A két János, Sobieski és Hunyadi a függetlenek között üldögélt az EP hátsó padsoraiban, és elképedve hallgatta a Magyarországot megbélyegző jelentés vitáját. Sobieski egyébként is rosszkedvű volt, mert a bécsi városi tanács megfúrta a szobrának felállítását, pedig igazán hálásak lehettek volna neki, amiért visszaverte a mohamedán seregeket Bécs alól 1683-ban.

– Hagyd csak – legyintett Hunyadi komoran. – Ezek annak örültek volna, ha már akkor sem segítünk rajtuk. Ha én Nándorfehérvárnál félreállok, ma már nem volna Európa. Nem is kéne szavazgatni arról, beengedjenek-e muszlimokat, hiszen mindenki az lenne.

A két hős olyan hevesen állt fel, hogy a székük is felborult. Egy holland liberális feminista képviselő dühösen sziszegte:

– Kuss már ott hátul, macsók!

A Jánosok hazatértek, és eszük ágában sem volt a török ellen harcolni, inkább vadászgattak a birtokaikon.


A próféta 1439-ik évében (A.D. 2018) a kordovai nagymecsetben összeült Euráb Parlament képviselői (a ramadánra tekintettel még a napnyugta előtt) tárgyalták a Musztafa-jelentést. Ebben arról rendelkeztek, hogy megbüntetik a budai vilajet pasáját, mert engedélyezte a nők számára az iskolába járást, és nem hajtotta végre a homoszexuálisokra kirótt halálos ítéleteket. Továbbá engedélyezte, hogy az egyik étteremben sertéshúst szolgáljanak fel. (Pfújolás, „Vesszen!” kiáltások.) A kalifa előterjesztésére ezért megkövezésre ítélik a budai pasát, amit lelkes üdvrivalgással, lövöldözéssel fogadnak. A gyűlés elfogadja a határozatot, ezzel is elrettentve a későbbi kilengésektől a kalifátus elárulóit; aki keresztényeket befogad, azok kizárják magukat az Euráb Unióból.