Táplálék vagy méreg az étel?

– Kutatásai szerint a haszonállatoknál és a feldolgozott élelmiszereket fogyasztó embernél egyes alap- és adalékanyagok, illetve növényvédő szerek a felelősek számos betegség kialakulásáért. Hogyan jutott erre a felismerésre?

– Négy évtizede tevékenykedem állattenyésztőként. Agrármérnöknek tanultam, ötévi kutatómunka után a termelésben kezdtem el dolgozni. Negyedszázadon át vezettem egy ezer tenyészkocás sertéstelepet, ezalatt 30 generációt láttam megnőni. Voltaképpen ez a sertéstelep lett az én kutatóintézetem. Az első 15 generáció hagyományos, természetes takarmányon nőtt fel, a második 15 a globális takarmányipar GMO-val és adalékanyagokkal kiegészített takarmányán, miután a korábbi funkcionális takarmányozást felváltotta az úgynevezett precíziós ipari takarmányozás. A gyártás átalakítása nyomán egyre gyakoribbá váltak a takarmányozás-élettani betegségek, az emésztési problémák, a szaporodásbiológiai rendellenességek. Szakértőként dolgozva Európában 300 sertéstelepen jártam, ahol hasonló problémákat tapasztaltam. Ezután kezdtem el a régen és most is rendelkezésre álló természetes, GMO-mentes alapagyagokból állati takarmányt előállítani, adalékanyagok nélkül. Állatorvos kollégáimmal ezerszámra vizsgáltuk meg a vágóhídra szállított sertések belső szerveit, mert arra voltunk kíváncsiak, hogy az általunk kifejlesztett takarmányozási gyakorlat hoz-e változást a haszonállatok egészségében.

– Milyen eredményekről tud beszámolni?

– Számos jó példát tudnék sorolni. Az egyik legfontosabb, hogy amennyiben egy fiatal kocasüldőcsapat petefészke policisztás lesz, és megváltoztatjuk a takarmányukat (kivesszük a belőle a hormonmoduláns génmódosított [GM] szóját), elmúlik a probléma, vemhesülnek, létrejön a „babavárás”.

– Hogyan terjedt ki a kutatása a humán vizsgálatokra?

– Alan Archibald, az Edinburgh-i Egyetem Orvosi és Állatorvosi Kara professzorának véleménye szerint a házi sertés orvosbiológiai modellként a legfontosabb állat, mivel méretében, anatómiájában, fiziológiájában, anyagcseréjében, patológiájában és farmakológiájában hasonló az emberhez. Mivel ugyanazokat a növényeket esszük, mint az állatok, ha a haszonállat takarmánya egészségtelen, akkor az ember elé kerülő húskészítmény is ártalmas lehet. Ezért az állatokat érintő kutatásaim mellett azt is vizsgáltam, mi az oka annak, hogy az elmúlt két-három évtizedben drámai mértékben romlott az emberek egészségi állapota, egyes betegségek pedig – köztük az allergia, az anyagcserezavarok, illetve az idegrendszeri bántalmak – már gyermekkorban jelentkeznek. Úgy vélem, hogy az állatoknak szánt takarmányok, illetve az emberi fogyasztás céljából előállított feldolgozott élelmiszerek egyes összetevői egészségkárosító hatásúak. Küldetésemnek érzem, hogy erről minél több fórumon, online és az írott sajtóban is tartsak felvilágosító prezentációkat a szélesebb közönségnek, de tanítok a természetgyógyász-képzésben is, és egyetemi előadásokat is tartok.

– Említene olyan vegyi anyagot, amely adalékként a takarmányba, illetve a feldolgozott élelmiszerekbe kerülve jelentősen befolyásolja az emberi szervezet biokémiai folyamatait?

– A lizin és az arginin két nagyon fontos, egymásra nagyon hasonlító fehérjealkotó aminosav. Mivel szabad aminosavként felszívódva versenyeznek a felszívódást segítő hordozómolekuláért, ezért antagonisták. A lizin egyike azoknak az esszenciális aminosavaknak, amelyeket a szervezet nem képes előállítani, de mivel szükségünk van rá, külső forrásból, fehérjebevitellel kellene pótolnunk. Ha a lizint szabad aminosavként adjuk a takarmányhoz és az élelmiszerekhez, az antagonizmus miatt a szervezetben argininhiányt eredményez, ami azért súlyos probléma, mert az arginin a donorja a nitrogén-monoxidnak, amelynek a hiánya akadályozza a kapilláris erek tágulását, végső soron a megfelelő keringést, ami az optimális vérnyomás feltétele, de segíti az új vérerek kiépülését, a hatékony mitokondriális energia termelését és az immunrendszer szabályos működését is. A multinacionális vállalatok azonban felfedezték a szabad lizin ízfokozó hatását, ezért a profitnövelés érdekében gátlástalanul használják az állati takarmányokban, ahogy a feldolgozott élelmiszerek előállításakor is, figyelmen kívül hagyva a nem kívánt mellékhatásokat. A hozzáadott lizin nagy része ugyanis nem képes felszívódni a vékonybélben, a vastagbélben a „rossz” bélbaktériumok által kadaverin, azaz hullaméreg keletkezik belőle, ami megjelenik az emberi fogyasztásra szánt húsban is. Véleményem szerint ezért emelkedik olyan drasztikus mértékben a hisztaminérzékeny emberek száma.

– Mióta engedélyezett a használata?

– A US Food and Drug Administration, az amerikai élelmezésügyi és gyógyszerészeti hatóság 1996-ban engedélyezte az úgynevezett glifozátrezisztens GM-növényeket. A hazai takarmánykeverékek és tápok nagyjából 1996-ig GMO-mentes alapanyagokból készültek, a szabadkereskedelem révén a 2000-es évek elejétől megnyíltak a lehetőségek a génkezelt takarmánynövények és a szabad aminosavak használata előtt, amelyeket a nemzetközi takarmányipar előszeretettel használ.

– Milyen ételekben találunk hozzáadott lizint?

– Többek között olyan húskészítményekben, mint a felvágottak, a szafaládé, a virsli, illetve főtt, füstölt termékek. Mindenféle szószok és mártások alkotója, amely finom ízt kölcsönöz az ételnek, például az iparilag előállított ketchupban is ott van. Ezekben az ételekben a négy alapíz mellett egy titokzatos ötödik, az úgynevezett umamiíz is megjelenik, ami az aminosavként hozzáadott szabadlizin-tartalma miatt függőséget okoz.

– Hogyan hatnak a gyomirtó szerekben található vegyi anyagok, például az atrazin és a glifozát az élő szervezetre?

– A glifozát totális gyomirtó szer, a világon a legnagyobb mennyiségben felhasznált vegyszer. Például a glifozát jelenlétében sem az állat, sem az ember mikrobiomjának épségét nem lehet megóvni. Sérül a hatékony mitokondriális energiatermelés, jelentős szerepet játszik a kettes típusú cukorbetegség létrejöttében. A glifozát hormonmoduláns vegyület, többek között a lányoknál és a nőknél jelentkező policisztás petefészek kialakulásáért is ez a vegyszer a felelős. Erről a franciaországi Caeni Egyetem Biokémiai és Molekuláris Biotechnológiai Laboratóriuma közölt megcáfolhatatlan tanulmányt.

– És az atrazin?

– A világon a második legnagyobb mennyiségben felhasznált vegyszer is gyomirtó szer. A kukorica monokultúrás termesztésénél alkalmazzák. Tyrone B. Hayes, a University of California professzora korábban a békák szaporodását vizsgálta 0,1 ppb/liter (ppb: milliárdadrész – a szerk.) atrazintartalmú vízben. Azt tapasztalta, hogy a növényvédő szer hatást gyakorol a nemi hormonok működésére. A megfigyelések során a lárvákból kifejlődött békák fele petefészekkel, tíz százaléka herével, a maradék 40 százalék petefészekkel és herével is rendelkezett, vagyis az emberi környezetszennyezés hatására, főként a gyomirtó szerek alkalmazása nyomán a természetes vizekben élő békák neme megváltozott. Fontos hangsúlyozni, hogy jelenleg az ivóvizekben a megengedett atrazintartalom 3 ppb literenként! Az atrazin az egyik fontos kiváltó oka a nőket érintő endometriózisnak és a férfiak tesztoszteronhiányának.

– A világ termőterületeinek mekkora részén termesztenek génmódosított növényeket?

– A világon, az amerikai kontinensen, Ázsiában, Afrikában, Ausztriában a GMO-növények vetésterülete több mint 450 millió hektár. A mezőgazdasági művelés alá vont földek több mint 30 százalékán termelnek ilyen növényeket, köztük szóját, kukoricát, búzát, árpát, cukornádat, cukorrépát, cukornádat és gyapotot. Bár Magyarországon nem lehet GMO-növényeket termeszteni, az EU szabadkereskedelme révén hazánkba is érkezik génkezelt, glifozátos szója, jellemzően állati takarmányozásra, de élelmiszerekbe is kerül. A glifozát a nemzetközi kutatások szerint is károsítja a bélbaktériumokat, miközben szennyezi a talajt és számos hasznos talajbaktériumot megöl.

– Milyen konkrét betegségek megjelenésével hozhatók összefüggésbe az említett növényvédő szerek?

– Figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD), autizmus, gyulladásos bélbetegségek, metabolikus szindróma, mitokondriális betegség, kettes típusú cukorbetegség, de a kinurenin-útvonal gátlása miatt szerepe van a daganatos betegségek kialakulásában is. A citokróm P450 enzimrendszer gátlása révén szerepe van a csontritkulásban. Érdekes összefüggés, hogy minden ipari GMO-tartalmú takarmányt fogyasztó sertésnek csontritkulása van, pedig 6-8-szor annyi D3-vitamint kap, mint az NRC szabvány szerinti igénye.

– A GM-növények előállításában az USA voltaképpen zászlóvivőnek számít, ami a Republikánus Párt kampányának is kiemelt témája volt…

– Robert F. Kennedy J., az amerikai egészségügyi tárca várományosa az elnökválasztás kampányzáró eseményén arról beszélt, hogy az USA-ban a 60-as években az embereknek csak mintegy hat százaléka volt krónikus beteg, de napjainkra ez az arány 60 százalékra emelkedett. Amint Kennedy fogalmazott, Amerika legnagyobb jelenkori egzisztenciális fenyegetettsége éppen a krónikus betegségek járványa. A politikus hangsúlyozta, hogy mindez azért történik, mert néhány évtizeddel ezelőtt a nagy bankok, mezőgazdasági, élelmiszeripari és gyógyszergyártó cégek olyan hatalomra tettek szert, amelynek következtében rablógazdálkodást vezettek be az amerikai lakossággal szemben. Véleménye szerint a Demokrata Pártot évtizedek óta azok a cégek uralják, amelyek az amerikai gyermekeket mérgezik, ezért fontos olyan elnököt választani, aki újra egészségessé teszi az országot.

– Minden nemzedék egyaránt veszélyeztetett?

– A nem optimális összetételű élelmiszerek fogyasztásának egészségkárosító hatása valamennyi generációt súlyosan érinti, de mivel a 90-es évek után felnövekvő nemzedék kora gyermekkortól fogyaszt génkezelt alapalanyokból előállított termékeket, esetükben sokkal hamarabb jelentkeznek az említett betegségek tünetei, mint az idősebb korosztályoknál.

– Miért nem tiltakoznak a tudósok?

– Ennek oka, hogy a multinacionális vállalatok voltaképpen már évtizedekkel ezelőtt „bevásárolták magukat” a tudományba, jóformán ma már azt is ők mondják meg, hogy kiből legyen híres tudós, hiszen a kutatásokat is ők szponzorálják.

– Mit gondol a magyar kormány friss intézkedéséről, amelynek nyomán jövőre tiltólistára kerülnek bizonyos alapanyagok a közétkeztetésben?

– Az irányt jónak tartom, ugyanakkor úgy vélem, hogy a tiltott termékek körét egyéb alapanyagokra is ki kellene terjeszteni. Probléma van például a főzésre használt pálmaolajjal, ami a csokoládétól a kekszen át a Túró Rudiig számtalan feldolgozott kényelmi élelmiszertermékben megtalálható. A pálmaolaj nem tartalmaz a többszörösen telítetlen zsírsavak családjába tartozó Omega-3 zsírsavat, de Omega-6-ot is csak 0,2 százalékban. Pedig az emberi agynak körülbelül 30 százaléka Omega-3 zsírsav. A nyugati táplálkozás fő problémája, hogy az Omega-3 és Omega-6 aránya 1:30-hoz, pedig az egészséges aránynak 1:3-hoz kellene lennie. Nyilván ehhez több halat kellene fogyasztani, de nem GM-szóján nevelt tenyésztett halat! Az ajánlottnál kevesebb Omega-3 zsírsav bevitele növeli a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét. De a felsoroltak mellett baj van a répacukrot (diszacharid) helyettesítő fruktózzal is, mert a fel nem szívódott fruktóz a vastagbélben csak a rossz bélbaktériumokat szaporítja. Komoly problémát okoz az is, hogy fehér lisztből készült kovászos kenyér helyett többnyire adalékanyagokkal gyártott teljes kiőrlésűt fogyasztunk, így nem tud érvényesülni a kovász áldásos hatása, amelynek révén a benne lévő gombák és baktériumok lebontják a szervezetünk számára káros anyagokat. Ki kell mondani: a teljes kiőrlésű adalékos kenyér lassan ölő méreg, egyenes út a vastagbéldaganathoz.

– Egyes vélemények szerint lehetetlen volna visszatérni elődeink tradicionális termelési kultúrájához, mert ipari tömegtermelés híján képtelenség lenne élelmiszerrel ellátni a Föld nyolcmilliárd főből álló lakosságát. Mit gondol erről?

– Ez nem így van! A növénynemesítés nagyszerű tudomány, célja, hogy többet termeljünk, jobb minőséget tudjunk előállítani. Ennek érdekében most már a genetikai mérnöki tudományt is tudjuk használni. Ennek ellenére a világ mezőgazdasági területének harmadán egy totális gyomirtó szer használatának érdekében „nemesített” fajtákat használunk. Az amerikai kontinensen már nagy területen pusztít a szója okozta hirtelen halál betegség, ez az előszele annak, hogy a glifozátrezisztens GM-növények termelése önmagát fogja felszámolni, mert 450 millió hektár termőföldet teszünk tönkre. Ez a világban hatalmas éhínséget fog okozni, több évtized kell, hogy a talajok termőképessége és humusztartama visszaálljon arra a szintre, hogy GM-mentes növényeket lehessen rajta termelni.

– Hogyan lehetne mégis csökkenteni a betegségek kockázatát?

– Egy városban nincs annál fontosabb közéleti kérdés, mint hogy a gyerekek egészségesen nőjenek fel, ezért legalább a közétkeztetésben, helyben termelt GMO- és adalékoktól mentes állati terméket és biominőségű növényi eredetű élelmiszert kellene termelni, ennek érdekében minden településen létre kellene hozni egy biogazdaságot. A mintát már megvalósította Szólláth Tibor polgármesterként Hajdúnánáson a Kenderes kerti biogazdaságban. Egyébként pedig keresni kell a helyi termelőket, ott még talán kikerülhetjük a globális takarmány- és élelmiszeripar huncutságait. Keressük a legelő állatok húsát, a természetes vizekben horgászott és a halastavi nem ragadozó, mindenevő halakat! Jó forrás a halászott tengeri hal (FAO fogási zóna 21, 27, 34, 61, 67), kerüljük az akvakultúrás tenyésztett példányokat. De mindenekelőtt rakjunk rendet a tudományban, és őszintén beszéljünk az egészségünket érintő legfontosabb problémákról!