Hirdetés

Mentálhigiénés szakértők szerint a külsejükkel kapcsolatos bizonytalanság és alacsony önbecsülés, az úgynevezett testtel való elégedetlenség (body dissatisfaction) áll a fiatal nők példátlan mértékű mentális zűrzavarának hátterében Nyugaton. Egyre több tudományos tanulmány állapítja meg, hogy a mentális problémák lányok körében tapasztalt ugrásszerű megnövekedése egybeesik azzal az időszakkal, amikor robbanásszerűen megnőtt a fiatalok körében a közösségi média használatának gyakorisága, aminek során folyamatosan megerősítést kereshetnek a kedvelések és megosztások formájában, és állandóan „tökéletes” testről vagy „tökéletes” életről szóló képekkel szembesülnek. (Stress and social media fuel mental health crisis among girls, theguardian.com, 2017. 09. 23.)

Brit felmérések szerint a 18–34 éves brit nők mentális válságának fő tényezői a külsejükkel kapcsolatos negatív kép (body image), a magány, a kapcsolati problémák, az anyagi természetű aggodalmak és a közösség médiában való rivalizálás. (Young women seeking mental helth help called „dramatic„, UK survey finds, theguardian.com, 2023.07.17.) Az amerikai egészségügyi szakhatóság (CDC) felmérése szerint 2021-ben a középiskolás lányok 57 százaléka számolt be arról, hogy „tartósan szomorúság vagy reménytelenség érzését tapasztalta” (szemben a 2011-es 36 százalékkal). Ez az arány majdnem kétszer akkora, mint a fiúknál, akiknek a 29 százaléka számolt be ilyen érzésekről.

A megkérdezett lányok 30 százaléka komolyan fontolgatta, 13 százalékuk pedig egy vagy több alkalommal meg is kísérelte az öngyilkosságot. (Analysis: There’s a mental health crisis among teen girls, pbs.org, 2023.02.24.) „Az amerikai lányok 30 százaléka mondta, hogy komolyan fontolgatja az öngyilkossági kísérletet, ez kétszerese a fiúk körében tapasztalt aránynak, és közel 60 százalékkal több, mint egy évtizeddel ezelőtt.” (CDC data shows U.S. teen girls „in crisis” with unprecedented rise in suicidal behavior, pbs.org, 2023.02.13.)

Más kérdés, hogy a férfiak (különböző statisztikák szerint) 3-4-szer nagyobb arányban követnek el sikeresen öngyilkosságot, mint a nők, míg az utóbbiak többnyire csak figyelemfelkeltés céljából kísérleteznek vele. A brit tinilányok elmeállapota sokkal rosszabb, mint a fiúké, és jóval nagyobb arányban tesznek kárt önmagukban, mint a fiúk, általában azért, mert sokkal kevésbé elégedettek önmagukkal. (The social context of adolescent mental health and wellbeing: parents, friends and social media, tandfonline.com, 2019.04.22.) Ugyanakkor egy amerikai tanulmány szerint a lányok több erőszakot alkalmaznak a barátjukkal szemben, hogy megpróbálják megoldani kapcsolati problémáikat, míg a fiúk igyekeznek visszafogni agresszív impulzusaikat, amikor a barátnőjükkel fennálló nézeteltéréseikről tárgyalnak.

Kapcsolódó cikkünk

Talán meglepő módon a tanulmány azt is megállapította, hogy ezt a fajta bántalmazást gyakrabban tapasztalják meg a fiúk (32,3 százalék), mint a lányok (23,6 százalék). Egyébként a fiúk nagyobb valószínűséggel tapasztalják meg a digitális randizással kapcsolatos bántalmazás valamelyik formáját is. (Digital dating abuse: many teens, more often boys, are being harassed online by a partner, saveservices.org, 2020.04.04.)

Igaz ugyan, hogy a nők valamivel nagyobb arányban használják a közösségi médiát, mint a férfiak, és nagyobb aktivitást is tanúsítanak rajta, de az elmeállapotuk általános és statisztikailag is bizonyított romlásáért mégsem csak a közösségi média hibáztatható önmagában, amely nem annyira létrehozza, mint inkább propagálja a feminizmus és liberalizmus által az utóbbi fél évszázad folyamán gerjesztett társadalmi anomáliákat és társadalom-lélektani torzulásokat, ezeket pedig ép ésszel tényleg nehéz elviselni. Nyilván ennek tudható be, hogy az amerikai fiatal, fehér és liberális nők több mint felét – egészen pontosan 56,3 százalékát – életük bizonyos periódusában elmebajjal diagnosztizálták. (Over 50% of liberal white women under 30 have a mental health issue. Are we worried yet?, eviemagazine.com, 2021.04.12.)

Gyógyszernek legalább ott van nekik az alkohol, mondhatnánk cinikusan. Amerikában a 25 és 55 év közötti fehér nők az elmúlt évtizedben egyre gyorsuló ütemben isszák magukat halálra, olyannyira, hogy a halálozásban az 1980-as évek elejének AIDS-járványa óta nem tapasztaltak ilyen mértékű kiugrást. Ez a tendencia rosszabb az USA középső részén élő nők esetében, még rosszabb a vidéki területeken és legrosszabb az alsó középosztálybeli nők körében, vagyis – bizonyos szempontból meglepő módon – a probléma leginkább a bibliaövezetben élő, tipikusan „amerikai”, vallásos és konzervatív „redneck” réteget sújtja.

Általánosságban a munkaképes korú fehér nők körében a kábítószer- és alkohol-túladagolás aránya megnégyszereződött, az öngyilkosságok száma pedig 50 százalékkal nőtt. („We don’t know why it came to this”, As white women between 25 and 55 die at spiking rates, a close look at one tragedy, washingtonpost.com, 2016.04.08.) Manapság Amerikában az ivászat kétszer annyi középkorú fehér nőt öl meg, mint két évtizeddel ezelőtt. Akkoriban a fehér és a mesztic nők körében viszonylag hasonló volt az alkohol okozta halálozási arány, a fekete nők esetében pedig jóval magasabb. Azóta azonban a feketék halálozási aránya csökkent, a meszticeké kissé, a fehér nőké viszont jelentősen emelkedett. (Nine charts that show how white women are drinking themselves to death, washingtonpost.com, 2016.03.23.)

Nem meglepő módon a 35 év fölötti gyermektelen nők körében legnagyobb a tivornyázás – polkorr nevén „alkoholfogyasztási zavar” – kockázata, de a középkorú nők nemzedéke is nagyobb valószínűséggel vedel, és a tendencia egyre romlik: a 2018 és 2019 között 35. életévüket betöltő nők 60 százalékkal nagyobb valószínűséggel néznek rendszeresen a pohár fenekére, mint akik 1993 és 1997 között töltötték be a 35. életévüket. (Childless women aged 35 and up are binge drinking more: addiction experts, nypost.com, 2023.06.26.) A történelem során először a nők megelőzik a férfiakat a tivornyázó ivászatban. (For the first time in history, women are binge drinking more than men, texashealtj.org, 2023. 04. 13.)