Hirdetés

Harcosok Klubja – rögtön rettegés fogta el a magyar baloldalt, amikor meghallották Orbán Viktor miniszterelnök legújabb kezdeményezését, hogy a jobboldal elfoglalja az internetes közösségi teret is. Nagyon is van félnivalójuk!

Nem járja, hogy a közösségi oldalakon is a baloldali túlsúly érvényesüljön, azaz az ordenáré hazugságoknak, fenyegetéseknek megálljt kell parancsolni, ezért indult útjára a Harcosok Klubja kezdeményezés. Az internetes közösségi terek immár a politikai viták fő ütközőzónái lettek, aki itt nem tudja megnyerni a napi aktuálpolitikai és ideológiai vitákat, az a jövő évi választásokon sem nyerhet. Vállalni kell a harcot, a lényeg immár a támadás, nem a védekezés, hiszen a kormányzó pártok szimpatizánsai az elmúlt időszakban sokszor magányos harcosnak érezhették magukat a szervezett baloldali trollokkal szemben.

A politikai tematizáció legfőbb terepe immár a digitális terep, nem a televízió; ma már naponta ötmillióan használják ezeket a platformokat, tehát a politikai tartalmakat is itt érik el a felhasználók, akik egyben szavazópolgárok is. A közösségi oldalak azonnali visszacsatolást is biztosítanak, így itt mindenki rögtön kifejezésre juttathatja szimpátiáját, érveit.

A lényeg a gyorsaság, az nyeri a napi küzdelmet, aki – bármilyen politikai történésről van is szó – a leggyorsabban „keretezi”, tehát értelmezi az ügyet. A politikai értelemben bizonytalan szavazó annak hiszi el a „narratíváját”, aki elsőként teszi közzé a véleményét, aki először magyarázza el a politikai cselekmény motivációit, mozgatórugóit, céljait.

Kapcsolódó cikkünk

Ez korábban, az internetes kommunikáció megjelenése előtt is így volt, de nem bírt ekkora téttel. A digitális térben ma dömpingszerűen érkeznek az információk, hírek, egy átlagos politikafogyasztónak pedig gyorsan támpontokat kell adni, hogy eligazodjon az információs szupersztrádán. Amennyiben ezt elszalasztjuk és az ellenfél megelőz bennünket, akkor az ő értelmezése győz, ami döntő lehet egy éles politikai küzdelemben.

Természetesen ez a digitális tér is tagolt, hiszen az üzenetek elsősorban a politikusoktól érkeznek, az értelmezési keret megteremtése az influenszerek feladata. Az üzenetet és az értelmezést is a „kommenthadsereg” terjeszti, amely beszáll a posztok alatti vitákba. A szervezettségnek azonban ezen a csatatéren is nagy szerepe van. Az azonos vélemények erősítik egymást, hitet adnak ahhoz, hogy nem vagyunk egyedül az álláspontunkkal.

Ezért is volt szükség a múlt hétvégi Harcosok Klubja rendezvényre, a szabadságharcos közösségi polgári körök létrehozására. A politikai tapasztalat azzal is jár, hogy a jobboldal képes tanulni a hibáiból, és most a megfelelő időben jött létre a Harcosok Klubja. Innen visszanézve természetesen már okosabbak vagyunk, mint 23 éve: a polgári körökkel az volt a gond, hogy nem 2001 tavaszán, tehát egy évvel a választások előtt jöttek létre.

A Demokrata sok olvasója emlékszik még arra az időszakra. A polgári körökkel a jobboldali politika társadalmasítása akkor ugyanazt a célt szolgálta, mint a mostani kommenthadsereg létrehozása. A polgári körök akkor igazi politikai innovációt jelentettek, teljesen felfrissítették a jobboldalt, szinte hónapok alatt lefedték az egész országot, újjáépítették a nemzeti tábort. Ennek az új politikának köszönhetően egy teljesen új Fidesz jött létre stabil hátországgal, aktivistahálózattal.

A mostani kezdeményezés formája kétségkívül új, az ellenfelek viszont valójában ugyanazok, akik 2002-ben voltak. Igaz, többnyire ma már nem is MSZP-sekkel vagy SZDSZ-esekkel állunk szemben, hanem inkább a szellemi örököseikkel. Az új Gyurcsány Ferencet Magyar Péternek hívják, az ellenfél a közösségi tér nélkül értelmezhetetlen pártelnök és a Tisza Párt szimpatizánsai, követői. Ezért is nagy kihívás az algoritmusok által is támogatott Magyarékkal felvenni a küzdelmet. (Talán nem véletlen, hogy a Facebookot üzemeltető Meta volt jogtanácsosa a Tisza Párt uniós képviselője, Dávid Dóra…)

A huszonhárom évvel ezelőtti médiakörnyezet hasonlított a mostanihoz: hiába volt négy évig kormányon a Fidesz, a média a baloldal befolyása alatt állt. A helyzet annyiban változott, hogy a hagyományos média nagyot vesztett jelentőségéből, a politikai diskurzus az internetes felületekre költözött át. Sajnos, ebben a közegben ugyanaz a helyzet, mint 2002-ben: a baloldali, külföldről finanszírozott híroldalak, influenszerek ma is fölényben vannak a jobboldali ellenfeleikkel szemben.

Az akkori és a 2010 óta regnáló Orbán-kormányok nagyon hatékonyan végezték a kormányzati munkát, a Fidesz nagy elánnal kezdett bele, majd hajtotta végre a valódi rendszerváltást. Csakhogy ez a munka 2002-ben minden erejét felőrölte, és még nem állt mögötte szervezett hátország, aktív szavazói bázis, amely az akkori még „offline” térben megnyerte volna a politikai vitákat. Ezért nem is tudta alkalmazni a később bevált „door to door”, azaz mindenkit egyesével megszólító kampányt, amellyel az akkori választások előtt felhívhatták volna az emberek figyelmét arra, hogy milyen veszéllyel járhat a posztkommunisták és a liberálisok visszatérése.

Ezt a munkát az akkori kétfordulós választások első fordulója után próbálta behozni a jobboldal, de sajnos az emberfeletti munka is kevés volt ahhoz, hogy siker koronázza a törekvést. Kevés volt ugyanis az idő minderre.

De minden úgy lett, ahogyan a Fidesz akkor, majd 2006-ban is megjósolta. Az MSZP–SZDSZ-koalíció eltörölte a családtámogatási adókedvezményeket, az otthonteremtési programot, eltörölte a felsőoktatás tandíjmentességét, drasztikusan megemelték a rezsiköltségeket, eladósították az országot, megnövelték az államadósságot, majd bevezették a kórházi napidíjat is. 2010-re csődbe vitték az országot, általános volt az elégedetlenség, a Gyurcsány-kormány politikai, társadalmi és gazdasági válságot teremtett. Tehát minden megvalósult, amire Orbán Viktor 2002-ben, majd 2006-ban is figyelmeztetett, az ország sok veszteséggel járó lépést megspórolhatott volna, ha a szavazók többsége meghallja a jobboldal figyelmeztetéseit.

Mint jeleztem, valójában most is ugyanazzal a politikai erőtérrel állunk szemben, amely a külföldről pénzelt média- és háttérintézményi hálójával együtt kiáll a brüsszelita érdekért. Ezért támogatja a Tisza Ukrajna uniós tagságát és a szomszédunkban zajló háború elhúzását, eszkalációját. Ezért szólalnak fel minden fórumon a rezsicsökkentéssel szemben, és ezért találjuk ott a soraikban az LMBTQ-jogok harcos aktivistáit, illetve a korábbi MSZP–SZDSZ-holdudvar levitézlett politikusait, megmondóembereit.

Ez az ellenzék semmiben sem különbözik a Tisza Párt érdekében felszámolásra ítélt Momentumtól vagy DK-tól. Mint azt nemrég Kollár Kinga uniós képviselőtől megtudtuk, ezek ugyanazzal az elánnal dolgoznak a hazánknak járó uniós források szabotálásáért, mint korábbi elvtársaik. Tehát ez a csapat nem a magyarok, hanem Brüsszel és a globalista cégek érdekét képviseli Magyarországon.

A Harcosok Klubja tagjai viszont szabadságharcosok, akik az önálló, szuverén Magyarországért, a független magyar kormányért küzdenek a következő hónapokban.

A szerző Alapjogokért központ vezető elemzője.