Költőnek kiváló barátom, K. I. fantáziált nekem, amiből kiderült, hogy sci-fi íróként is jól képzelődött. Ugyanis minden valamire való „szájensfiksönnek” van markáns valóságmagva.

A következőt mondta: Még mindig nem ismerték föl a lomha eszű európai politikusok, hogy milyen veszedelemben forog a világ. Ezek a terroristák megbénítják az EU-t. Gondold meg! Bemennek a háztartási boltba, vesznek néhány átlátszatlan nejlonzacskót, kitömik újságpapírral és kilógatnak belőle egy gumicsövet. Elhelyezik azokat a zacsekokat különböző helyekre, pályaudvarokra, metrószerelvényekre, nagy forgalmú épületek átjáróira, kórházakban, iskolákban, kormányablakokban, meg mit tudom én hol, és fülbe súgnak, hogy merényletsorozat készül.

Mit tehet a hivatal? Leállítja a közlekedést, bezáratja a színházakat, mozikat, szórakozóhelyeket, iskolákat, az üzemekből hazaküldi a dolgozókat, két vasúti megálló közt a nyílt pályán várakoztatja a vonatokat, visszatartja a repülőjáratokat, fölfüggeszti a benzin­árusítást a kutaknál. S ha még azt is elsuttogják, hogy megmérgezték az ivóvíztárolókat, elzárják a csapokat. S ha csak egy nejlonzacskó fölrobban, olyan őrületes pánik tör ki, hogy megbénul az egész oly bölcs és oly humánus európai unió szervezete. Mert öreg! Azokkal nem lehet kesztyűs kézzel hadakozni, akiknek mit sem ér a saját életük se. Mert ezek a mindenre elszánt fickók nemcsak a mások életét nem becsülik, hanem a magukét sem. Amazok még mindig nem fogták föl ép ésszel, hogy törvényekhez ragaszkodó, humanitárius erkölcsökkel megvert hatalmi gépezet mit sem tud kezdeni velük, mert ők halálukkal a hetedik mennyországba szállnak, a nyomorúságos keresztények pedig pokolra mennek.

És mit tesz Isten, mit nem? Másnap a belgák bezáratják a metróvonalakat, megtiltják a nyilvános előadások megtartását, nem járnak a repülők, a vasúti szállítások állnak, megbénul Belgium papírral kitömött nejlonzacskók nélkül is.

És akkor idejön egy halloween-fejű kis dundonc, és a kétméteres Fodor Gábor mellett Szundi törpeként a liberalizmus fölsőbbrendűségéről karattyol, halálosan komoly arccal. Hónapok óta képtelenek rászánni magukat a cselekvésre, „majd megbeszéljük”, halogatják a tetteket. Holott cselekvő terroristákkal állnak szemben. A visegrádiak után a leg­épeszűbb angol, Cameron kijelenti, hogy még az év végéig nekilátnak a terroristák szívének, az Iszlám Állam centrumának bombázásához.

De mivel foglalkozik az EU? Úristen! Ne tudjátok meg. Összeülnek a húszak, miközben ég fejük fölött a tető, és hosszas vitatkozás után eldöntik, hogy még fél évre meghosszabbítják az embargót Oroszország ellen. Miután kiderült, az eddigiek mit sem használtak, hiszen Putyin bele sem nyikkant, de a tagállamok mérhetetlen károkat sínylettek meg, mi magyarok is, ránk rohad a hús, a zöldség, a gyümölcs.

Ez azonban nem érdekli az európai politikusokat. Csak ragaszkodnak saját buta rögeszméikhez. Majd ők megmutatják Putyinnak! Holott Oroszország nélkül nem tudják megoldani a terroristakérdést, Putyin nélkül nem tudják kihúzni a méregfogat, Szíria belháborúit. Nem látják be, az arab országok más kultúrák szerint működnek mint Amerika vagy Európa, s ha azokat fölszámolják, úrrá lesz a káosz, amely azonban ránk is szórja perzselő hamuját, mint egy eszeveszett vulkán. A magyar ellenzék meg vinnyog, mint a fába szorult féreg. Ha még van egyáltalán.