az első 12 órára lett lézbesítve) – hét médiumnak [Origó, Index, Népszabadság-online, MTI, Magyar Rádió stb.] juttatják el a miniszterelnöki beszédet. A hanganyag sokszorosítását szintén a Fidesz-irodában végezték”.

Egy átkozottul jó beszéd

Szombaton este Gyurcsány Ferenc az ATV Egyenes beszéd című műsorában adott több mint félórás interjút a nyilvánosságra került jelentésekről. A volt kormányfő a 2007-es, Gyümölcsöskert fedőnevű dokumentum tartalmát nem vitatta, a Rózsa-Flores Eduardo elbeszélése alapján készült jelentést (amely az ő szerepéről szól) azonban valótlannak nevezte. Arra hivatkozott, hogy a most napvilágot látott dokumentumok után, 2009 decemberében készült egy harmadik, ma még titkosított zárójelentés is, ami „alapvetően nem erősíti meg, ha úgy tetszik, cáfolja, elutasítja ezt a köztes jelentést”.

Gyurcsány ugyanakkor elismerte: mivel ezt a harmadik jelentést Bajnai Gordon akkori miniszterelnök 2009 decemberében titkosította, elvileg ő nem tudhatná, mi áll benne.

– Én azt nem ismerhetném, de úgy hozta a sors, hogy valaki az asztalomra tette, és nekem semmi okom nincsen arra, hogy annak a végső megállapításairól ne beszéljek – jelentette ki a DK elnöke.

Gyurcsány azt mondta: 2006 májusában, Balatonőszödön két kazettára rögzítették a beszédét. Az egyik másolat aztán az MSZP-hez, a másik a Miniszterelnöki Hivatalhoz került. Van sejtése arról, hogy az egyiket – valószínűleg azt, amelyik a MEH-nél volt – később ki szivárogtathatta ki, de senkit nem akar megvádolni.

– Nézzék, én ebben az ügyben normális ember vagyok. Azt csinálom, ami nem szokás a magyar politikában. Még az engem elárulókat sem leplezem le addig, amíg feketén-fehéren nem tudom bizonyítani – fogalmazott a műsorban, hozzátéve, ma is tartja, hogy gyanúja szerint egy nő és két férfi lehetett az áruló.

Emellett arról is beszélt, hogy akkori szavaira ma is büszke, és gondolatai a szocialista frakció többségének nagyon tetszettek.

– Nekem ez egy tizenkettő egy tucat beszéd volt. Voltam egy baromi nehéz helyzetben, a frakció egy kicsit nyammogott is, nem akart jönni, hát aztán úgy csináltam egy rendes drámát. És hát ahogy kell, szenvedélyes, túlzó jelzőkkel, ha úgy tetszik, érzelmileg megpróbáltam rájuk hatást gyakorolni. A végén megtapsoltak, volt, aki könnyezett, őszintén mondom, állatira boldog voltam, hogy megszavazták, hogy csinálhatjuk a konvergenciaprogramot – mondta. Később még nyíltabban dicsérte önmagát. – Én akkor nagyon nem éreztem magam bűnösnek. Egyébként ma sem. Ez egy átkozottul jó beszéd. Hogy van benne káromkodás? Hát én szoktam káromkodni. (…) Ami a tartalma, hogy „másik országot csinálunk, hülyék”, arra meg tök büszke vagyok a mai napig.

Gyurcsány ezután „sértsünk egy kis államtitkot” felkiáltással beszélt arról is, mi állhat a most (hétfői lapzártánkkor) is titkosított, harmadik jelentésben. Szerinte a dokumentumnak három fontos megállapítása van:

1. a beszédet belsős ember szivárogtatta ki, vélhetően a Miniszterelnöki Hivatalból,

2. a Nemzetbiztonsági Hivatal nem tudta minden kétséget kizáróan megállapítani a szivárogtató kilétét,

3. a Fideszhez is eljutott az őszödi beszéd.

Gyurcsány a harmadik pontra alapozva az interjú végén támadásba lendült, azt állítva, a Fidesz tudatosan hergelte fel a közvéleményt azon az őszön.

– Nem spontán történet, ami 2006 szeptemberében és októberében történt, hogy ránk gyújtják az országot. Ők erre készülnek, provokálnak, ügyet csinálnak. (…) Ők szerveznek egy olyan szituációt, aminek a vége a tévészékház felgyújtása – mondta, majd személyesen Orbán Viktort is belekeverte a történetbe, aki azon a nyáron a helyszínen tekintette meg a Ferencváros egyik bajnoki mérkőzését. – Orbán Viktor beül a Fradi balközepébe és szövetkezik a futballhuligánokkal, mert nem a demokratikus meggyőződésében felháborodott magyar nép csinálja azt, amit csinál, hanem, a kezdetén legalábbis, a rendzavarók.

Végül leszögezte, a történtek miatt egyáltalán nincs lelkiismeret-furdalása.

– Én ezt a beszédet újra és újra elmondanám, mert ez egy fantasztikusan jó beszéd – mondta Gyurcsány az ATV-ben. – Jól működött az agyam és a szívem is.

Zavar az idősíkokban

A Gyurcsány-interjú azon része, amely provokációval vádolta a Fideszt, meglehetősen ingatag lábakon áll. Az NBH-s iratok szerint azt a (nem országos ismertségű) fideszest, akit a kiszivárogtatók először tájékoztattak az őszödi beszédről, szeptember 16-án keresték meg. Ő értesítette a párt vezetőit (például Kósa Lajos alelnököt), akik szeptember 17-én délelőtt hallgathatták meg a felvételt. Mivel a Magyar Rádió nagyjából dél körül kapta meg és délután leadta a beszédet, így egyszerűen nem lehetett idő olyan szituáció megteremtésére, „aminek a vége a tévészékház felgyújtása”.

Orbán Viktort belekeverni a történetbe még furcsább: a miniszterelnök ugyanis a botrány kirobbanásakor Brüsszelben volt (valószínűleg őt hívhatták fel a Ferihegyi reptéren a jelentés szerint), vagyis neki végképp nem volt lehetősége titokban szervezkedni. Sőt az időpontok alapján erős a gyanú: még arra sem feltétlenül lehetett módja, hogy egyáltalán meghallgassa a teljes felvételt a botrány kirobbanása előtt.

Azt a Fradi-meccset pedig, ahol Orbán Viktor Gyurcsány szerint „futballhuligánokkal szövetkezett”, augusztus 12-én játszották, vagyis bő egy hónappal azelőtt, hogy az őszödi beszéd létére fény derült volna. Sokkal prózaibb magyarázata van annak, hogy a Fidesz elnöke miért ment ki az Üllői úti stadionba: az FTC-t azon a nyáron zárták ki az élvonalból pénzügyi okok miatt, ő pedig így vállalt szolidaritást az ország legnépszerűbb klubjának drukkereivel. A meccslátogatás ráadásul annyira nem volt titkos és konspiratív, hogy a békésen szotyizó Orbán Viktorról még MTI-fotó is készült a közönség soraiban…

Ami a Fidesz szerepét illeti, bár a baloldal természetesen ezt a szálat igyekszik kihangsúlyozni, ez tulajdonképpen lényegtelen. Egyfelől éppen az lett volna furcsa, ha egy pártnak birtokába jut egy hasonló súlyú hangfelvétel, és azt nem tárja a nyilvánosság elé valamilyen módon. Másfelől azt végképp nem mérhették fel előre az ellenzéki pártban, hogy a kiszivárogtatást követően kirobban a tévéostrom, hiszen a hasonló tüntetői fellépés egyáltalán nem volt jellemző a rendszerváltoztatás utáni Magyarországon. A 2002-es hídfoglalás sem hasonlított a tévéostromhoz, de például Medgyessy Péter D–209-es botránya sem vezetett „forradalmi hangulathoz”.

Tegyük hozzá: az őszödi beszéd nyomán elindult tüntetések sem így kezdődtek. Szeptember 17-én este, a Kossuth téren még teljesen konszolidált volt a tömeg, bár az emberek kiáltoztak – Gyurcsány, takarodj! –, végül békésen hazatértek. Mint ahogyan a másnapi, Kossuth téri demonstráció résztvevőinek döntő többsége sem vett részt a közeli MTV-székház ostromában.

A Fidesznek ráadásul nem is állt érdekében, hogy a tüntetés erőszakba torkolljon. Budapesten például, a Tarlós–Demszky párharcban már az őszödi botrány előtt megfordult a trend a jobboldali főpolgármester-jelölt javára, de a kitört zavargás megijesztette a közvéleményt, s Demszky így meg tudta őrizni a posztját.

Nem lényegtelen az sem, hogy a beszéd nyilvánosságra kerülése Gyurcsány Ferencet és az MSZP-t sem érhette váratlanul. Maga a volt kormányfő ismerte el a múlt szombati ATV-s interjúban: szeptember 17-én egy óra körül, egy győri politikai rendezvény előtt felhívta őt Gál J. Zoltán volt szóvivő és kabinetfőnök, aki azt mondta, értesítették őt a rádióból, hogy leadják egy korábbi beszédét, „ami nagyon durva”. Abban egyeztek meg, hogy Gál J. elmegy a Magyar Rádióba, leellenőrzi a felvétel hitelességét, s a hanganyag csak ezt követően kerül adásba. És Gyurcsány Ferenc szerint ez így is történt.

Abban sincs logika, hogy a harmadik, ma még titkos jelentés a Fideszre nézve lenne terhelő. Hiszen ez esetben miért döntött volna úgy Bajnai Gordon 2009 decemberében, hogy titkosítják a dokumentumot? Akkoriban az MSZP azért küzdött, hogy elkerülje az ellenzék kétharmados győzelmét. Kihasználatlanul hagytak volna egy ilyen pompás támadási lehetőséget?

Szögezzük le, az őszödi beszéd kapcsán a legfontosabb a tartalom. A „trükkök százai”, a „hazugságok”, a „böszmeség” és az „elkúrtuk”. Ez a tartalom váltotta ki a társadalmi méretű sokkot. Azt is tudjuk, hogy a hangfelvétel az MSZP-ből került ki, nyilvánvalóan manipulatív céllal. Vagy Gyurcsány megvédése érdekében (csak elszámolták magukat), vagy azért, hogy megpuccsolják őt. Amit viszont nem tudunk: esetleg milyen információkkal rendelkezett még az akció résztvevőiről az időközben Bolíviában meggyilkolt Rózsa-Flores Eduardo…

Bándy Péter

Kiszivárogtatási teóriák

Az őszödi beszéd kiszivárogatásáról az elmúlt években több teória is napvilágot látott, még az MSZP választási veresége után egy évvel is napirendre került a téma, és az egymással harcban álló szocialisták többnyire egymást vádolták.

2011 júniusában például Szanyi Tibor azt írta egy facebookos bejegyzésében: „a beszédet maga a szónok és közvetlen munkatársai közös döntéssel adták át a sajtónak és másoknak”.

Néhány nappal később Gyurcsány Ferenc magához ragadta a kezdeményezést: átadott Mesterházy Attila pártelnöknek egy lezárt borítékot, levelében állítólag leírt mindent, amit az őszödi beszéd kiszivárogtatásának részleteiről tud.

– A legutóbbi olyan frakcióülésen, ahol előkerült Őszöd ügye, és kérésre újra elmondtam, amit akkor tudtam, azt kérdeztem a jelenlévőktől, hogy kívánják-e, hogy kimondjam az érintett(ek)nevét? (A frakcióülés időpontjában még csak egyetlen emberre vonatkoztak ismereteim. Azóta megváltozott a helyzet.) A frakció nem válaszolt kérdésemre. Ezt követően azt ajánlottam, hogy zárt borítékban átadom a nevet az MSZP vezetésének, és döntsék el ők, hogy vállalják-e a nyilvánosságra hozatal összes ódiumát? Erre a felvetésre sem volt válasz – indokolta lépését akkor Gyurcsány, szintén a Facebookon.

Hogy mit írt, soha nem derült ki, a borítékot ugyanis, állítólag felbontatlanul, Mesterházy Attila leadarálta.

A Demokrata egyik 2011 elején megjelent cikke is adott egy lehetséges magyarázatot arra, miért szivároghatott ki az őszödi beszéd. A „Gyurcsányt az ájulás kerülgette” című Barcs Endre-írás uniós pletykák alapján azzal indokolta a lépést, hogy az EU már a 2006-os választások előtt tudomást szerzett a magyar gazdasági adatok meghamisításáról, és Almunia biztos ezt közölte is Gyurcsánnyal.

„– Két lehetőséget látunk – mondta Almunia. – Az egyik, hogy az EU nyilvánosságra hozza, hogy önök alaposan meghamisították a makrogazdasági adatokat. Ebben az esetben azonban szankciót is kell alkalmaznunk, meg kell vonnunk Magyarországtól az uniós támogatásokat.

– Ez végzetes lenne – felelte Gyurcsány. – Mi a másik lehetőség?

– A másik lehetőség, ha ön vallja be, hogy manipulálták az adatokat, beismeri, hogy a csalásokat önök követték el.

(…) Gyurcsány nyomban elfogadta a feltételeket. Egyetlen kérése volt, hogy mindezt a választások után tehesse meg. Almunia bólintott. A találkozó véget ért. (…) 2006. szeptember 17-én a Magyar Rádió lejátszotta az őszödi beszéd jól megszerkesztett változatát. A MR elnökét információink szerint maga Gyurcsány kérte meg, természetesen a legnagyobb titokban, a beszéd közzétételére. A botrány azonnal kitört.”

Tavaly nyáron Szabó Bálint volt MSZP- és DK-tag állt elő egy lehetséges magyarázattal, ő Gyurcsány ellenlábasait vádolta a szivárogtatással, például Puch Lászlót, Kiss Pétert és Szili Katalint emlegette, Rózsa-Flores Eduardóra hivatkozva. Szabó szavainak akkor senki nem adott hitelt, még maga Gyurcsány Ferenc sem.

Néhány nappal később újra felbukkant Szanyi Tibor, aki megerősítve korábbi véleményét, így fogalmazott a Facebookon: „Immár napnál világosabb, hogy az őszödi ügykezelő maga GyF és stábja volt”.