saba Gábor, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkára a megnyitón kiemelte: különleges alkalom ez a magyar-kínai kulturális kapcsolatok szempontjából, amikor a kínai gasztronómia és az ahhoz kapcsolódó tárgyi kultúra 5000 éves történetének régi korszakait bemutató nagyszabású kiállítás megnyitására kerül sor az Európa egyik leggazdagabb etnográfiai és népművészeti gyűjteményének otthont adó intézményben.

Hirdetés

Hangsúlyozta: a múzeumok együttműködéséből született kiállítás is példázza, miként járulhat hozzá a kulturális csere a különböző kultúrájú országok és népek közötti kölcsönös tisztelet és megértés erősítéséhez. Kiemelte: a kiállítás gazdag tárgyi, képi és szöveges anyag révén betekintést enged a kínai gasztronómia nyelvi, filozófiai és spirituális összetevőibe is.

A tárlat rámutat arra, hogy jelen korunk miképpen gyökerezik a kulturális hagyományokban, ősi tapasztalatokban és bölcsességben

– tette hozzá.

Hangsúlyozta: a Magyarország és Kína közötti civilizációs párbeszéd és kulturális csere fő irányelvei – a kölcsönös megértés és elfogadás – 75 éve változatlanok. Magyarország elkötelezett abban, hogy a jövőben tovább erősítsük kulturális együttműködésünket Kínával és ennek jegyében számos, a jelenlegihez hasonló szellemiségben és színvonalon megvalósított kiállítást rendezhessünk egymás országaiban – emelte ki.

Korábban írtuk

Gong Tao, Kína magyarországi nagykövete hangsúlyozta: a 2024-es év a kínai-magyar kapcsolatrendszer fontos éve, mert a diplomáciai kapcsolatok 75. évfordulóját és a kínai-magyar barátságot ünnepeljük. Erre építve szeretnénk tovább haladni, kölcsönösen megismerni egymást, tovább építeni a kapcsolatrendszerünket, egyre több együttműködési lehetőséget aknázva ki.

Mint mondta, a diplomáciai kapcsolatok 75. évfordulója alkalmából idén májusban Hszi Csin-ping kínai elnök sikeres, történelmi jelentőségű látogatást tett Magyarországon. Kiemelte: a két ország kapcsolatrendszere szintet lépett, kiterjedt, mindent átfogó kapcsolatrendszerré alakult át. Hozzátette: a májusi látogatás egyik eredménye a kiállítás, amely tovább erősíti a magyar-kínai kapcsolatokat. Elmondta: a kiállításon az ókortól a modern időkig láthatók olyan használati eszközök, amelyek az étkezési kultúrát jelenítik meg.

A tárlat bemutatja a kínai nemzet gasztronómiai kultúráját, ezáltal a mindennapi életbe is betekintést nyújt. A kínai ételeket a magyarok is szeretik, Budapesten járva sok kínai éttermet látunk – emelte ki, hozzátéve: a tárlat tovább erősíti a kulturális, a gasztronómiai együttműködést és ezáltal a két nép közötti baráti kapcsolatokat. Mint elhangzott, a Kínából származó, Liechtensteint, Párizst és Hong Kongot is bejárt kiállítás jelenlegi állomásán 2025. január 19-ig látható.

A megnyitón Yang Fan, a Kínai Nemzeti Múzeum igazgatóhelyettese és Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója beszélt a kiállítás létrehozásáról és a két intézmény együttműködéséről. Kemecsi Lajos úgy fogalmazott: a kiállítás kiemelkedő állomása a Néprajzi Múzeum és kínai társintézmények között zajló komplex együttműködésnek.

Kiemelte: a kínaiak számára az ételek és az étkezések nem hétköznapi jelentőséggel bírnak, hiszen nemcsak az alapvető létfenntartáshoz szükségesek, hanem az emberi kapcsolatok nehézségeinek áthidalására és a bensőséges kapcsolódás erősítésére is szolgálnak. Az étkezés a különféle művészi alkotások, így a zene, a tánc, a festészet, a szobrászat és a költészet ihletőjévé is vált Kínában.

A kiállítás tárgyainak segítségével a látogatók megtapasztalhatják a kínai étkezési kultúra különleges varázsát és tudását. Yang Fan is arról beszélt, hogy a látogatók betekintést nyerhetnek egy olyan kultúrába, ahol az ételek és italok elkészítése nemcsak evést és ivást jelentett, hanem spirituális erővel is bírt. Az étkezésről mint gazdag tartalommal bíró művészeti ágról beszélt, és arról a filozófiáról, amelyet magában rejt. Reményét fejezte ki, hogy a budapesti közönséget is magával ragadja a sokszínű kínai étkezési kultúra varázsa.