Hirdetés

A 2024-es nyári szezon óriási diplomáciai sikerként könyvelhető el a magyar kormánypártok számára. Június 9-én, az európai parlamenti választásokon a Fidesz–KDNP pártszövetsége kétmilliót meghaladó szavazatot szerezett, ami kétszázezerrel több választópolgár támogatását jelenti, mint öt évvel ezelőtt. Ezután jött a dilemma: hol foglaljon helyet a tizenegy képviselő az Európai Parlament patkójában? Kézenfekvőnek tűnt, hogy az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) pártcsaládjához csatlakozzanak, hiszen az ECR jobboldali pártokból álló frakció, aminek fő arcával, Georgia Meloni olasz kormányfővel a magyar kormánynak jó kétoldalú kapcsolatai vannak, de mégsem sikerült megegyezésre jutni, főleg a szélsőségesen magyarellenes román AUR párt csatlakozása miatt. Ebben a turbulens időszakban a magyar miniszterelnök saját kezébe vette az ügyet, és ismét bebizonyította, hogy ügyesen navigál a bonyolult terepeken. Így hozta létre Andrej Babiš volt cseh miniszterelnökkel és Herbert Kickllel, az Osztrák Szabadságpárt elnökével a Patrióták Európáért frakciót.

Három olyan pártról van szó, amelyek saját országukban a legerősebbé váltak, és győztesként tudhatják maguk mögött a június 9-ei választásokat. Ez a koalíció gyorsan az Európai Parlament harmadik legnagyobb frakciójává nőtte ki magát, és közel húszmillió szavazatot kapott az uniós polgároktól Magyarországtól Hollandiáig, Franciaországtól Görögországig. Ez az új frakció válaszként született arra a növekvő igényre, hogy az európai jobboldali pártok egységes frontot alkossanak, amelynek célja a nemzeti szuverenitás és a konzervatív értékek védelme az EU-n belül.

A Patrióták Európáért megalakulása azonnali érdeklődést keltett, és gyors terjeszkedést váltott ki. A portugál Chega párt volt az első, amely kinyilvánította csatlakozási szándékát az új csoporthoz, majd hamarosan a spanyol Vox is belépett a szövetségbe. A lendület tovább folytatódott, amikor Geert Wilders, a holland választásokon nemrég győztes Szabadságpárt (PVV) vezetője bejelentette, hogy pártja is csatlakozik a koalícióhoz. Hamarosan a Dán Néppárt (DK) és a Tom Van Grieken vezette belga Flamand Érdek (VB) következett. A legnagyobb lökést a francia Nemzeti Tömörülés adta, amely harminc képviselőt hozott magával, tovább erősítve a szövetség erejét és hatókörét.

Az alakuló ülés után az is kiderült, hogy egy további cseh párt, valamint görög és lett képviselők is ezt a frakciót választják. Végül pedig az olasz Liga is csatlakozott Salvini vezetésével, aki úgy nyilatkozott: a szövetség célja, hogy a harmadik legerősebb frakcióvá váljon az Európai Parlamentben, ami most már teljesült is, hiszen a 84 képviselőből álló formáció bőven maga mögött tudja az ECR és a baloldali, liberális frakciókat, így a szövetség készen áll arra, hogy megkérdőjelezze az Európai Néppárt és a szocialisták dominanciáját.

Korábban írtuk

Ez az újonnan alakult koalíció jelentős változást tükröz az európai politikai palettán, mivel az uniós polgárok körében egyre nagyobb a vágy a nemzeti szuverenitás erősítése és az EU jövőbeli irányának újraértékelése iránt. A frakcióval Orbán Viktor víziója és stratégiai kezdeményezése kifizetődött, és a politikai bizonytalanság pillanatát meghatározó győzelemmé változtatta.

Júliustól új időszámítás kezdődött nemcsak az Európai Parlamentben, de az Európai Unió Tanácsában is. A könyörtelen politikai támadások és nyomásgyakorlás ellenére Magyarország július 1-től átvette az unió soros elnökségét, mindezt a globális instabilitás, a biztonsági sebezhetőség, az illegális migráció, a természeti katasztrófák, az éghajlatváltozás és jelentős demográfiai változások idején. A magyar elnökség feladata most az, hogy átvezesse az EU-t ezeken a zavaros vizeken.

A magyar elnökség hét kulcsfontosságú prioritást vázolt fel, amelyek tükrözik az erősebb, versenyképesebb és összetartóbb Európa iránti elkötelezettségünket: versenyképesség és az európai védelmi politika megerősítése, az illegális migráció megfékezése, a kohéziós politika jövőjének alakítása, fenntartható és versenyképes európai mezőgazdaság, illetve a demográfiai kihívások kezelése. Ez az elnökség lehetőséget kínál arra, hogy Magyarország bebizonyítsa, régiónk nem csupán résztvevője a folyamatoknak, hanem vezető szerepet tölt be Európa jövőjének alakításában.

Ezen prioritások mellett van még egy kérdéskör: a háború vagy a béke kérdése. A több mint két éve tartó orosz–ukrán háború kitörése óta a magyar kormánypártok számos alkalommal bizonyították béke iránti elköteleződésüket, nemcsak szavakban, de tettekkel is. Ennek egyik legjelentősebb lépése az európai parlamenti választás utáni napokban megkötött megállapodás a NATO-főtitkárral, Jens Stoltenberggel – amit később Mark Ruttével is megerősített a magyar miniszterelnök –, miszerint Magyarország távol marad azoktól az Ukrajnának nyújtott műveletektől, amik a háború eszkalálódásához vezethetnek. Ezzel Orbán Viktor bebiztosította, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból. A nemzeti érdek érvényesítése után a következő lépés a nemzetközi színtéren zajlik, ahol a többi európai tagállami vezetőt és a háborúban álló feleket kell kijózanítani a háborús pszichózisból és tárgyalóasztalhoz terelni őket.

A magyar miniszterelnök nemzetközi sikertörténete több párhuzamos eseményből tevődik össze: amellett, hogy létrehozta a legnagyobb jobboldali európai frakciót, és sikeresen útnak indult a magyar soros elnökség, Orbán Viktor kontinenseken át tárgyalt a béke érdekében. A miniszterelnök békekezdeményezésének első aktusa oroszországi és ukrajnai látogatás volt. Ezeken a nagy horderejű megbeszéléseken a háború békés rendezésének kilátásait tárta fel, hangsúlyozva a hadban álló felek közötti közvetlen párbeszéd szükségességét. Békemisszióját folytatva Kínába utazott, ahol Hszi Csin-ping elnökkel találkozott, következő úti célja pedig Washington volt. A békemisszió a diplomácia és az együttműködés szélesebb körű vízióját tükrözi. Ezek az erőfeszítések rávilágítanak a nemzetközi diplomácia kritikus szerepére a konfliktusok megoldásában, valamint a nagy globális hatalmak bevonásának szükségességére a békefeltételek megteremtésébe.

A közvetlen párbeszéd és az összes érintett béke felé való elmozdításával Orbán Viktor azon dolgozik, hogy konszenzust teremtsen a tűzszünet és a tartós megoldás érdekében Ukrajnában. Miközben folytatja küldetését, a nemzetközi közösség várakozással figyeli, hogy ezek az erőfeszítések megnyitják-e az utat a tűzszünet és egy stabilabb és békésebb világ előtt.

A szerző az Alapjogokért Központ elemzője.