Új politikai formációk a siker kapujában?

2024 őszén három egykori keletnémet tartományban kerül sor választásokra: szeptember 1-jén Szászországban és Türingiában, szeptember 24-én pedig Brandenburgban. Az európai parlamenti választások eredményei alapján ősszel akár mindhárom tartományban az Alternatíva Németországnak (AfD) adhatja a tartományi miniszter személyét. Az az AfD, amelyiket a társadalom nagy része – kétes orosz kapcsolatai, valamint a Harmadik Birodalomhoz fűződő félreérthető viszonya miatt – elutasít, és amelyet a végletekig megpróbál elszigetelni a német politikai élet. Az AfD esetleges átütő sikere mögött több hosszú távon fennálló ok is húzódik, amelyeket érdemes részletesebben megvizsgálni.

Hol a nagy integráció?

A keleti tartományok gazdasági teljesítménye jelentősen elmarad a nyugatiakéitól. Átlagosan csaknem 20 százalékkal gyengébbek a gazdasági mutatók, és az egy főre jutó GDP a nyugati átlag 70 százalékát sem éri el mindenhol. Ez részben a német újraegyesítés utáni bér- és a jelentős vagyoni különbségek következménye. A keleti tartományokban a bérek mintegy 20-25 százalékkal alacsonyabbak, mint nyugaton, bár a megélhetési költségek is kedvezőbbek.

A két országrész közti szakadék az elmúlt években nemhogy csökkenni látszana, hanem mintha tovább mélyülne. Az újraegyesítés után számos hibás politikai döntés született, amely hozzájárult a keletnémet lakosság hátrányos helyzetéhez. Az egykori NDK-s németeket gyakran másodrangú állampolgárokként kezelték, és kizárták őket a politikai, gazdasági és társadalmi vezető pozíciókból. A minisztériumokban a keleti származásúak aránya egy százalék alatt van, és a nagyvállalatok felső vezetésében is alig találhatók meg. A hadseregben nincsenek keletnémetek vezető beosztásban, és az akadémiai szférában és az igazságszolgáltatásban is csak nagyon alacsony arányban képviseltetik magukat.

A három tartomány

A keleti tartományok lakói jellemzően bevándorlásellenesebbek, és hajlamosak a szélsőségek támogatására, legyen az szélsőjobb vagy szélsőbal. Az AfD háromszor annyi szavazatot kapott az Elbától keletre a júniusi európai parlamenti választásokon, mint a nyugati tartományokban. A sors iróniája, hogy a keleten népszerű populista pártot, az AfD-t is nyugatnémetek alapították, és a pártvezetést a mai napig ők adják. Az egykori szocialista állampárt jogutódja, a Die Linke (Baloldal) is jobban teljesített keleten, ahol a szavazatok körülbelül 5 százalékát kapta, míg nyugaton csupán 1-2 százalékos támogatottságot élvez. Az elmúlt tíz évben a keleti tartományokban erőteljes jobbratolódás figyelhető meg. Az AfD mindhárom tartományban vezető politikai erő, 27 százalék fölötti eredménnyel, amely erős alapot adhat számukra a sikeres szerepléshez az őszi választásokon. Őket követi a CDU 20 százalék körüli szavazataránnyal. A baloldali pártok, amelyek a szövetségi kormánykoalíciót alkotják, egyenként 10 százalék alatti eredményt produkáltak, kivéve Brandenburgot, ahol az SPD 13 százalékos támogatottságot szerzett. Egy új baloldali formáció, a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW), amely a júniusi EP-választásokon első alkalommal mérette meg magát, igen jól szerepelt.

A 2024 augusztusi közvélemény-kutatások is egyértelműen az AfD győzelmét prognosztizálják, van azonban egy csavar a történetben: az összes párt kizárja a koalíciót az AfD-vel. Így hiába lehet a legerősebb politikai erő, koalíciós partner hiányában akár ki is maradhat a tartományi vezetésekből.

Szászországban az AfD-t 32 százalékon, a CDU-t 30-on mérték, az AfD tehát szűken megelőzi a CDU-t. A BSW a legfrissebb, augusztus 24-i közvélemény-kutatás szerint 15 százalékon áll. A BSW előretörésével párhuzamosan az SPD, a Zöldek és a Die Linke is nagyot veszíthet szeptemberben. A jelenlegi felmérések szerint a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) a szászországi választások után jelentős tényezővé válik: a választási előrejelzések szerint az új párt álló helyzetből a harmadik legjelentősebb erő lehet Szászországban. Az SPD minden idők legrosszabb eredményét érheti el a szászországi tartományi választásokon (5-6 százalék). A Die Linke pedig teljesen kieshet a tartományi parlamentből. Szót kell még ejtenünk a Szabad Szászország elnevezésű szász nacionalista pártról, amely egyszerre lehet az AfD vetélytársa és szövetségese is. A párt vezetői koalíciót ajánlanak az AfD-nek, hogy ezzel megakadályozhassák a CDU–BSW-koalíciót a tartományban, ugyanakkor nem titkoltan az AfD-szavazók másodszavazataiért szállnak ringbe.

Türingiában az AfD-t 30 százalékon, a CDU-t 21-en, a BSW-t 20-on, míg a Die Linkét 14-en mérték. Így az előzetes mandátumbecslések szerint az AfD huszonnyolc képviselőt küldhetne a tartományi parlamentbe, míg a második helyezett CDU csupán huszonkettőt. Björn Höcke, a türingiai AfD vezetője már be is jelentkezett a tartományi miniszterelnöki székre, ugyanakkor nem valószínű, hogy meg tudja szerezni – annak ellenére, hogy az AfD minden jelenlegi felmérésben magasan vezet –, mivel az összes többi párt kizárja a koalíciót az AfD tartományi szervezetével, amelyet Türingiában „egyértelműen szélsőjobboldalinak” minősítettek. Ennek ellenére tény: Németországban szinte sehol máshol nem olyan erős az AfD, mint Türingiában, csak a szászországi tartományi választásokra készülő felmérésekben ér el hasonlóan erős eredményeket. Sahra Wagenknecht újonnan alapított pártja 2024. szeptember 1-jén a keletnémet tartományban is diadalt arathat: az előrejelzések és a közvélemény-kutatások szerint elsőre 20 százalék fölé juthatna Türingiában. Ez valószínűleg a jelenlegi kormánypárt, a Die Linke rovására történne, amely a felmérések szerint jelentős veszteségeket szenvedne el. Az előrejelzések szerint a Die Linke a 2024-es tartományi választásokon már nem lesz a legerősebb Türingiában, hanem csak a negyedik. Ez valószínűleg az AfD és a BSW felemelkedésével magyarázható.

Brandenburgban ennél valamelyest árnyaltabb a kép, de itt is az AfD áll az első helyen 24 százalékkal. Őket követi a CDU (19 százalék), az SPD (20), valamint a BSW (17). A kormányalakítás szempontjából a szavazatok ilyen megoszlása azt jelentené, hogy egyetlen párt sem tudna egyedül kormányozni, hanem koalíciós partnereket kellene keresnie.

Konklúzió

A fentiekből is kirajzolódik: több mint három évtized sem volt elegendő arra, hogy az NSZK és az egykori NDK közti különbségeket felszámolja a mindenkori német kormány. A keletnémet tartományok gazdasági, politikai és társadalmi helyzete jelentős hatással lesz a választási eredményekre. Az AfD erősödése a régióban nemcsak a jelenlegi gazdasági és társadalmi különbségekkel magyarázható, hanem az újraegyesítés utáni politikai hibák következményeivel is. A keleti és nyugati tartományok közötti szakadék mélyülése pedig tovább növeli a populista és szélsőséges pártok támogatottságát a régióban.

A keletnémet tartományok gazdasági nehézségei és az ott élők viszonylagos elégedetlensége is hozzájárul az AfD népszerűségének növekedéséhez. A keleti tartományokban tapasztalható alacsonyabb bérek és magasabb munkanélküliség mértéke szintén az AfD bevándorlásellenes és euroszkeptikus üzenetét erősíti. Az AfD migrációellenes álláspontja, valamint az, hogy előtérbe helyezi a biztonságpolitikai kérdéseket, sok szavazót vonzhat a keleti tartományokban, ahol a bevándorlás kérdése különösen kényes téma.

A szövetségi kormánykoalíció tagjai óriási vereséget szenvedhetnek ősszel: a Zöldek épphogy átcsusszanhatnak az 5 százalékos küszöbön, de Türingiában akár ki is szorulhatnak a tartományi parlamentből. A legnagyobb vesztes a Die Linke lehet, amely – a keleti régióban betöltött korábbi vezető pozícióját elveszítve – egyedül Türingiában számíthat mandátumra. Az AfD esetleges kormányalakítási esélyei pedig teljes mértékben attól függenek, hogy más pártok hajlandók-e koalícióra lépni velük. Míg a hagyományos pártok (CDU, SPD, Zöldek, stb.) jellemzően elutasítják az együttműködést az AfD-vel, a helyi politikai dinamikák és a választási eredmények változása akár új felállást is teremthet.

Érdemes ugyanakkor rávilágítani arra is, hogy a jobboldali(nak aposztrofált) pártok, mint a CDU és az AfD mind a három tartományban a szavazatok legalább kétharmadát szerezhetik meg, ennek ellenére várhatóan mégis nagykoalíció jön majd létre, az AfD kihagyásával. Egy biztos: a közvélemény-kutatók előrejelzései szerint az AfD vagy a BSW részvétele nélkül jelenleg nem lehetséges kormánytöbbség létrehozása. A két párt megkerülhetetlenné vált – egyelőre csupán tartományi szinten.

A szerző az Alapjogokért Központ nemzetközi kommunikációs koordinátora.