Így átkoztok ti

A kommunista hatalom hivatalosan azt állította magáról, hogy ez övék egy ideális rendszer, ami az emberek boldogulására jött létre, és minden tökéletesen működik benne, de legalábbis sokkal jobban, mint a hanyatló, imperialista nyugaton. Mégis vasfüggönnyel, aknazárral és lőtornyokkal védte a határait, hogy az emberek ki ne szökjenek. Ugyan miért akart volna bárki is elmenekülni ebből a paradicsomból?

Egyszer Erdélyből hazatérvén, a román határőrök nem találták rendben valamilyen iratomat, és leszállítottak Biharpüspökinél a vonatról. Kajánul mutatták, tört magyarsággal magyarázták, hogy irány, vissza Romániába, nagyokat kacagtak, mennyire kiszúrtak velem, hogy itt kell maradnom Romániában. Ennél szörnyűbb büntetés nincs is.

A sorkatonaságnál a legsúlyosabb, legrettegettebb kedvezménymegvonás az volt, ha a honvédot nem engedték haza. Maguk a tisztek is ezzel fenyegetőztek, ezzel próbáltak rendet tartani; ha nem viselkedsz jól, itt kell maradnod. Vagyis maguk is elismerték, mennyire rossz és gyűlölt az intézmény, ahol a jutalom a megszabadulás.

Ezek bizonyos meghasonlást okozhatnak a rossz oldalra állók lelkében. Miközben próbálják az intézményt, az ügyet képviselni, maguk is tudják, hogy ellenszenves, hitvány oldalra álltak.

Az utóbbi napok közéletét felkavarta a homoszexualitást népszerűsítő mesekönyv körüli vita. A kiadványt védők szerint a különböző gendervariánsok egyenrangú és jó dolgok, amit a fasiszta-klerikális-rasszisták gonoszul támadnak. A mesekönyvet ledaráló Dúró Dórával készült interjú alá kommentelve a militáns hozzászólók egyike a következővel próbálta kifejezni a képviselő asszonnyal szembeni ellenérzéseit: „Szívből kívánom, hogy a gyereked is homoszexuális legyen, te rasszista!” Úgy gondolta, ezzel elég nagy átkot fogalmazott meg. Ebben legalább egyetértünk.