A marhák gyilkos böffenése

Mint Brüsszelben mondják, elviselhetetlenül nagy az állattenyésztés környezeti lábnyoma. A zöldek arra hivatkoznak, hogy a szarvasmarhák szellentéseivel hatalmas metánmennyiség távozik a levegőbe, és ez fenntarthatatlan. Persze, aki csak egy kicsit is ért az állattartáshoz, az tudja, hogy a metánt elsősorban böfögésükkel juttatják a légkörbe a kérődző állatok, vigyázat: nemcsak a marhák, hanem a természetben élő vadak is! A szarvasmarhák böfögésének gyakoriságát ma már laboratóriumokban is vizsgálják, mert ez lett a továbbtenyésztés egyik kritériuma. A zöldhisztéria eredménye…

Tele a levegő

Szalai Tamás Ipoly menti legelőjén százas gulya keresi a füvet. Keresi, mert szárazság van megint, kiégtek a legelők.

A férfi végzettsége szerint közgazdász-külkereskedő, egy budapesti multicéget hagyott maga mögött, hogy itt, Gejtáron gazdálkodhasson a családjával. Feltűnően sok a borjú a gulyában, majd mindegyik tehénhez tartozik egy. Itt ez az üzlet menete: az anyaállatokat – és a gulyában látható hatalmas bikákat – megtartják, a szaporulatukat viszont eladják. A bekerülési költségek – gyógyszer, takarmány, szállítás, miegyéb – 50 százalékkal nőttek, az átvételi árak viszont alig emelkedtek, mondja a gazda. Mindenki igyekszik egy kicsit segíteni magán, ő száz hektáron rozst, zabot, lucernát, vörös herét termel, hogy ne érje váratlan zavar a takarmányozásban. Ma élősúlyban 1000-1200 forintot ad kilogrammonként a kereskedő egy vágótehénért, a bekerülési összeg pedig elérheti az 1000 forintot is. Nehéz műfaj ez. Szalai Tamás szerint a környékben már legalább 10-15 gazda feladta a marhatenyésztést, a közeli Patakon például működött egy 200-300 egyedből álló tejes tehenészet, de sok éve már az is bezárt.

Hollandia, Svédország és Dánia agrár-, illetve állattenyésztési lábnyomát is túlságosan nagynak látják egyes szakemberek, a Bonni Egyetem szerint az első lépcsőben legalább 75 százalékkal kellene csökkenteniük állattartó ágazatuk teljesítményét. Sürgetnek a zöldek, a Brüsszelhez bekötött holland, svéd, dán politikusok pedig cselekedni akarnak. Noha az ENSZ által is megállapított tény, hogy a metán- és szén-dioxid-termelésben az energiaszektor és a hulladékfeldolgozás adja a döntő hányadot, a mezőgazdaság részesedése csak 14 százalék, ezen belül az állattenyésztésé legfeljebb hét. Ráadásul nem az európai, hanem a délkelet-ázsiai és a dél-amerikai állattenyésztés a fő kibocsátó. Amúgy gyakran adódnak olyan napok – főként így nyáron –, amikor 130 ezer utasszállító repülőgép van a levegőben a világon. De elég erős az idegenforgalmi lobbi ahhoz, hogy erről ne essen szó sehol se.

A bonni kutatók leszögezték, tarthatatlan a mai európai egy főre eső 80 kilogrammos éves húsfogyasztás, minél előbb – 2030-ra – húsz kilogrammra kellene mérsékelni. Mert csak így valósítható meg a rövid távú cél, a metán és a szén-dioxid kibocsátásának a csökkentése. Egyelőre csökkentésről van szó, 2050-re viszont már el kell érni a kibocsátás megszűnését. Vagyis az európai klímasemlegességet. Ennek érdekében Brüsszel élesítené a Mercusor szabadkereskedelmi szerződést, amely úgy akarja átalakítani a globális gazdaság szerkezetét, hogy a perifériákról, például Brazíliából látnák el mezőgazdasági terményekkel Európát, amely viszont magas szintű technológiával fizetne értük.

Hollandia állt a leépítési folyamat élére, de ott nem csak a klímavédelem kérdéseivel érvelnek az érintettek. Az Állatvédelmi Párt, illetve a D66 nevű politikai formáció is az állatok védelmét tűzte a zászlajára. Hangoztatva, hogy a társadalom nagyon is érti, miről van szó, ezért mérsékli a húsfogyasztását, és egyre több ember tér át a vegetáriánus étkezésre. A két politikai erő szerint ezt tömegessé kellene tenni, illetve felpörgetni a mesterséges hús előállítását és alaposan megemelni a természetes húsok forgalmának adóját. A műhúst készítő laborok és üzemek 60 millió eurós támogatást kapnak évente az országban annak ellenére, hogy a műhús előállítása a rákos sejtek burjánzásának folyamatát másolja le, ez a „tenyésztés” mechanikája.

Sült bogár vagy hús?

A holland állam már földeket vásárol fel, hogy azokon megszüntethesse az agrárgazdálkodás minden formáját, de elsősorban az állattenyésztés lehetőségét. Lassú, lopakodó folyamat ez. Haarlem városatyái sokkal határozottabbak, ők egyszerűen betiltották a húst, húskészítményeket, felvágottakat ábrázoló hirdetéseket. A Wakker Dier szintén holland állatvédő egyesület pedig elérte, hogy egyre kevesebb húsos recept kerüljön bizonyos szószok, tészták, konzervek és egyebek csomagolására.

A nádudvari Boros Forrai Valéria és férje, Boros József is közgazdászdiplomát szerzett. Valéria a Magosz Hadú-Bihar vármegyei Gazdasszony-tagozatának elnöke. Dolgoztak multicégeknél, de fárasztóan egyhangúnak találták azt a munkát. Kétszázötven limousin anyatehenet tartanak, azért ezt a fajtát, mert a limousin jól elvan a szikes legelőkön is. Alapos gazdálkodók: az általuk művelt 1400 hektáros termőterületről látják el a gulyát takarmánnyal, genomvizsgálatot végeztetnek minden új borjúnál, és egy érdekes digitális nyakörves rendszerrel figyelik a törzstenyészet egyedeinek aktuális állapotát. Az adatok telefonos applikáción is követhetők. A házaspár betartja a legszigorúbb természetvédelmi előírásokat, amelyeket a Hortobágyi Nemzeti Park támaszt a környékbeli gazdákkal szemben. Ezt sem könnyű, mondják, az unió abszurd adminisztrációs követelményei pedig még több gondot okoznak. Mintha csak azért találtak volna ki őket, hogy versenyhátrányba kényszerítsék az európai gazdákat. Példa erre a vegyszerhasználat szigorú korlátozása vagy a parlagoltatás előírása.

A műhús vagy a sült bogár lenne a jövő? A Boros házaspár szerint ezek sohasem pótolhatják a természetes húst az étrendünkben. Például a vörös húsok vas-, foszfor-, cink-, kreatin- és aminosav-tartalma a maga természetes közegében érvényesül, mint ahogy az a CLA zsírsav is, amely nemcsak a rák megelőzésében, de a testzsír csökkentésében is szerepet játszik.

Elindult a szervezkedés

Gazdák, akikkel beszéltünk, nem tudták megmondani, milyen lesz az élet a kritikus 2050 után, amikor beáll a Brüsszelben, illetve az Európai Bizottságot uraló hatalmi centrumokban megálmodott európai klímasemlegesség. Ausztria tesz kísérletet arra, hogy központi költségvetéséből biztosítson tisztes jövedelmet a gazdatársadalmának, amely a tervek szerint már semmit sem termelhetne, egyetlen feladata a táj rendjének és állapotának megőrzése lenne…

Idehaza erősödik az ellenállás. Bíró Csaba, szintén nádudvari gazda 32 éve foglalkozik állattartással. Elképzelhetetlennek tartja, hogy a környezetgazdálkodás természetes rendjéből kiszorítsuk a haszonállatokat mint a struktúra fontos alkotóelemét.

Bíró Csaba elmondta, ötszáz gazdával alakult meg a Hortobágy Menti Húsmarhatartók Szolgáltató Szövetkezete, összesen 13 ezer állatot tartanak. Megindult az a folyamat is, amely erdélyi, felvidéki, azaz határainkon túli tenyésztőket kapcsol be az összefogásba, kalkulációk szerint az általuk tartott marhák száma elérheti majd a százezres egyedszámot is. Bíró Csaba szerint a hazai gazdálkodók annyi előnnyel indulnak másokhoz képest, hogy a kormány többféleképpen is támogatja őket. Jelentősen meghosszabbította például az állami legelők bérleti idejét, és persze felvállalta az EU-val folytatandó kemény vitákat is a gazdák érdekében. A cél a magyar marhatenyésztők teljes összefogása, és ezt már 75 százalékban sikerült is megvalósítani.