Az alkotmányos puccsról

Már nagyon forr a levegő Amerikában, sűrűsödnek az indulatok, kedvenc színészem, Mel Gibson sem tett lakatot a szájára a demokraták jelöltjét, Kamala Harrist illetően: „Szánalmas előéletű, és politikája sincs, amiről beszélni lehetne. Annyi az IQ-ja, mint egy kerítésoszlopnak.” Elmondta azt is, hogy ő Donald Trumpra fog szavazni. Uramisten, mi lesz itt, ha tényleg Donald Trump nyeri meg (újra) a választást! Mert ne legyenek illúzióink, a balliberális oldal képtelen veszíteni. Számukra csak addig tart a demokrácia, amíg ők vannak hatalmon. Amint azonban a politikai ellenfelet emeli fel választások útján a fasiszta, nacionalista, kirekesztő, rasszista és oroszbérenc többség – a megfelelő szó aláhúzandó –, a balliberálisok támadásba lendülnek.

Nézzük csak! Georgiában (korábban Grúzia) választás volt szombaton, amit a kormányzó Georgiai Álom a szavazatok több mint 54 százalékát megszerezve nyert meg. A párt 91 mandátumra számíthat a 150 fős törvényhozásban, amely a képviselői helyek 60,6 százaléka. Elég jó eredménynek látszik. Hogy miről álmodnak, miféle Georgiát szeretnének maguknak a győztes pártban, arról sokat elárul a tény, hogy a választást követően Orbán Viktor magyar miniszterelnök Georgiába látogatott, és első külföldi vezetőként gratulált a kormányzó Georgiai Álom pártnak. Szóval akkor ugye minden világos. Ők a barátaink.

Grúzia fontos lett volna a globalisták számára is. Idegesek is, hogy a grúzok a saját függetlenségükre szavaztak ahelyett, hogy vállalták volna a szorgalmasan haldokló Ukrajna szerepét, vagyis azt, hogy Oroszország déli határa mentén egy újabb véres válsággóc legyen belőlük, sok lövöldözéssel és halállal. Erre egyébként sajnos van némi esély, mert a vesztes ellenzék ordítva „alkotmányos puccsot emleget” – ez az, amire az elején utaltam, hogy nem ők nyertek a választásokon.

Georgia köztársasági elnökét, Szalome Zurabisvilit úgy kell elképzelnünk, mintha Göncz Árpádot látnánk női testbe zárva. Azt mondta a választások után: „Az egyetlen megmaradt független állami intézményként szeretném elmondani, hogy nem ismerem el ezt a választást. Nem lehet elismerni. Ez ugyanaz lenne, mintha elismernénk Oroszország belépését ide, Georgia alárendelését Oroszországnak. Az őseink nem ezért éltek. Nem fogjuk ezt eltűrni. Nem lehet elvenni Georgiától európai jövőjét.” És tiltakozást hirdetett hétfő estére.

Georgia ugyan nem Amerikával szomszédos, Antony Blinken amerikai külügyminiszter mégis sietve közölte, „bár a nemzetközi és helyi megfigyelők egyetértettek abban, hogy a választások napja általánosságban jól zajlott, tudomásul vesszük a szabálytalanságokról és szórványos erőszakról szóló jelentéseket… valamint csatlakozunk a nemzetközi és helyi megfigyelők felhívásához arról, hogy teljeskörűen vizsgálják ki a választással kapcsolatos jogsértésekről szóló jelentéseket”. Ugyanezt szögezte le Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is.

Vagyis miről van szó? Lezajlott egy parlamenti választás, ahol a kormányzó grúz patrióták nagyarányú győzelmet arattak egy „általánosságban jól zajló” választáson, és folytathatják Georgia békés építését. A béke itt kiemelt hangsúlyt kap. Ezt a globalisták nem tűrhetik. Tüntetésekre készülnek, és mindenfajta cirkuszra, hogy ha nem megy tiszta eszközökkel, akkor piszkos trükkökkel akadályozzák meg a többségi akarat érvényesülését. Hát ennyit a közelgő amerikai választásokról.