A párizsi olimpiai hőlégballon titka
A párizsi olimpiai megnyitó számos meghökkentő elemet tartogatott a számunkra, de a blaszfémikus, provokatív elemek mellett szép, újszerű, látványos megoldásokat is megcsodálhattunk, ilyen volt a Párizs fölé emelkedő olimpiai üst, a lángoló hőlégballon például. Hogyan működik, és miért ilyen fontos a franciáknak a hőlégballon? Ennek jártunk utána.
Mint ismeretes, a párizsi olimpia megnyitóján a cselgáncsozó Teddy Riner és az atléta Marie-José Pérec gyújtotta meg a párizsi ötkarikás játékok lángját az Tuileriák kertjében, ahol augusztus 11-ig, a záróünnepség végéig lobog majd egy hőlégballon aljában.
Az olimpiai láng meggyújtása az 1928-as amszterdami olimpia óta hagyomány a modernkori olimpiai játékokon, de az idei eseményen – a megnyitó ünnepség többi részéhez hasonlóan – ez is egyedülálló volt.
Miért különleges a 2024-es párizsi olimpiai láng, és hogyan működik? – tette fel a kérdést cikkében az Euronews is.
Az üst tervezője, Mathieu Lehanneur olyasmit alkotott, amire még nem volt példa az olimpiák történetében.
Az olimpiai üst hagyományosan a földön marad a helyszínen vagy annak közelében, egy jól látható helyen (általában a fő stadionban) a játékok időtartama alatt. Miután meggyulladt az olimpiai láng, a játékok végéig ég, és majd csak a záróünnepség napján alszik ki.
A párizsi különleges üst napközben a földön, a Tuileriák kertjében áll, de az esti órákban 30 méter magasan a levegőbe emelkedik. Maga a ballon is 30 méter magas, ami azt jelenti, hogy a legmagasabb pontja 60 méteres magassában van a földtől. A ballon 22 méter széles, a talapzata körül egy 7 méter átmérőjű gyűrű található – amely a testvériséget, a Francia Köztársaság három alapértékének egyikét hivatott szimbolizálni –, és amely magát az olimpiai lángot rejti.Hogyan működik az üst?
A párizsi olimpiai megnyitó szakadó esőben zajlott, így többekben felmerülhetett a kérdés, milyen tűz ég a hőlégballon aljában, aminek ez nem okoz gondot, és egyáltalán, hogyan tud egy égő léggömb jól, biztonságosan működni?
A 2024-es párizsi olimpiai láng kialakítása nagyban különbözik a korábbi játékokétól, mivel nem fosszilis tüzelőanyaggal, hanem elektromos energiával működik. A léggömb alján található gyűrűben 40 LED-lámpa világít, amelyek 200 nagynyomású fúvóka által termelt vízgőzfelhőt világítanak meg, hogy a valódi lángok pislákoló és füstölgő hatását keltsék.
„Fényes, varázslatos és egyesítő, éjszaka világítótorony lesz, nappal pedig elérhető közelségben lévő Nap. A benne égő tűz fényből és vízből kel életre, olyan, mint egy hűs oázis a nyár szívében” – nyilatkozta a tervező, Mathieu Lehanneur.
Az áram- és vízellátás a földről érkezik a levegőben lévő ballonszerkezethez, amelyet a Párizs 2024 partnere, az EDF lát el energiával.
„Az EDF innovációjának köszönhetően a Párizs 2024 üstje először fog 100 százalékban elektromos lánggal világítani” – mondta Luc Rémont, az EDF elnök-vezérigazgatója.
„Ez az »elektromos forradalom« a csapataink és Mathieu Lehanneur tervező óriási munkájának köszönhetően jöhetett létre. Kreativitásuk és innovációs erejük lehetővé tette, hogy fosszilis tüzelőanyag elégetése nélkül, vízből és fényből álló lángot tervezzünk” – mondta a vezérigazgató.
Miért fontos a franciáknak a hőlégballon?
Aki figyelemmel kísérte az olimpiai megnyitót, már annak első felében is felfedezhetett egy piros-fehér csíkos kis ballont. A hőlégballonról szóló kisfilmben a léghajót a kis herceg szereplői, majd egy összevert Szabadság-szobor mellett láthattuk elrepülni.
A hőlégballonok története Franciaországba vezet bennünket, a papírgyáros Montgolfier családig. A Montgolfiér fivérek, Joseph-Michel (1740-1810) és Jacques-Étienne Montgolfier (1745-1799) voltak az első hőlégballon megépítői.
Pierre Montgolfiernek (1700-1793) tizenhat gyermeke volt (köztük a ballon feltalálói: Joseph-Michel és Jacques-Étienne). Pierre papírkészítő volt, akárcsak az ősei, már a XV. század óta. A családi malom Dél-Franciaországban, Ardéche régiójában, Vidalon-lés-Annonay-ban volt. A malom európai hírnévre tett szert.
Joseph 1740. augusztus 26-án született Vidalon-lés-Annonay-ban, Pierre tizenkettedik gyermekeként. Kíváncsi és találékony volt, de nem volt túl jó tanuló, mivel nem alkalmazkodott a korabeli fegyelemhez, ugyanakkor érdeklődött a fizika és a természettudományok iránt. Tanulmányai befejezése után, mivel nem akart a családi papírgyárba belépni, kémiai laboratóriumot hozott létre, majd egy kis időt Párizsban töltött, mielőtt visszatért volna Vidalonba dolgozni.
Étienne 1745. január 6-án született Vidalon-lés-Annonay-ban, a tizenötödik volt a testvétek sorában. Jobban teljesített az iskolában, mint Joseph, és építészetet tanult Párizsban.
1774-ben Pierre átadta a vállalat vezetését Étienne-nek, és Josephet nevezte ki a Montgolfier papírgyár műhelyeinek műszaki vezetőjévé. A vállalat növekedett, elsősorban Étienne-nek köszönhetően, aki 1777-ben kifejlesztette az első francia pergamenpapírt.
A hőlégballon feltalálása felé vezető kalandos úton a testvérek először hidrogénnel próbálkoztak, de azzal nem jártak sikerrel. Számos hipotézis létezik arra vonatkozóan, hogyan jött a forró levegő felhasználásának ötlete: Joseph feleségének száradó, gőzölgő inge és egy város ostroma is a lehetséges inspirációk között szerepel. A beszámolók szerint a testvérek különböző tüzelőanyagokkal kísérleteztek, szerves anyagok, például szalma, széna, nedves gyapjú, birkatrágya, régi cipő, sőt még rothadó hús égetésével is próbálkoztak kísérleteik során.
Az első nyilvános repülést 1783. június 4-én tartották Annonay-ban. Ezen a napon a ballon 1000 méter magasra emelkedett, és a felszállás után 10 perccel, 2 kilométerre szállt le. Sikeres repülésük híre gyorsan Párizsba jutott.
A következő tesztrepülésre 1783. szeptember 19-én került sor Versailles-ban, a királyi palota kertjében, XVI. Lajos előtt. Ekkor egy birka, egy kacsa és egy kakas voltak az utasok. Őket egy kerek fonott kosárba zárták, amelyet kötéllel rögzítettek a léggömbhöz.
A repülés sikerült, a léggömb a felengedés után 500 méteres magasságba emelkedett. A ballon nyolc percig repült, három és fél kilométert tett meg. Az állatok épségben földet értek, jól voltak. A szalmát nyugodtan legelésző birka jutalmul a királyi állatkertben élhetett tovább.
A kísérlet sikeres volt: sikerült jelentős terhet cipelni és túlélni a magasban való tartózkodást. A következő lépés az emberek felrepítése volt.
Étienne nekilátott egy új léghajó tervezésének, amely már elég nagy volt ahhoz is, hogy két embert szállítson. A léggömböt erre az alkalomra feldíszítették francia liliomokkal, a tizenkét állatövi jegy arany szimbólumaival és XVI. Lajos két egymásba fonódó L betűjével is.
Az első, emberrel a fedélzeten megvalósított repülésre október 19-én, majd november 21-én került sor, és itt már elérkezünk Párizsba is. Az első alkalommal a földhöz rögzítették a ballont egy kötéllel, novemberben pedig már szabad repülést hajtottak végre. A mintegy 850 kg súlyú léggömb zökkenőmentesen emelkedett a magasba, és a Tuileriák kertje felett érte el a legnagyobb magasságot: 1000 métert. Huszonöt perc alatt kilenc kilométert tettek meg a ballonnal. Ide, a Tuilerák kertjébe helyezték el végül az olimpiai hőlégballont is.
A család nemesi címet, akadémiai tagságot kapott, és a két testvért később lovaggá ütötték, jelmondatuk a „Sic itur ad astra!”, „Így jutunk a csillagokig!” volt.
A mi ballonjaink
2022. május elseje óta a budapesti Városligetben is van már lehetőségünk arra, hogy a főváros fölé emelkedjünk. Évszázados hagyomány elevenedett meg ezzel a Városligetben, a Liget Budapest Projektnek köszönhetően újraindult az egykor nagy népszerűségnek örvendő légi attrakció, a városligeti ballonozás. A Széchenyi fürdő szomszédságában fekvő Mimóza-dombon létesített Ballon-kilátó talajhoz rögzített légi kilátópontként működik, megnyitása óta bárki megcsodálhatja 150 méter magasból a budapesti panorámát. A tavaszi, napsütötte Városliget hangulatát másfél évszázaddal ezelőtt Szinyei Merse Pál is megörökítette a Léghajó című festményén – a művész előtti tisztelgésképpen a két éve munkába állított óriási ballon Szinyei festményéről is ismerős piros-fehér csíkozással készült. (Erről ITT írtunk bővebben.)
Fotók: Vogt Gergely/Demokrata
