Előrelépés az „ötök” rendszerével

A Magyar Labdarúgó Szövetség éves rendes közgyűlésén ismertette a következő öt év stratégiai tervét. Visszatekintve az elmúlt tizennégy év a magyar labdarúgás felemelkedéséről szólt, az infrastrukturális fejlődés mellett a magyar labdarúgó-válogatott egymás utáni három Európa-bajnoki szereplése is kiemelendő. A stratégiai beszámoló alapján ugyanakkor „az utánpótlásképzés hatékonysága, különösen figyelembe véve a befektetett erőforrásokat és erőfeszítéseket, nem éri el a kívánt szintet, a tehetségek képzése, beépítése, értékesítése terén a fejlődés elmaradt a várakozásoktól”. Az MLSZ a következő öt évre erre a területre helyezi a hangsúlyt, ezért megvizsgálják az akadémiák hatékonyságát, és ösztönző rendszert hoznak létre a kluboknak. A jövőben a magyar élvonalban egyszerre öt magyar játékosnak kell pályán lenni, ebből az egyik U21-es játékos legyen. Aki nem teljesíti, 500 millió forinttól és jelentős taoforrásoktól is eleshet. Az MLSZ elnöke szerint ezzel nem büntetni, hanem ösztönözni akarják a klubokat.

Az okok

Az utóbbi években nem nőtt kellőképpen a magyar játékosok száma, mondta Csányi Sándor a közgyűlésen.

– Nem fogadható el, hogy miközben a szövetség 15 évig rengeteg pénzt fordított a magyar játékosok képzésére, ne legyenek pályán magyar labdarúgók. Mivel kötelező szabályozást nem lehet hozni ebben a kérdésben, a szövetség pénzügyi ösztönzőket használ a hazai labdarúgók számának növelésére – jelentette ki.

A rendszer felkészül természetesen az ad hoc esetekre, mint sérülés vagy kiállítás, ezért lesznek korrekciós mechanizmusok, egyszázalékos eltérések, de „taktikázni” nem lehet, vagyis öt magyarral kell kiállni a 33 mérkőzésen, hogy a végén kijöjjön a matek a magyar játékpercekben.

Orbán Viktor miniszterelnök az MLSZ döntéséről az M4 Sport kérdésére az alábbiakat mondta:

„Épp ideje volt már ennek. Fontos, hogy a bal kéz tudja, hogy mit csinál a jobb. Tehát szerintem most már az akadémiákról elég nagy számban jönnek ki olyan jól kiképzett fiatal játékosok, akiket bátran lehet játszatni akár az első osztályban is. Ennek gátját jelenti, hogy ebben a pillanatban olcsóbban vagy könnyebben vagy talán kiszámíthatóbban tudnak a klubok külföldi játékosokat igazolni, akik így viszont kiszorítják a saját nevelésű játékosokat. Mi sem jártunk az élen e tekintetben. Tehát egy külső kényszer, ami a profi csapatokat arra kényszeríti, hogy be kell engedniük fiatal magyar játékosokat. Tehát én abban bízom, hogy az MLSZ nemcsak beszél erről, hanem ezt meg fogja csinálni és ki fogja kényszeríteni. A magyar labdarúgásnak szerintem erre nagy szüksége van.”

Magyar játékpercek

A Magyar Labdarúgó Szövetség stratégiai beszámolójában látható, minimálisan emelkedett a magyar játékosok átlagszáma az élvonalban, míg a 2020/2021-es szezonban mérkőzésenként 6,4, az elmúlt kiírásban, 2023/2024-ben 6,6 játékos szerepelt. Az első osztályban a magyar labdarúgók pályán töltött átlagos ideje stabilan 60 százalék körül alakult, de a mutatóban elég nagy a szórás, hiszen van olyan klub, amelyik csak magyarokkal játszik, két-háromnál viszont alig találni magyart. A fiatal játékpercekben a 79 percből mindössze 79,86 perces emelkedés mutatkozik, bár az MLSZ szerint szinte minden klub megtalálta azt az egy-egy fiatalt, akit beépítettek a csapatba, és ez nagy előrelépés a korábbiakhoz képest.

Érdekes megnézni, hogy az NB I. első négy csapat közül háromnak a legrosszabb a magyar játékpercek aránya. Az m4sport.hu részletes kielemzésében azt láthatjuk, a Ferencváros a lista utolsója, előtte a Győr és a Puskás Akadémia áll. Szintén érdekes adat, hogy a csak magyarokkal szereplő Paks mögött az élvonaltól búcsúzó Kecskemét következik, a tabellán jelenleg ötödik MTK a magyar játékospercek számában a harmadik legjobb.

A játékpercek száma nem egyenlő azzal, hogy a legtöbb magyar lép pályára. A Nyíregyháza és a Kecskemét egyaránt 26-26 magyar játékost szerepeltetett az élvonalban, de előbbinél 11 külföldi is játszik, utóbbinál csupán négy. A Fradi ezen a listán is utolsó 11 magyarral és 24 külföldivel, a Puskás és a Győr összevetésében viszont a Felcsút 13, míg az ETO 23 külföldit foglalkoztat, a 12-12 magyar mellett. Tehát az FTC csupán egy magyar játékossal marad el a Puskás és a Győr mögött úgy, hogy a zöld-fehér klub az egyetlen, mely az elmúlt hat évben főtáblás, illetve csoportkörös a nemzetközi európai kupasorozatokban.

A Ferencváros elnöke, Kubatov Gábor még ősszel, egy sportfórumon kiemelte: a Fradi által képzett játékosok közül 50 (!) szerepel az első és másodosztályban.

– Látható, hogy a Fradinál volt a legtöbb külföldi az elmúlt szezonban, de a helyzet javult, már ők is törekednek arra, hogy fiatalokat építsenek be. Bízom benne, hogy ha nem is a következő, de a 2026/2027-es szezonban lesz annyi fiatal magyar tehetség a Fradiban is, hogy tudja teljesíteni ezt – nyilatkozta Csányi Sándor az MLSZ közgyűlése utáni sajtóeseményen.

A 12 csapatos NB I.-ből jelenleg hét felel meg az új kritériumoknak. Klubonként öt magyar nem tud minden meccset végigjátszani, tehát nagyjából minimum háromszor ennyi magyar játékosra lenne szükség, ha a mennyiséget nézzük. Az viszont kérdés, van-e ennyi minőségi magyar focista.

Magyarok a kezdőcsapatokban

Megnéztük a szezon első négy legjobb csapatának kezdő tizenegyét fordulóról fordulóra. Fontos megjegyeznünk, csak a magyar nemzetiségű játékosokat számoltuk, a magyar útlevéllel is rendelkező, kettős állampolgárokat nem – bár ők a fent említett játékospercekbe beleesnek.

A Paks esetében, mivel százszázalékosan hazai labdarúgók alkotják, eleve elmondható, hogy a kritériumoknak tökéletesen megfelelnek. A két éllovas, a címvédő és az elmúlt hat bajnokságot megnyerő Ferencváros és a jelentős utánpótlás-akadémiát is működtető Puskás esetében érdemes megnézni, hogyan alakult a magyarok aránya. Nem a játékospercek tekintetében, hanem a kezdőknél. Mivel a két csapat fej fej mellett haladt a bajnoki címért folytatott versenyben, az utolsó fordulóig nyitott maradt a kérdés. Azért is érdemes egy pillantást vetni erre a statisztikára, mert Csányi elnök úr is csak a Fradit emelte ki.

Nézzük akkor először a Fradit mint sokszor emlegetett negatív példát, mivel a legkevesebb magyar játékosperc köthető hozzá. A szezont érdemes kettébontani, mivel a statisztika is eltérő képet mutat. Ennek egyik oka, hogy két edző irányította a zöld-fehéreket. Az őszi szezonban a magyarok kevesebb játéklehetőséget kaptak, igaz, akkor még a bajnokság mellett a nemzetközi sorozatban a főtábláért, illetve a főtáblán küzdöttek. Öt alkalommal fordult elő, hogy mindösszesen egy magyar szerepelt a kezdőben, kapusposzton Dibusz, majd az ő sérülése miatt Varga Ádám. Ebből egy olyan eset volt, amikor még a cserék között sem lépett pályára honfitársunk, a harmadik fordulóban, a DVTK ellen. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a gólerős válogatott csatár, Varga Barnabás az Európa-bajnokságon elszenvedett sérülés miatt az első fordulókban nem játszhatott. Az őszi szezon alatt ugyanakkor kétszer így is előfordult Jansen edzőnél, hogy négy magyarral állt ki a Fradi, sőt a 14. fordulóban a 3-3-as DVTK elleni meccsen öten is a kezdő tizenegy tagjai voltak. Öt magyar szerepeltetésére a kezdőben áprilistól háromszor is volt példa.

Látható az is, hogy a januárban kinevezett Robbie Keane vezetőedző alatt a tavaszi idényben egyre több magyar kapott lehetőséget. Köztük a fiatal tehetség, Tóth Alex, aki márciustól stabil kezdővé lépett elő. Itt tegyük hozzá, miután búcsúzott a Fradi a nemzetközi kupától, emelkedett a magyarok száma a kezdőben, bár nem állítjuk, hogy a kettő között összefüggés van.

A Puskás Akadémiánál – ahogy miniszterelnök is megfogalmazta – szintén nem jártak élen a hazai játékosok szerepeltetésével. Szintén csak a kezdőket és csak a magyar születésű játékosokat tekintve elmondható, hogy hat esetben csupán két magyar játékos volt a pályán. Az állandóságot a válogatott Nagy Zsolt képviseli, de kapusposzton Pécsi Ármin is sokat hozzátett a magyararányhoz. Általánosságban három magyar található a kezdőkben, de öt esetben négyen is pályára léptek a kezdő tizenegyben.

Összevetettük a két klub egymás elleni három meccsének kezdő összeállítását is. A nyolcadik fordulóban nemcsak a meccset, a magyararányt is a Fradi nyerte, előbbit 3-0-ra, utóbbit 3-2-re. Fordult a tendencia Felcsúton, a 19. fordulóban, az 1-0-s Puskás-győzelem mellett 3-2-es magyararányt láthattunk a kezdőben. A legutolsó egymás elleni meccsnél, az 1-1-et hozó 30. fordulóban a Fradinál négy, a Puskásnál két magyar volt a kezdőben.

A nemzetközi kupaszereplést elérő, lapzártánkig negyedik helyen álló Győr esetében sem számottevő a magyarok aránya. Bár játékpercekben a Puskás mögött állnak, a kezdőcsapatokat tekintve jobb képet mutatnak, hiszen mindössze háromszor fordult elő, hogy két magyar születésű volt a kezdőben, többnyire három és négy váltogatta egymást. A 25. fordulótól pedig stabilan négy magyar kezdett.

Hatás-ellenhatás

Az MLSZ döntése után megszólalt két nagy múltú hazai klub is. Az Újpest FC közleményében azt írta: „Az új elnökségnek jelezzük, a jövőben inkább szeretnénk alkotótársként, mintsem elszenvedőként részt venni a döntéshozatali folyamatokban, mivel hiszünk a közös munkában, a közös gondolkodás erejében és sikerességében.”

A Ferencváros elnöke ennél sarkosabban fogalmazott: „Az MLSZ döntése a legnagyobb ostobaság, amit az elmúlt 14 évben láttam.”

Sallói István, a Zalaegerszeg sportigazgatója az m4sport podcastjában szintén nem finomkodott, és bírálta az ötmagyaros rendszert. Egyfelől azért, mert a 12 NB I-es csapat közül csak hat rendelkezik saját akadémiával, vagyis a klubok felének nincs, mégis ugyanolyan feltételekkel kell versenyezni és öt magyart játszatni, közülük egy fiatalt is betenni. Sallói abban sem biztos, hogy ez a rendszer valóban a válogatott érdekét szolgálja. Szerinte ahhoz, hogy a válogatott világbajnoki résztvevő legyen, több topligás játékosra volna szükség, és azt az utat kellene megvizsgálni, hogyan lehet egy magyarból a top 3 (angol, spanyol, olasz) bajnokság stabil, meghatározó játékosa.

Abban mindenki egyetért, még több munkát kell beletenni, hogy kineveljenek játékosokat, de ehhez más úton jutnának el. Kubatov Gábor számtalanszor hangoztatta, minden magyar játékos előtt nyitva áll az ajtó, de legyenek jobbak, mint a külföldiek. Az ösztönző rendszer hatására azonban kérdés, mennyire lesz „bérelt helyük” a magyaroknak és mennyire kell megküzdeniük a helyükért. Az FTC elnöke áprilisban úgy fogalmazott:

„A Fradiban most látom, hogy Tóth Alex után már megint van egy tehetséges gyerekünk. […] Azonos poszton játszik, és van még két-három ilyen feltörekvő csillagunk, akiből lehet nagyon komoly labdarúgó. Nem elég nekünk akarni, a gyerekeknek is kell. Nekik is kell küzdeni, kívül kerülni a komfortzónájukon, megszenvedni minden egyes percért, úgy aludni, étkezni, elveszíteni a szabadidőt vagy a szórakozásnak a lehetőségét és csak a futballra koncentrálni, akkor lehet belőlük igazán komoly futballista.”

Válogatotthatás

A sportági szövetség úgy véli, a fiatal tehetségek szerepeltetése a válogatottak jövőbeli sikerének egyik záloga. Elemzésük szerint előrelépés történt a top bajnokságokban szereplő és a felnőtt nemzeti csapatba bekerülő U21-es válogatott játékosok számát tekintve. A 2015–2020 közötti időszakban hét, az elmúlt négy évben kettővel több, összesen kilenc magyar labdarúgó szerepel a top 5 nemzetközi bajnokságokban. A fiatalok közül a 16-ról 22-re nőtt a felnőttválogatottban lehetőséghez jutók száma.

Érdekességként megnéztük a Nemzetek Ligájában törökök elleni osztályozót játszó válogatottkeretet. Az eredetileg 26 meghívott labdarúgóból tízen kerültek be hazai klubokból. Két 19 éves újoncnak is bizalmat szavazott Marco Rossi, az egyik Dárdai Bence (aki gyerekkora óta Németországban focizik), a másik a Ferencvárosból bekerülő Tóth Alex. A hazai klubok közül még mindig az FTC adja a legtöbb játékost a nemzeti csapatba. A sérüléshullám miatt végül változott a keret, és így a fent nevezett tíz labdarúgó, a Paksból Osváth Attila és Vécsei Bálint is bekerült utólag, sőt pályára is lépett a nemzeti csapatban. Ugyanakkor látható, hogy nem a legtöbb magyar labdarúgót foglalkoztató klub adja a legtöbb játékost a válogatottnak.

Az MLSZ első embere azért is tartja fontosnak, hogy több magyar játékos legyen a pályán, mert ezzel Marco Rossi szövetségi kapitánynak is nagyobb lesz a választási lehetősége. Csányi Sándor szerint már feltűnt az új Szoboszlai is, de még nem látható, mi lesz belőle. Azt azonban hozzátette: három éven belül láthatunk újabb neveket a dicsőségtáblán.

Összefoglalva elmondható, minden klub arra törekszik, hogy minél több magyar játékos pályára léphessen a hazai pontvadászatban. Az ennek megvalósításához vezető út és a módszerek viszont eltérőek. Az pedig csak a jövőben derül ki, hogy a „magyarosított” bajnokság a válogatott- és nemzetközi szereplések szempontjából milyen eredményekkel párosul.