Ettél ma már tetvet?

„Mondd el a múltat, diagnosztizáld a jelent, jósold meg a jövőt!”
(Hippokratész)

Elnézését kérem a kedves olvasónak, amiért – helytelen magyarsággal – egyszerűen nem tudok „leszakadni” a koronavírus-témáról. Mentségemre szolgáljon, hogy hadban állunk ezzel a kis piszokkal, s háborúban az ember miről írjon, ha nem csapatmozdulatokról, stratégiákról, győzelmekről? Összegyűjtöttem tehát néhány olyan érdekességet, amiről nem tudjuk, mi van benne, mégis esszük, isszuk, szívjuk, szúrjuk. 

Élelmiszerek

Itt van mindjárt a bíbortetű (Dactylopius coccus) nősténye, aminek potrohából nyerik azt a csodálatos bíborszínt, amelyet aztán ételfestékként (E-120) előszeretettel kevernek bele számos olyan élelmiszerbe, melynek színe piros kell hogy legyen. Például gyümölcsitalokba, szörpökbe, joghurtokba, jégkrémekbe, gumicukrokba, és így tovább. De színeznek vele arcpirosítót és rúzst is. Egy időben a kátrányból előállítható anilinvörös festékkel helyettesítették, de miután rájöttek, hogy ez rákot okoz, az E-120 népszerűsége újra felfutóban van.

No, de nemcsak tetveket eszünk ám, hanem fűrészport is! Ehhez tudnunk kell, hogy a világ éves epertermése az USA eperfogyasztásának csupán 5 százalékát fedezné. Hála az égnek, Ausztráliában van egy olyan fafajta, aminek fűrészpora könnyen eperízűvé, sőt, kakaó- vagy vaníliaízűvé is alakítható. Ezt keverik bele az eper, kakaó vagy vaníliaízű termékekbe. Ehhez már csak hab a tortán, hogy a citromaromákat mostanság penész- és talajgombák váladékából nyerjük. Mondhatnánk, persze, hogy de hát ezek teljesen naturális dolgok. Csakhogy vegyi úton nyerik és alakítják ezeket az összetevőket olyanokká, amilyenekké kívánják.   

Védőoltások

Életünk során – főleg gyerekkorunkban – rengeteg védőoltást kapunk. Legalábbis mi, civilizált, nyugati emberek. Méghozzá úgy, és most jön a meglepetés, hogy abszolút nem tudjuk, mi van ezekben a vakcinákban. És ami a döbbenet, hogy nemcsak szüleink nem tudják, de mi, 1, 2, 4, 5, 10 vagy 12 éves gyerekek sem. Én legalábbis egyetlen olyan vakcinaszkeptikus nagycsoportost sem láttam még, aki a kötelező oltás előtt bővebb információt kért volna az orvostól az összetételt illetően. Cserébe a csecsemő- és gyermekhalálozások száma ennek és a mi jó Semmelweis Ignácunknak köszönhetően hatványozottan csökkent. 

Itt kell megemlítenünk a vakcinák származási helyét, amivel számos más helyen foglalkoztak már, de repetitio est mater studiorum, egyszóval a szocializmus idején ezeknek az oltóanyagoknak az előállítására egyszerűen nem volt más mód, csak az, hogy szocialista technológiát és szocialista alapanyagokat használtunk. Ez főleg a Szputnyik V-t kritizálóknak lehet rossz hír, persze ők még mindig kommunista országnak tekintik Oroszországot. Bezzeg saját kommunista múltjuk egyáltalán nem zavarja őket.

Élvezeti cikkek

Na és ki gyújtott ma már rá, hogy élvezze a cukor égése során keletkező, erősen rákkeltő hatású acetaldehid füstjét? Elárulom: mindenki, aki dohányzik. A dohányleveleket ugyanis finomított cukorral permetezve szárítják ki. Teszik ezt egyrészt azért, mert a cukor még a nikotinnál is addiktívabb. Ám azért is, mert az égő cukor acetaldehidje gyorsítja és erősíti a nikotinfüggőséget. A cigarettában emellett van még egy kis mentol (igen, az ízesítetlenben is!), hogy lazítsa a hörgőket, s ezáltal mélyebbre tudjuk lélegezni a füstöt, valamint ne érezzük az ebből eredő fájdalmat. Számos más adalék is van a dohányban, például irritáció-csökkentők, vagy a füst kevésbé láthatósága érdekében hozzáadott kemikáliák. Utóbbiak azért, mert egy kutatás megállapította, hogy ha a füst kevésbé látható, akkor a nemdohányzók is jobban tolerálják a dohányosokat. 

Legnépszerűbb élvezeti cikkünket, az alkoholt már meg sem említem. Elég, ha csak annyit mondok, hogy a „tuskó” gazdaságos tengerészital, ami a rumot kívánja helyettesíteni, avagy a „tüske” fantázianevű egydecis slukkok összetevői akár egy vuhani laborban is készülhettek volna, és semmiképp se szeretnénk tudni, mit okoznak azzal, akinek a szervezetébe kerül. Azt már nem is mondom, hogy az alkohol az egyetlen, bármelyik felnőtt által megvásárolható drog. Ami, s ez szintén köztudott az addiktológusok körében, AZ A BIZONYOS kapudrog. Tehát nem a marihuána, hanem az alkohol. 

A fentebb felsoroltak természetesen (az élvezeti cikkeket kivéve) egyáltalán nem mérgezőek. Inkább csak furcsán abszurdak, s azt példázzák, hogy amihez nem értünk, ahhoz hozzá sem tudunk szólni érdemben. S még amiről azt is hisszük, hogy értünk hozzá, arról is kiderülhet, hogy tudásunk a szakemberekéhez képest meglehetősen sekélyes.  

***

Végezetül gondolkodjunk el egy kicsit a következő megállapításon! Felgyorsult világunkban pontosan annyira nem tudjuk, hogy mit iszunk, mit eszünk, mit szívunk, mint azt, hogy a világhálón elénk záporozó megannyi információ közül melyek a valósak és melyek a valótlanok. 

Természetesen a tudomány néhol irtózatos baklövésekbe rángatta bele az emberiséget. Ám nem olyan esetekben, melyekben a szisztéma az évszázados gyakorlatban rutinszerűvé csiszolódott. Márpedig a vakcina ilyen, ahogyan a pandémia kezelésére kialakult protokoll is. Legfeljebb a kórokozók tekintetében lehet kisebb-nagyobb különbség. De a meglévő védőoltások ezekhez való igazítása, ha nem is gyerekjáték, a szakembereknek mindenesetre megoldható feladat.

Kiváltképp, mivel az emberiség írott történelmében először fordul elő, hogy a Föld országainak tudósai együtt, egymással kooperálva, egyazon időben léptek fel egy világjárvány leküzdése érdekében. Ideje lenne most már hinnünk a szakértelmükben!